Megjelent: 15 éve

Tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne

A magyar társadalom még mindig erős előítéletekkel viseltetik a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban: tízből négy férfit zavarna, ha női főnöke lenne, de mindkét nem fontos szempontnak tartja egy nő megjelenését karrierjére nézve - állapította meg egy friss kutatás.

A Humán Rent Európa Csoport folyamatosan elemzi és értékeli a munkaerő-piaci folyamatokat, ezúttal mélyreható kutatással vizsgálta a nőket érő munkaerő-piaci diszkriminációról uralkodó véleményeket a társadalomban.


A többség szerint a nőknek nehezebb karriert csinálni



A megkérdezettek több mint fele szerint legalábbis nőként nehezebb vezető szerepbe kerülni, mint férfiként. A válaszadók mindössze 20 százaléka tartja úgy, hogy ez inkább vagy egyáltalán nem igaz, és 22 százalék azok aránya, akik úgy vélik, az állítás igaz is meg nem is.

Jelentős a különbség a probléma megítélésében a férfiak és nők között. Előbbiek 46, utóbbiak 61 százaléka ért egyet azzal, hogy a nőket hátrányok sújtják a munka világában. A probléma létét nem ismeri el a férfiak negyede.

A kérdezettek iskolai végzettsége nagyban befolyásolja véleményüket. A diplomások között a legnagyobb azok aránya, akik szerint van igazság az állításban, 62 százalékuk tartja azt inkább igaznak. A szakmunkásokat leszámítva (köztük is 49 százalék) az összes csoportban több mint 50 százalék azok aránya, akik ezt a véleményt osztják.


A nőknek választaniuk kell család és karrier között



A kutatás két szempontból is vizsgálta az anyaság és a családalapítás, illetve a munkaerő-piaci érvényesülés összeegyeztethetőségének problémáját. Arra a kérdésre, hogy a gyermekvállalás után munkába visszatérő nők jobb, vagy rosszabb munkaerőnek számítanak, mint gyermekvállalás előtt, a válaszadók 62 százaléka felelte azt, hogy rosszabbnak, és csak 7 százalékuk szerint válnak jobbá. A megkérdezettek 26 százaléka szerint nincs változás.

A válaszokat nagyban befolyásolja a településméret: minél kisebb településen lakik valaki, annál valószínűbb, hogy a "rosszabb" opciót választja. A településméret növekedésével párhuzamosan növekszik azok aránya, akik szerint a gyermekvállalás nem befolyásolja a női munkavállalók munkaerő-piaci megítélését.
Az iskolázottság szintén jelentős hatással van a vélekedésekre. A legfeljebb általános iskolai vagy szakmunkás végzettséggel rendelkezők nagyobb része ítéli meg negatívan a helyzetet, 64, illetve 67 százalékuk választotta a "rosszabbnak" kategóriát. Közöttük vannak a legkevesebben, akik szerint egy nő jobb munkaerővé válik gyermekvállalás után, arányuk mindkét csoportban 4 százalék, míg az érettségizettek és diplomások 12 illetve 10 százaléka volt ezen a véleményen.

A női munkavállalás és az anyaság közötti kapcsolat feszültségeit jellemzi, hogy a megkérdezettek többsége szerint a kettő csak nagy áldozatokkal vagy egyáltalán nem egyeztethető össze egy nő életében. A megkérdezettek 51 százaléka van azon a véleményen, hogy jelentős áldozatot kell hozni valamelyik területen. A válaszadók 34 százaléka véli úgy, hogy a két feladat teljesen vagy kisebb áldozatok árán összeegyeztethető, 12 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem lehet mind a kettő szerepnek eleget tenni.

A válaszok megoszlása erős összefüggést mutat a lakóhellyel. A fővárosiak és a megyeszékhelyen élők közt vannak legtöbben, akik szerint kisebb áldozat árán is lehetséges egyszerre családanyaként és dolgozó emberként is helytállni - arányuk 40, illetve 38 százalék. A nem megyeszékhely rangú városok és a községek lakói szinte azonos mértékben gondolják úgy, hogy nagy áldozatot kell hozni vagy a karrier, vagy az anyaság területén, előbbiek 55, utóbbiak 54 százaléka van ezen a véleményen. A megyeszékhelyen lakók közt válaszolták legtöbben, hogy egyáltalán nem lehet összeegyeztetni a nők családanyai szerepét és karrierjét, 17 százalékuk választotta ezt a lehetőséget.


