Start-kártyák, járulékkedvezmények, bérkompenzáció - mivel járnak jobban a munkáltatók?
Egy hete nyújtotta be a kormány azt az előterjesztést, mely többek között a munkaerő-piaci szempontból nehezebb helyzetben lévők elhelyezkedését is támogatja a munkavállalók által érvényesíthető járulékkedvezmények révén. A Menedzsment Fórum szerint lényegében a kormány nem csinált mást, mint az amúgy már meglévő START-kártyás rendszert terjesztette ki és alakította át némileg. A kedvezmények ugyanis a 25 év alattiak (START-rendszerben pályakezdők), 55 év felettiek, tartósan munkanélküli és a gyedről, gyesről visszatérő kismamák után voltak igényelhetők.
Arról egyébként, hogy a Munkahelyvédelmi Terv keretén belül előírt kedvezmények és a START-rendszer hogyan fog együttműködni, illetve megmarad-e egyáltalán a régi, egyelőre nincsenek konkrét információk. Annyi azonban biztos, hogy a költségvetés elkészítésekor a kormány még úgy képzelte: 2013-ban is növelni akarja a START-rendszer révén a foglalkoztatottságot.
A Munkahelyvédelmi Terv benyújtott törvényjavaslata szerint a munkaadók maximum bruttó 100 ezer forintos bérig 27, illetve 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthetnek az általuk fizetendő szociális hozzájárulási adóból (szochó), a tartósan munkanélküliek, illetve a munka világába visszatérő kismamák után pedig a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás alól is mentesül a munkáltató - természetesen szintén bruttó 100 ezer forintos bérig.
A Menedzsment Fórum számításai szerint a legnagyobb eltérést a kedvezmény igénybevételének felső határában találhatjuk. A START esetében a minimálbér 150 százalékáig, tehát maximum bruttó 139 500 forintos bérig jár kedvezmény a gyedről visszatérő kismamák és a középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőknél, minden más esetben pedig (felsőfokú végzettségű pályakezdők, 55 év felettiek és tartós munkanélküliek után) a munkáltató a minimálbér 200 százalékáig, vagyis maximum 186 ezer forint bruttó bérig csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adót (szemben az új rendszer egységesített bruttó 100 ezres felső határával). Ez pedig már előrevetíti azt, hogy hogyan is viszonyul az új rendszer által kínált kedvezmény a meglévő START-kedvezményekhez.
Nominálisan az új csomag minden munkavállalói csoport esetében alacsonyabb maximum érvényesíthető kedvezményt biztosít, ám ez, tekintve a bérben meghatározott felső korlátot, nem is meglepő. Arányaiban nézve kiderül, a legrosszabbul a gyedről visszatért nőket alkalmazók járhatnak, hiszen esetükben míg korábban a START-kedvezménynek köszönhetően 21 százalékkal lehetett csökkenteni a munkaadói terheket, az akcióterv keretében meghirdetett feltételek mellett már csak a teljes munkaerőköltség 6 százalékát spórolhatják meg a munkáltatók.
Jó hír viszont, hogy van olyan csoport, ahol az új kedvezményrendszer a foglalkoztatás szempontjából jobban ösztönzi a munkáltatót, mint a START-kártya: ez pedig a visszatérő kismamákat és a tartósan munkanélkülieket jelenti.
A legrosszabbul egyértelműen az 55 év felettit alkalmazók járnak, hiszen, ha a nemrég bejelentett 14,5 százalékos szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesítik, akkor 14 ezer forinttal csökken a szochóból érvényesíthető kedvezmény nagysága, ami 10 százalékos visszaesésnek felel meg.
Mi lesz jobb, a bérkompenzáció vagy a járulékkedvezmény?
A következő kérdés az, hogy 2013-ban melyik lesz jobb: a bérkompenzáció vagy az életbe lépő járulékkedvezmények. A Menedzsment Fórum a jövő évtől bevezetésre kerülő járulékkedvezmények és a bérkompenzáció viszonyáról érdeklődött az NGM-nél, akik a következő választ küldték: "a nettó bérek megőrzését célzó adókedvezmény ("bérkompenzáció") 2013-ban is igénybe vehető, és a munkáltató dönti el, hogy azt, vagy pedig a 2013-ban életbe lépő újfajta kedvezmények valamelyikét érvényesíti a munkavállalója után".
