Startup vagy mikrovállalat: miből nem lesz cserebogár?

Startup vállalkozásról általában akkor beszélhetünk, amikor egy kezdő vállalkozás olyan innovatív szellemi tőkével vagy technológiával rendelkezik, amely magas fejlődési potenciált rejt magában. Legszűkebb értelemben akkor beszélünk startupról, amikor egy tulajdonosi kör először dönt cégalapítás mellett, és olyan vállalkozásba fog, amelyik nagy növekedési potenciáljánál fogva felkelti a befektetők figyelmét.

Annak megítélése azonban, hogy a cég potenciálja mekkora, nem egyszerű feladat. Több évnyi cégadatot elemezve viszont már kiszámítható, hogy ezen cégek hány százaléka vált eredményei alapján gazdasági tényezővé, illetve hány jutott el odáig, hogy ha eredményt nem is, de egy külföldi befektetőt vagy egy komolyabb tőkeemelést fel tud mutatni.

Top 10 legnagyobb árbevételű, kezdő vállalkozó által alapított cég

Az utóbbi néhány évben számos sikertörténetet lehetett hallani hazai és nemzetközi startup vállalkozásokról, többek között ez is erősítette az arányaiban amúgy is magas cégalapítási kedvet. „A cégalapításoknak csak a harmada köthető olyan újdonsült tulajdonosokhoz, akik életükben először kezdenek vállalkozásba. Tehát az igazi kezdő vállalkozók aránya rendkívül alacsony, és ez az egészségtelen hazai cégstruktúra újabb bizonyítéka” – mondja Tóth Tamás, az Opten céginformációs szolgáltató ügyvezető igazgatója.

A statisztikák szerint sajnos ezeknek a cégeknek csak a töredékéből lesz említésre méltó vállalat Magyarországon, a nemzetközi színtéren pedig még kritikusabb a helyzet. A friss tulajdonosok kevesebb mint 1 százaléka büszkélkedhet azzal, hogy cégének árbevétele három éven belül kinőtte a nemzetközi mikrovállalkozás kategóriát, a közép- és nagyvállalatok aránya pedig már gyakorlatilag nem is mérhető. A friss tulajdonosok cégeinek csak fele számolt be értékesítési forgalomról három év után, de ezen beszámolók 60 százalékában az árbevétel a 10 millió forintot sem éri el, 100 millió forint feletti bevétellel pedig már csak az összes vizsgált cég 2 százaléka rendelkezik. „A rendkívül rossz arányok sajnos azt sugallják, hogy a kezdő vállalkozások is csak a hazai cégstruktúra elaprózottságát és fluktuációját növelik” – mondja az Opten ügyvezetője.

Valamivel jobb a helyzet, ha nem árbevétel szerint vizsgáljuk a cégeket, hanem tőkevonzó képességüket tekintjük a startuppá válás kritériumának. Ha azt nézzük, hogy a társaságok hajtottak-e végre komolyabb – legalább 5 millió forintos – tőkeemelést, vagy tulajdonosi szerkezetükbe került-e be külföldi cég vagy magánszemély, azt tapasztaljuk, hogy a kezdő cégek 3,5 százalékánál történt ilyen pozitív változás a cég működésének első három évében” – mondja Tóth Tamás.

Ágazati szempontból sem kecsegtető a helyzet, a startup cégek egyik fontos jellemzője lenne ugyanis az innováció, amit jól kiaknázva növekedési pályára állhatna a cég. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy jellemzően az innovatív szellemi tőkére építő vállalkozások lehetnek sikeresek. Az utóbbi években túlnyomó részt az informatika, az infokommunikáció és a tudományos tevékenységben újat alkotó vállalatok lehettek sikeresek. A hazai adatokat vizsgálva azonban sajnos az látszik, hogy ezekben az ágazatokban – az ott működő összes cég számához képest viszonyítva – rendkívül alacsony a startupok aránya.