Megjelent: 3 hónapja

Pótszabadság-változás: "édeskevés egymondatos előrelépés"

A parlament előtt vannak azok a részletszabályok, amelyek szerint a jövőben a gyermekek után járó pótszabadságról a munkavállaló dönthet. A javaslat január 1-től léphet hatályba. Az Országgyűlés keddi vitanapján az ellenzéki pártok nagy része támogatta a javaslatot, a Mi Hazánk szerint azonban mindez „édeskevés”.

images

A gyermek után járó pótszabadság biztosításának feltételeiről szóló törvénymódosítással folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Nacsa Lőrinc KDNP képviselő az előterjesztők nevében elmondta: egy tartalmában nagyon rövid, de fontos törvénymódosító javaslatot terjesztettek az Országgyűlés elé, amelynek kidolgozásában közreműködött a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Emellett számos szakszervezet és érdekképviselet is jelezte, hogy a javaslat mögött állnak - közölte. Kifejtette: mindenkiben, aki dolgozik és családja van, felmerül a kérdés, a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről, ezt szeretnék egy kicsit megkönnyíteni. A javaslatuk lényege, hogy a gyermekek után járó pótszabadságról a szülő rendelkezhessen, mikor szeretné kivenné. A 16 évesnél fiatalabb egy gyermek után két nap, két gyermek után négy nap, kettőnél több gyermek esetén hét nap jár. Azt szeretnék, ha kifejezetten a gyermekek utáni pótszabadsággal nőne a munkavállalók rendelkezésére bocsátott szabadnapok száma. Reményét fejezte ki, hogy javaslatuk támogatásra talál az Országgyűlésben.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára indokoltnak nevezte, hogy  a munkavállaló a saját döntése alapján akkor tudja igénybe venni a pótszabadságot, amikor arra a legnagyobb szüksége van.

Mi Hazánk: "édeskevés" ez az intézkedés
    
Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka "édeskevésnek" nevezte a javaslatot. Meglátása szerint a kormány szereti "csepegtetni" a pozitív híreket, mint amilyen ez az "egymondatos előrelépés" is, miközben a negatív információkat általában "egyben öntik a nyakunkra".

A szabadságokról szólva jelezte, a gyermekek születése után az apáknak biztosított 5+5 nap szabadság valójában szemfényvesztés, hiszen a második öt nap után járó 40 százalékos fizetés közelebb áll a fizetés nélküli, mint a normális szabadsághoz. Hozzátette: Spanyolország teljes fizetés mellett 16 hetet biztosít az apáknak a gyermek születése után, de lényegében teljes fizetést és egy hónapnyi szabadságot adnak Ausztriában, Észtországban, Litvániában, Szlovéniában, Portugáliában és Franciaországban is.

Novák Előd szükségesnek látja továbbá a veszélyhelyzet idején adandó pótszabadság bevezetését, amivel az esetleges iskola- és óvodabezárások idején kellene támogatni a szülőket.

A képviselő 15 pontos családtámogatási javaslatcsomagot is felvázolt, a javaslatok között szerepelt inflációkövető családtámogatások bevezetése, a gyermekneveléshez szükség eszközök áfájának csökkentése, az óvódai és bölcsődei férőhelyek számának növelése, a gyermekkel otthon töltött idő alatt ingyenes oktatás biztosítása az édesanyáknak, a főállású szülőség bevezetése, az országos bérlakásprogram, a hagyományos családmodell népszerűsítése az iskolában, valamint évente három abortuszmentes nap bevezetése "szimbolikus jelleggel".

 DK: a javaslat erősíti a munkavállalói jogokat
    
Arató Gergely, a DK vezérszónokának értékelése szerint alapvetően "támogatható, jó irányú" a javaslat, amely erősíti a munkavállalói jogokat és könnyebbé teszi a gyermeket nevelő családok életét. Hozzátette: a módosítás nem jelent túl nagy terhet a munkaadóknak sem. A DK ugyanakkor javasolja, hogy a munkavállalónak a gyermek betegsége esetén ne 15 nappal, hanem a szabadság megkezdése előtt jóval rövidebb idővel kelljen jeleznie a pótszabadság kivételének igényét.
    
Jobbik: a javaslat támogatható
    
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka támogathatónak nevezte a javaslatot, a pótszabadság kivételének 15 napos előre jelzési kötelezettsége szerinte életszerű és korrekt. Ugyanakkor az ellenzéki képviselő jelezte, szívesen látna a részunkaidős foglalkoztatást adókedvezményekkel támogató javaslatokat, amely tipikusan az egy vagy több gyermekkel hosszabb ideig otthon lévő édesanyák visszatérését segítené a munka világába.

Z. Kárpát Dániel számon kérte a kormányon, hogy a népjóléti bizottságban tett ígérete ellenére a mai napig nem módosította 50 forint/kilométerre az SNI-s gyermekek fejlesztő foglalkozásra utaztatása után járó, jelenleg 21 forint/kilométeres díjat.

LMP: támogatható a munkavállalói jólléti intézkedés

Kanász-Nagy Máté (LMP) jelezte: az LMP támogatja az előterjesztést, amely a gyermekek után járó pótszabadság kivételét teszi rugalmasabbá, szabadabbá, nagyobb mozgásteret biztosítva a szülőknek. Azonban arról is beszélt: a kormány az elmúlt időszakban kivezette a kötelező munkavédelmi oktatást, a munkavédelmi bírságok rendszerét kormányrendelet szintjére módosítják, illetve hatályon kívül helyeznék a munkahelyi üzemorvosi vizsgálatok általános kötelező rendszerét.

Az ellenzéki párt vezérszónoka közöte: beterjeszt egy javaslatot a munka törvénykönyvének módosítására, amelyben a pótszabadásgok rendszere a 45 éves kor után is folytatódna, így a 63 éves kortól 16 munkanap pótszabadság járna mindenkinek. Minden egyes plusz nap azt szolgálná, hogy a munkavállalók többet pihenhessenek, lehessenek családjukkal - mondta.

Zárszó

Nacsa Lőrinc (KDNP) felhívta a figyelmet arra, hogy a méltányos mérlegelés követelményei alapján a munkáltató eltekinthet 15 napos előzetes bejelentéstől a gyermekbetegség esetében, illetve van gyermekápolási táppénz is, amely külön kategória a szabadságtól. Jelezte: a szociális hozzájárulási adóból jelenleg is érvényesíthet adókedvezményt a foglalkoztató a visszatérő kismamák után. Az apasági szabadságokat uniós irányelv érvényesítésével növelték meg, ettől felfele munkaszerződésben vagy kollektív szerződésben eltérhet a munkáltató.

MTI
 

  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Czomba Sándor: a cél az aktivitás növelése

A kormány szeretné elérni, hogy a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra emelkedjen. Teljes cikk

Ennyi közútkezelő halt meg munka közben az elmúlt években

2000 óta huszonegy közútkezelő hunyt el munkavégzés közben, többnyire az autósok miatt. A Magyar Közút Zrt. fokozott figyelmet kér a közlekedőktől. Teljes cikk

"Magyarország nem összeszerelő üzem" - növekedett az innovatív munkakörökben dolgozók száma

Magyarország nem összeszerelő üzem, az újraiparosítás révén a magyar iparban magas a hight-tech aránya - hangsúlyozta György László... Teljes cikk