A nettó bérek megőrzése érdekében a kormány tavaly adókedvezmény nyújtásáról döntött azon munkavállalók számára, akik minden dolgozójuknál végrehajtják a törvényben rögzített elvárt béremelést. A korábbi információk szerint 2013-ban a kedvezmény az ideinél már sokkal kisebb mértékű lenne és bruttó 130 ezer forintos bérnél ki is futna szemben az idei 190 ezres szinttel. A 75 ezer forint alatti béreknél a kedvezmény 16 százalék lenne, maximum 12 ezer forint, a bruttó 75 ezer forintnál magasabb bérek esetében pedig a 75 ezer forint feletti rész 20 százalékával csökkenthetné a munkavállaló a terheit.
A Menedzsment Fórum számításai szerint csakis az igazán alacsony bérért foglalkoztatott 25 év alatti, 55 év feletti, vagy 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállaló esetében jár jobban a munkaadó, ha a bérkompenzációt érvényesíti. Bár minderre csak akkor lesz lehetősége, ha megfelel a bérkompenzáció feltételeinek; vagyis minden alkalmazottjánál végrehajtotta az elvárt béremelést, a vállalkozás alkalmazotti létszáma pedig nem csökken.
Menedzsment Fórum
Arról egyébként, hogy a Munkahelyvédelmi Terv keretén belül előírt kedvezmények és a START-rendszer hogyan fog együttműködni, illetve megmarad-e egyáltalán a régi, egyelőre nincsenek konkrét információk. Annyi azonban biztos, hogy a költségvetés elkészítésekor a kormány még úgy képzelte: 2013-ban is növelni akarja a START-rendszer révén a foglalkoztatottságot.
A Munkahelyvédelmi Terv benyújtott törvényjavaslata szerint a munkaadók maximum bruttó 100 ezer forintos bérig 27, illetve 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthetnek az általuk fizetendő szociális hozzájárulási adóból (szochó), a tartósan munkanélküliek, illetve a munka világába visszatérő kismamák után pedig a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás alól is mentesül a munkáltató - természetesen szintén bruttó 100 ezer forintos bérig.
A Menedzsment Fórum számításai szerint a legnagyobb eltérést a kedvezmény igénybevételének felső határában találhatjuk. A START esetében a minimálbér 150 százalékáig, tehát maximum bruttó 139 500 forintos bérig jár kedvezmény a gyedről visszatérő kismamák és a középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőknél, mind
Pontosított az NGM
Az új kedvezményrendszer szélesebb kört érint, kevesebb adminisztrációval jár és sokkal hosszabb időre szól. A Nemzetgazdasági Minisztérium, az alábbi kiegészítéseket tette
"1.) start kártyacsaládot a különböző egyéb feltételek miatt kevesebb, mint 100 ezren vették igénybe, az új kedvezményekkel több, mint 1 millióan fognak tudni élni.
2.) Egyes kedvezmények egy adott időpillanatban maximális értéke valóban meghaladhatta az újakét, ezért azonban minden esetben kompenzál a hosszabb támogatási periódus: a régi kártyák két évig jártak és jellemzően már a 2. évben csökkent a támogatás, az új kedvezmények három évig, és csak a 3. évben csökken a támogatás.
3.) A 27 százalékkal kedvezményt biztosító Start extra kártya csak az 50 év feletti tartós álláskeresőkre volt igényelhető, akik a jelenlegi rendszerben is jogosultak a tartós álláskeresők kedvezményére, vagyis ezen csoport összehasonlítása egyszerűen nem állja meg a helyét. A kedvezmény plafonja valóban magasabb volt, azonban a régi kártya csak egy évig biztosított teljes járulékmentességet.
4.) A gyesről visszatérők esetében a korábbi kártyák csak a más munkahelyre visszatérőknek biztosítottak kedvezményeket. Ez a csoport 2011-ig csak - Start plusz kártyával - 17 százalék kedvezményre volt jogosult. A 2012-ben bevezetett, de az EU-s támogatási időszak miatt csak év végéig igényelhető Start Bónusz kártyával 27 százalék kedvezményt kaptak. Ennek plafonja ugyan valóban magasabb volt az új kedvezményénél, azonban - ellentétben az új kedvezménnyel - csak egy évig járt a támogatás, míg az új kedvezmény két évig teljes és további egy évig 14,5 százalékos kedvezményt biztosít".
Az új kedvezményrendszer szélesebb kört érint, kevesebb adminisztrációval jár és sokkal hosszabb időre szól. A Nemzetgazdasági Minisztérium, az alábbi kiegészítéseket tette
"1.) start kártyacsaládot a különböző egyéb feltételek miatt kevesebb, mint 100 ezren vették igénybe, az új kedvezményekkel több, mint 1 millióan fognak tudni élni.
2.) Egyes kedvezmények egy adott időpillanatban maximális értéke valóban meghaladhatta az újakét, ezért azonban minden esetben kompenzál a hosszabb támogatási periódus: a régi kártyák két évig jártak és jellemzően már a 2. évben csökkent a támogatás, az új kedvezmények három évig, és csak a 3. évben csökken a támogatás.