Erős előítéletek



A magyar társadalom még mindig erős előítéletekkel viseltetik a dolgozó, és különösen a vezető munkakört betöltő nőkkel kapcsolatban. A megkérdezettek nemtől függetlenül fontos szempontnak tartják egy nő karrierjére nézve megjelenését. A válaszadók között többségben vannak, akik szerint a nők karrierjében megjelenésüknek nagy, vagy kizárólagos szerepe van. 63 százalékuk van ezen a véleményen, míg mindössze 14 százalékuk gondolja azt, hogy ez csak kis, vagy semekkora szerepet sem játszik.

Szintén fontos, kedvezőtlen előítéletekről tanúskodik a nők főnöki szerepkörével kapcsolatos idegenkedés. Arra a kérdésre, hogy mennyire zavarná, ha munkahelyén egy női főnöktől kapna utasításokat, a válaszadók 76 százaléka választotta az "egyáltalán nem" kategóriát, és a megkérdezettek mindössze 23 százalékát érintené rosszul egy ilyen szituáció. Ugyanakkor igen nagy a különbség a megkérdezettek neme szerint. A férfiak szignifikánsan nagyobb arányban - tízből négyen - felelték azt, hogy zavarná őket egy ilyen helyzet, mint a nők; utóbbiak kilenctizede számára egy női főnök egyáltalán nem jelentene gondot.

A fővárosiak a leginkább előítéletesek ebben a kérdésben. Minél kisebb településen él a kérdezett, annál valószínűbb, hogy egyáltalán nem zavarná, ha egy női főnöktől kapna utasításokat, a községben élők 81 százaléka van ezen a véleményen, míg a budapestiek 62 százaléka választotta csak ezt a lehetőséget. A fővárosiak között a legnagyobb azok aránya, akiket rosszul érintene, 36 százalékuk tartozik ebbe a kategóriába.

A teoretikus helyzet megítélése függ az iskolázottságtól is, a szakmunkások körében a legnagyobb azok aránya, akiket zavarna, ha női főnök utasítaná őket. A maximum nyolc általánost elvégzettek legkevésbé érzékenyek erre a kérdésre, 82 százalékukat egyáltalán nem zavarná ugyanez. Az érettségizettek 79 százalékát, a diplomások majdnem háromnegyedét, 73 százalékát nem zavarná, ha egy nő irányítaná munkájukat.


Kinek a problémája?



A közvélemény-kutatás a nemek közötti jelentős különbségekre derített fényt annak megítélésében is, hogy mennyire tartják súlyos problémának a nemek közötti bérkülönbségek kérdését. A válaszadók 16 százaléka nem tartja fontos kérdésnek, hogy a nők kevesebbet keresnek-e férfi kollégáiknál, míg 46 százalékuk tulajdonít neki nagy jelentőséget. 34 százalékuk véli úgy, hogy a kérdés nem lényegtelen, de csak kicsit tartják azt fontosnak.

A nemek szerinti megoszlásból kiderül, hogy a férfiak 19, a nők 13 százaléka tartja lényegtelennek a kérdést, míg a szebbik nemhez tartozók 57 százaléka gondolja azt nagyon fontosnak. A férfiaknál ugyanez az arány 35 százalék. A nők 28, a férfiak 41 százaléka véli úgy, hogy a kérdés csak kicsit lényeges.


Vállalati és nemzetgazdasági szinten is fontos kérdés



A Humán Rent Európa a kutatással szeretné ráirányítani a figyelmet erre a fontos társadalmi-gazdasági kérdésre, amelyről a gazdasági nehézségek közepette sem szabad megfeledkezni. A diszkrimináció, amikor lényegében lemondanak a munkatársak egy csoportjának tehetségéről, mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten a hatékonyság, a termelékenység ellen hat. Válságos időkben tehát még inkább ügyelni kell az esélyegyenlőség, de legalább az egyenlő bánásmód követelményeire - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

Az országosan reprezentatív kutatás 2008 októberében készült, ezer fő megkérdezésével. Az adatfelvételt a TÁRKI, az elemzést a HUMÁN RENT Európa végezte. Az eredményeket Oláh László szakmai igazgató és Vida-Vranesics Szabolcs regionális igazgató ismertette.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ittasan dolgozó buszsofőr ellen mondták ki az ítéletet

Nem jogerősen egy év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt az Egri Járásbíróság egy ittasan dolgozó buszsofőrt Egerben - közölte a Heves... Teljes cikk

Autószerelő drogdíler ellen emeltek vádat, aki műhelyében árulta a kábítószert

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelem, új pszichoaktív anyaggal... Teljes cikk

Ajándékötletek nyugdíjba készülő kollégáknak

Ha egy olyan kollégánk vonul nyugdíjba, aki különösen kedves számunkra, természetes hogy szeretnénk őt meglepni valamivel. De mi lehet a megfelelő... Teljes cikk