Pártok közti adok-kapok a bérekről
Az MSZP-szerint a kormány Európa Bangladesévé változtatta Magyarországot, a Fidesz ezzel ellentétben úgy véli az MSZP hagyott tömegeket segélyen és megalázó béreken tengődni. Az LMP pedig édeskevésnek tartja a kormányzati bérprogramot, amely szerintők nem oldja meg a kivándorlás miatt kialakult munkaerőhiányt.
Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke a sajtótájékoztatón arra kérte a kormányt, hogy a közfoglalkoztatottakat se hagyják ki a béremelésekből, ügyük szabályozását pedig emeljék vissza a munka törvénykönyvébe.
A Fidesz reagált a kijelentésekre: a frakció szerint az MSZP tömegeket hagyott segélyen és megalázó béreken tengődni, megduplázták a munkanélküliséget és munka helyett segélyt adtak. Felemlegették, hogy a szocialista kormányok nyolc év alatt kevesebbet emeltek a minimálbéreken, mint a Fidesz négy év alatt. Eredményként pedig felsorolták még, hogy kormányzásuk alatt kevesebb, mint felére csökkent a munkanélküliség, több közfoglalkoztatott talál a versenyszférában munkát.
"Édeskevésnek" tartja a kormány bér- és járulékprogramját az LMP, mert az szerintük nem fogja megoldani a kivándorlás és az a miatt kialakult munkaerőhiány problémáját. Szél Bernadett szerdai sajtótájékoztatóján radikális béremelést sürgetett. Kijelentette: a minimálbér jövőre sem éri el a 2015-ös létminimum szintjét, vagyis továbbra sem lehet majd abból megélni, ráadásul a minimálbér felett keresők semmilyen pluszjövedelemre nem számíthatnak.
Megismételte javaslatukat, amely a munkavállalók járulékát csökkentené 6,5 százalékkal. Ugyancsak problémának nevezte, hogy a társasági adók csökkentéséből a kis- és közepes vállaltok részesülnek a legkevésbé, holott a munkavállalók nagy részét ők foglalkoztatják. A minimálbér növelését szerinte a kormány csak a nagyvállalatok számára kompenzálja. Valódi fordulathoz az LMP szerint el kell törölni az egykulcsos adórendszert, de a közszférában is jelentős béremelést kell megvalósítani, ott ugyanis 2008 óta nem emelkedtek a jövedelmek.