3.) A 27 százalékkal kedvezményt biztosító Start extra kártya csak az 50 év feletti tartós álláskeresőkre volt igényelhető, akik a jelenlegi rendszerben is jogosultak a tartós álláskeresők kedvezményére, vagyis ezen csoport összehasonlítása egyszerűen nem állja meg a helyét. A kedvezmény plafonja valóban magasabb volt, azonban a régi kártya csak egy évig biztosított teljes járulékmentességet.
4.) A gyesről visszatérők esetében a korábbi kártyák csak a más munkahelyre visszatérőknek biztosítottak kedvezményeket. Ez a csoport 2011-ig csak - Start plusz kártyával - 17 százalék kedvezményre volt jogosult. A 2012-ben bevezetett, de az EU-s támogatási időszak miatt csak év végéig igényelhető Start Bónusz kártyával 27 százalék kedvezményt kaptak. Ennek plafonja ugyan valóban magasabb volt az új kedvezményénél, azonban - ellentétben az új kedvezménnyel - csak egy évig járt a támogatás, míg az új kedvezmény két évig teljes és további egy évig 14,5 százalékos kedvezményt biztosít".
Nominálisan az új csomag minden munkavállalói csoport esetében alacsonyabb maximum érvényesíthető kedvezményt biztosít, ám ez, tekintve a bérben meghatározott felső korlátot, nem is meglepő. Arányaiban nézve kiderül, a legrosszabbul a gyedről visszatért nőket alkalmazók járhatnak, hiszen esetükben míg korábban a START-kedvezménynek köszönhetően 21 százalékkal lehetett csökkenteni a munkaadói terheket, az akcióterv keretében meghirdetett feltételek mellett már csak a teljes munkaerőköltség 6 százalékát spórolhatják meg a munkáltatók.
Jó hír viszont, hogy van olyan csoport, ahol az új kedvezményrendszer a foglalkoztatás szempontjából jobban ösztönzi a munkáltatót, mint a START-kártya: ez pedig a visszatérő kismamákat és a tartósan munkanélkülieket jelenti.
A legrosszabbul egyértelműen az 55 év felettit alkalmazók járnak, hiszen, ha a nemrég bejelentett 14,5 százalékos szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesítik, akkor 14 ezer forinttal csökken a szochóból érvényesíthető kedvezmény nagysága, ami 10 százalékos visszaesésnek felel meg.
Mi lesz jobb, a bérkompenzáció vagy a járulékkedvezmény?
A következő kérdés az, hogy 2013-ban melyik lesz jobb: a bérkompenzáció vagy az életbe lépő járulékkedvezmények. A Menedzsment Fórum a jövő évtől bevezetésre kerülő járulékkedvezmények és a bérkompenzáció viszonyáról érdeklődött az NGM-nél, akik a következő választ küldték: "a nettó bérek megőrzését célzó adókedvezmény ("bérkompenzáció") 2013-ban is igénybe vehető, és a munkáltató dönti el, hogy azt, vagy pedig a 2013-ban életbe lépő újfajta kedvezmények valamelyikét érvényesíti a munkavállalója után".
A nettó bérek megőrzése érdekében a kormány tavaly adókedvezmény nyújtásáról döntött azon munkavállalók számára, akik minden dolgozójuknál végrehajtják a törvényben rögzített elvárt béremelést. A korábbi információk szerint 2013-ban a kedvezmény az ideinél már sokkal kisebb mértékű lenne és bruttó 130 ezer forintos bérnél ki is futna szemben az idei 190 ezres szinttel. A 75 ezer forint alatti béreknél a kedvezmény 16 százalék lenne, maximum 12 ezer forint, a bruttó 75 ezer forintnál magasabb bérek esetében pedig a 75 ezer forint feletti rész 20 százalékával csökkenthetné a munkavállaló a terheit.
A Menedzsment Fórum számításai szerint csakis az igazán alacsony bérért foglalkoztatott 25 év alatti, 55 év feletti, vagy 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállaló esetében jár jobban a munkaadó, ha a bérkompenzációt érvényesíti. Bár minderre csak akkor lesz lehetősége, ha megfelel a bérkompenzáció feltételeinek; vagyis minden alkalmazottjánál végrehajtotta az elvárt béremelést, a vállalkozás alkalmazotti létszáma pedig nem csökken.
Menedzsment Fórum
Klein Sándor írásai több mint negyven éve jelennek meg a hazai pszichológiai és pedagógiai folyóiratokban. 
HR: tehetség megspékelve pofátlansággal
Miért legyek online? Miért ne legyek online?