Start-kártyák, járulékkedvezmények, bérkompenzáció - mivel járnak jobban a munkáltatók?

Egy hete nyújtotta be a kormány azt az előterjesztést, mely többek között a munkaerő-piaci szempontból nehezebb helyzetben lévők elhelyezkedését is támogatja a munkavállalók által érvényesíthető járulékkedvezmények révén. A Menedzsment Fórum szerint lényegében a kormány nem csinált mást, mint az amúgy már meglévő START-kártyás rendszert terjesztette ki és alakította át némileg. A kedvezmények ugyanis a 25 év alattiak (START-rendszerben pályakezdők), 55 év felettiek, tartósan munkanélküli és a gyedről, gyesről visszatérő kismamák után voltak igényelhetők.
Arról egyébként, hogy a Munkahelyvédelmi Terv keretén belül előírt kedvezmények és a START-rendszer hogyan fog együttműködni, illetve megmarad-e egyáltalán a régi, egyelőre nincsenek konkrét információk. Annyi azonban biztos, hogy a költségvetés elkészítésekor a kormány még úgy képzelte: 2013-ban is növelni akarja a START-rendszer révén a foglalkoztatottságot.

A Munkahelyvédelmi Terv benyújtott törvényjavaslata szerint a munkaadók maximum bruttó 100 ezer forintos bérig 27, illetve 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthetnek az általuk fizetendő szociális hozzájárulási adóból (szochó), a tartósan munkanélküliek, illetve a munka világába visszatérő kismamák után pedig a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás alól is mentesül a munkáltató - természetesen szintén bruttó 100 ezer forintos bérig.

A Menedzsment Fórum számításai szerint a legnagyobb eltérést a kedvezmény igénybevételének felső határában találhatjuk. A START esetében a minimálbér 150 százalékáig, tehát maximum bruttó 139 500 forintos bérig jár kedvezmény a gyedről visszatérő kismamák és a középfokú végzettséggel rendelkező pályakezdőknél, minden más esetben pedig (felsőfokú végzettségű pályakezdők, 55 év felettiek és tartós munkanélküliek után) a munkáltató a minimálbér 200 százalékáig, vagyis maximum 186 ezer forint bruttó bérig csökkentheti a fizetendő szociális hozzájárulási adót (szemben az új rendszer egységesített bruttó 100 ezres felső határával). Ez pedig már előrevetíti azt, hogy hogyan is viszonyul az új rendszer által kínált kedvezmény a meglévő START-kedvezményekhez.

Nominálisan az új csomag minden munkavállalói csoport esetében alacsonyabb maximum érvényesíthető kedvezményt biztosít, ám ez, tekintve a bérben meghatározott felső korlátot, nem is meglepő. Arányaiban nézve kiderül, a legrosszabbul a gyedről visszatért nőket alkalmazók járhatnak, hiszen esetükben míg korábban a START-kedvezménynek köszönhetően 21 százalékkal lehetett csökkenteni a munkaadói terheket, az akcióterv keretében meghirdetett feltételek mellett már csak a teljes munkaerőköltség 6 százalékát spórolhatják meg a munkáltatók.

Jó hír viszont, hogy van olyan csoport, ahol az új kedvezményrendszer a foglalkoztatás szempontjából jobban ösztönzi a munkáltatót, mint a START-kártya: ez pedig a visszatérő kismamákat és a tartósan munkanélkülieket jelenti.

A legrosszabbul egyértelműen az 55 év felettit alkalmazók járnak, hiszen, ha a nemrég bejelentett 14,5 százalékos szociális hozzájárulási kedvezményt érvényesítik, akkor 14 ezer forinttal csökken a szochóból érvényesíthető kedvezmény nagysága, ami 10 százalékos visszaesésnek felel meg.

Mi lesz jobb, a bérkompenzáció vagy a járulékkedvezmény?

A következő kérdés az, hogy 2013-ban melyik lesz jobb: a bérkompenzáció vagy az életbe lépő járulékkedvezmények. A Menedzsment Fórum a jövő évtől bevezetésre kerülő járulékkedvezmények és a bérkompenzáció viszonyáról érdeklődött az NGM-nél, akik a következő választ küldték: "a nettó bérek megőrzését célzó adókedvezmény ("bérkompenzáció") 2013-ban is igénybe vehető, és a munkáltató dönti el, hogy azt, vagy pedig a 2013-ban életbe lépő újfajta kedvezmények valamelyikét érvényesíti a munkavállalója után".

A nettó bérek megőrzése érdekében a kormány tavaly adókedvezmény nyújtásáról döntött azon munkavállalók számára, akik minden dolgozójuknál végrehajtják a törvényben rögzített elvárt béremelést. A korábbi információk szerint 2013-ban a kedvezmény az ideinél már sokkal kisebb mértékű lenne és bruttó 130 ezer forintos bérnél ki is futna szemben az idei 190 ezres szinttel. A 75 ezer forint alatti béreknél a kedvezmény 16 százalék lenne, maximum 12 ezer forint, a bruttó 75 ezer forintnál magasabb bérek esetében pedig a 75 ezer forint feletti rész 20 százalékával csökkenthetné a munkavállaló a terheit.

A Menedzsment Fórum számításai szerint csakis az igazán alacsony bérért foglalkoztatott 25 év alatti, 55 év feletti, vagy 25 és 54 év közötti szakképzetlen munkavállaló esetében jár jobban a munkaadó, ha a bérkompenzációt érvényesíti. Bár minderre csak akkor lesz lehetősége, ha megfelel a bérkompenzáció feltételeinek; vagyis minden alkalmazottjánál végrehajtotta az elvárt béremelést, a vállalkozás alkalmazotti létszáma pedig nem csökken.

Menedzsment Fórum