Szövetkezeti törvény: Sólyom az AB-hez fordult

A HR Portal a törvénymódosítás körülményeit és tartalmát elemző írásában felhívta a figyelmet a diák munkavállalók jogait ért sérelemre, és az aláírás visszautasítása érdekében levelet juttatott el Sólyom László köztársasági elnökhöz. Az iskolaszövetkezetekben és más munkáltatóknál foglalkoztatott diák munkavállalók érdekeit egyelőre nem védi semmilyen szervezet Magyarországon, ezért lapunk a törvénymódosítás kapcsán az iskolaszövetkezeti keretekben dolgozó 150 ezer diák munkavállaló foglalkoztatásának törvényessége ügyében a Köztársasági elnökhöz és az Állampolgári Jogok Biztosához fordult.

2010. március 10-én a köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz írt levelében kifogásolta a törvény 3. §-át, amely akként rendelkezik, hogy a törvény 2010. január 1-jén lép hatályba. Ezzel visszamenőlegesen rendel hatályba lépni a diák munkavállalók számára kötelezettséget, illetve alanyi jogosultság korlátozását eredményező jogszabályi rendelkezéseket, ami alkotmányellenes - indokolta döntését Sólyom László köztársasági elnök, hozzáfűzve: "Ugyanakkor ahhoz sem fér kétség, hogy a visszamenőlegesen hatályba léptetni kívánt rendelkezések az iskolaszövetkezetekben dolgozó diákok számára kötelezettséget eredményeznek, illetve korábban fennálló alanyi jogokat korlátoznak."

Kirívó, hogy törvénymódosítás az iskolaszövetkezeti tevékenység hatékonysága érdekében alapvető jogokat von meg a diák munkavállalóktól: egyszerűen kijelöli, hogy a Munka Törvénykönyvének mely szakaszai nem vonatkoznak iskolaszövetkezeti foglalkoztatásukra - írtuk korább, a köztársasági elnök tegnapi állásfoglalásával egybehangzóan, mely szerint: különösen egyértelmű a munkavállaló helyzetének kedvezőtlenebbé válása a Szövetkezeti Törvénynek a Törvény beiktatni kívánt 56/F. § (1) bekezdése esetén, mely kizárja több, a munkavállalót védő garanciális szabály alkalmazását. A kizárt szabályok tartalmazzák a határozott idejű jogviszony leghosszabb időtartamát, a rendes szabadságra vonatkozó jogosultságot és annak mértékét, valamint az állásidőre járó bérezés kötelezettségét - áll a köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz küldött levelében.

A visszamenő hatályú módosítás és a diákokat védő garanciális szabályok kizárásának jogosságáról - mérlegelve a diák munkavállalók hosszú távú érdekeit is - az Alkotmánybíróság dönt.

Mint ismert, négypárti javaslatra született meg február 22-én az Országgyűlés által elfogadott szövetkezeti törvény, amely elsősorban a diákmunka-közvetítéssel foglalkozó szövetkezetek szabályozását szigorította, mivel, az indoklás szerint ezeknél a szervezeteknél jelenleg rengeteg visszaélés tapasztalható a munkaidő és a rendes szabadság, valamint a bérek kifizetése terén is.

A módosítás célja az volt, hogy az iskolaszövetkezetek, a tagok és az iskolaszövetkezettel valamilyen szolgáltatás ellátására polgári jogi jogviszonyt létesítő harmadik személyek közötti kapcsolat jogi kereteit konkretizálja, illetve pontosítsa.

A szövetkezeti törvény értelmében a szociális szövetkezetek egyik fajtája az iskolaszövetkezet. Az iskolaszövetkezet vállalkozási tevékenységének, illetve ezen belül az iskolaszövetkezet tagja munkavégzésének sajátosságát az adja, hogy a tag egyben tanulói, hallgatói jogviszonyban van.

Korábban a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ) aggályosnak nevezte a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának sok eleme kikerült a Munka törvénykönyvének (Mt.) hatálya alól. E foglalkoztatási forma nem minősülne munkaerő-kölcsönzésnek, hanem egy új foglalkoztatási forma lenne.