Távol tart a munkapiactól a gyes és a gyed

A gyerekneveléshez adott támogatásoknak elsősorban az a céljuk, hogy a kisgyerekek értelmi-érzelmi fejlődéséhez segítsék a megfelelő körülmények megteremtését és növeljék a gyerekvállalási kedvet. Azt viszont, hogy ezeknek a céloknak megfelel-e az évente átlagosan 250 ezer embert segélyező - negyven éve működő - támogatási rendszer, eddig kevesen vizsgálták.

Az elemzések arra jutottak, hogy a pénzbeli támogatások megduplázása a jelenlegi 1,3-ről 1,6-re vinné fel a családonkénti gyerekszámot - ami még mindig messze a reprodukciós szint alatt van. A kisgyerekek értelmi fejlődésére, érzelmi stabilizálására valóban döntő hatással van a folyamatos szülői jelenlét az élet első időszakában. Ám az idevonatkozó tanulmányok alapján a gyerekek fejlődése 18 hónapos kortól megkívánja a korcsoporti közösséget, és a velük foglalkozók szakértelmét. Ennek alapján a támogatási rendszer, a gyerek érdekét, életének első másfél-két évében szolgálja hatékonyan.

A gyed és a gyes ugyanakkor távol tart a munkapiactól, erre egyértelműen utalnak a foglalkoztatási adatok. Az OECD- tagországok között ugyanis nálunk dolgozik a legkevesebb - két évesnél fiatalabb - gyereket nevelő nő, az öt év alatti gyerekeket nevelőket illetően pedig csak Szlovákia áll mögöttünk.

A nők túlnyomó többsége a teljes időtartamra igénybe veszi a gyerekneveléshez nyújtott támogatást. Ezek formájában azonban jelentős a különbség. A képzettebb nők jóval több mint fele kapja a gyedet a gyerek két éves koráig. Az arányok a gyed lejárta után egyenlítődnek ki, de ez nem jár azzal, hogy a magasabban kvalifikált nők inkább visszamennének dolgozni. A gyerektámogatást mindkét csoportban a jogosultak több mint nyolctizede igénybe veszi. Nem jellemző, hogy a kisgyerekesek a támogatás mellett dolgoznának, mi több, 1993 óta hat százalékról négy százalékra csökkent azok aránya, akik a segély mellett munkát vállalnak.

A gyes-gyed idejének lejártával az anyák mintegy fele tér vissza a munkaerőpiacra, 48 százalékuk teljes munkaidős állásba. A magasan képzett nők mintegy 60 százaléka áll újra munkába. A gyerekgondozási támogatás megszűnését követő hónapokban az érintettek tíz százaléka mondta magát munkanélkülinek, míg több mint harmaduk inaktívnak. Ez azt jelenti tehát, hogy a gyereket nevelő nők négytizede még álláskeresőként sincs ott a munkaerőpiacon.

Hogy ki, mennyi ideig vette igénybe a támogatást, azt nagymértékben befolyásolta a munkavállalás esélye. A kihagyás a teljes idejű munkába lépőknél volt a legrövidebb - 3,7 év - míg az inaktívakká válóknál a leghosszabb, 5,5 év.

A munkahelyi karrier megszakításának ára van

A vizsgálat szerint a gyerektámogatásról visszatérők bérhátránya - a hozzájuk hasonló hosszúságú szolgálati viszonnyal rendelkező - kortársnőikhez viszonyítva, nyolc-tíz százalék. Ez pontosan egyenlő azzal az értékkel, amit 3,7 évi munkatapasztalat kereseti hozamaként becsülnek. A többéves otthonmaradással a nők jelentős része a munkahelyét is kockáztatja, hiába a törvényi kötelezettség a meglévő állás fenntartására, ez számtalan módon kijátszható, még akkor is, ha a céget nem szervezték át vagy nem számolták fel időközben.

Népszabadság