Száznapos a kormány: milyen intézkedésekkel spórolnak?

A választások óta eltelt 28 ülésnap alatt 116, a kormányoldal által előterjesztett döntést hozott a Ház, ebből 56 volt a törvények, 59 az országgyűlési határozatok száma, és megalkottak egy politikai nyilatkozatot is. A csupán nyolc tárcával, május 29-én megalakult, tehát a hétvégén száznapos kormány az elmúlt csaknem száz napban 15 indítványt nyújtott be, amelyek közül 13 törvényjavaslat, egy határozati javaslat, egy pedig jelentés.

A kabinet által jegyzett egyik legjelentősebb javaslat az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag volt, amelyben az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv több elemét öntötték jogszabályi formába.

A törvénnyel megszűnt például a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra, a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, csökkent a társasági adó, illetékmentes lett az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás, adómentes lett a ház körül végzett munka, bevezették a közszférában a kétmillió forintos havi bérplafont, és október 1-jétől él az a szabályozás - ami már a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is vonatkozik -, hogy 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket.

Szeptember végétől jövedékiadó-mentes lesz a meghatározott mennyiségben főzött pálinka, és ekkortól él a banki különadó is.

Még ezt megelőzően döntött a kabinet arról, hogy idén összesen 120 milliárd forintot spórolnak meg a kormány működésében.

Júliusban a kormány bemutatta a 2011-ben induló Új Széchenyi Terv vitairatát, amelynek hét kiemelt programja van: a gyógyító Magyarország - egészségipar, a megújuló Magyarország - zöld gazdaságfejlesztés, az otthonteremtés - lakásprogram, a vállalkozásfejlesztés - üzleti környezet fejlesztés, a tudomány - innováció - növekedés, a foglalkoztatás és a közlekedés - tranzitgazdaság.

A közbiztonság javítása érdekében született törvénymódosításokkal az Országgyűlés a kabinet kezdeményezésére elfogadta, hogy elzárással is büntethetők azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek.

Az Orbán-kormány első feladatait az árvízi védekezés adta, amelyre több milliárd forintot kellett átcsoportosítani az általános tartalékból. Emellett közmunkaprogram kezdődött, valamint önálló kormányprojekt is indult az árvízben megsérült közösségi építmények fejlesztésére.

A kabinet elkezdte a közigazgatás kétlépcsős átalakítását: szeptember 1-jétől megkezdték működésüket a regionális államigazgatási hivatalok helyett a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, 2011. január 1-jétől pedig ezek jogutódaiként létrejönnek a megyei kormányhivatalok, amelyeket kormánymegbízottak vezetnek majd. A közigazgatási hivatalok újbóli létrehozásával visszaállt az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.

Még a kormány megalakulása előtt nyújtotta be a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium néhány nappal később megválasztott vezetője és két államtitkára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatát, amelyet az Országgyűlés később el is fogadott, és amelynek értelmében az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kormánytisztviselővé vált köztisztviselők munkaviszonyát.

A kormány első indítványai között szerepelt az, hogy törvényben rögzítse a Ház: a parlament által tavaly elfogadott Ptk. nem lép hatályba. Ezzel kapcsolatban a kabinet első ülésén döntött arról is, hogy az új kormány újra elindítja a Ptk. módosításának előkészítését a Vékás Lajos-féle bizottság közreműködésével. Az új kódex 2013-ra készülhet el.

Még a nyáron újraindult a vasúti személyszállítás öt, korábban bezárt vasútvonalon; a napokban pedig újra megnyitották az első postát azon falusi kisposták közül, amelyeket az elmúlt években a postai modernizációs program keretében zártak be.

Az állami felelősségvállalást szimbolizáló lépése volt a kormánynak, hogy elkezdte a 2006. augusztus 20-i tűzijáték-tragédia áldozatainak kárpótlását, és október 23-ig megkapják kártérítésüket a 2006 őszi rendőri jogsértések áldozatai is. Az ősszel induló fűtési szezon végéig meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot is.

A kabinet által beterjesztett, egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosítása alapján szűnt meg az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF), amelynek feladatai más szervekhez kerültek, illetve jövő év január 1-jéig átmeneti patikaalapítási moratóriumot vezettek be.

Törvény született a Nemzeti Földalapról, amellyel az állam az eddiginél aktívabb szereplőjévé vált a magyar földpiacnak.

Az Országgyűlés összesen hétszer módosította eddig az alkotmányt, ezek közül a kormány javaslatára egy ízben változtatott az alaptörvényen a Ház, amellyel különadó kiszabását tette lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire.