Több részmunkaidős munkahelyre volna szükség

Dávid Ferenc a fővárosi munkaügyi központ munkáltatói fórumán hangsúlyozta: Magyarországon az európai uniós átlagnál jóval alacsonyabb, mindössze öt százalék a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Első lépésben meg kellene határozni azokat az ágazatokat, ahol a munkarend lehetővé tenné e foglalkoztatási forma bevezetését, majd járulékkedvezménnyel lehetne ösztönözni annak elterjedését - mondta.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a munkára rakódó terhek csökkentésének gátat szab a költségvetési egyensúly fenntartásának kötelezettsége.

Dávid Ferenc a fórumon kérdésre válaszolva kifejtette: az új, tavaly júliusban hatályba lépett Munka törvénykönyve (Mt.) vállalkozásbarátabb lett, mert így támogatja a foglalkoztatás növekedését. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalói érdekképviseleti viszonyok az előző szabályozásban átláthatatlanok voltak, túl kiterjedt volt a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelme, az új Mt. azonban "megfaragta" ezeket a jogokat.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a magyarországi foglalkoztatási helyzetről elmondta: az országnak az uniós átlaggal összehasonlítva nagy a lemaradása a 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátájában. Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy 600 ezer emberrel többnek kellene dolgoznia ahhoz, hogy a ráta elérje az 56 százalékos uniós átlagot.

Az elnök szerint az előző kormányok szociálpolitikai eszközökkel próbálkoztak megoldani a helyzetet, de csak "bebetonozták" azt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár Magyarországon kevés a foglalkoztatott, a munkával eltöltött idő Európában az egyik legmagasabb: 2000 óra évente, szemben például a németországi 1400-zal. A magyar munkavállalók termelékenysége gyengébb mint az uniós átlag - fűzte hozzá.

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltást követően 2-3 év alatt esett vissza a foglalkoztatottak száma 3,4-4 millió közé, és azóta sem tudott visszakapaszkodni a korábbi 5-5,5 milliós szintre.

Az MKIK elnöke szerint a képzés felületei nincsenek megfelelően összekötve Magyarországon, vagyis a képzési szintek teljesen különállóan mozognak, az alap-, a közép-, és a felsőfokú oktatás, valamint az élethosszig tartó tanulás nem reagál egymás igényeire.

A szakmunkásképzés kapcsán - amelynek teljes szakmai felügyeletét 2013 szeptemberétől veszi át a kamara - kifejtette: a belépők száma a rendszerváltás óta a felére csökkent, a hallgatók több mint egyharmada lemorzsolódik, az elhelyezkedési arány pedig mindössze 21 százalékos volt. Az MKIK ezért javasolta a kormánynak a német szakképzési modell bevezetését, amely azóta meg is történt.

Munkaerő-piaci szempontból fontos terület a felnőttképzés, amelyre évente csaknem a felsőoktatásra fordított 100 milliárd forinthoz hasonló nagyságú forrást költ Magyarország, ugyanakkor semmilyen eredménye nincs - vélekedett az MKIK elnöke, majd emlékeztetett arra, hogy jelenleg az Országgyűlés előtt van a felnőttképzési törvény módosítása. A felnőttképzés területén lévő változások közül kiemelte, hogy az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő 1400 szakmát 700-ra csökkentették.

Parragh László hangsúlyozta: az oktatásba való beavatkozások után 4-5 évnek kell eltelnie, amikorra "fordul a hajó", vagyis ekkorra lesznek érzékelhetőek a változások. Jeneiné Rubovszky Csilla, Belváros-Lipótváros alpolgármestere megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy 2008 óta megduplázódott a kerületben az álláskeresők száma, így jelenleg 530 ember van állás nélkül, ezért is tartották fontosnak, hogy csatlakozzanak a munkaügyi központ állásbörzéjéhez.

Elmondta, hogy az eseményen több mint 50 munkáltató mintegy 1000 munkalehetőséget ajánlott az érdeklődőknek.

Az alpolgármester kiemelte: a munkáltatói fórum hat prioritásra épül, így a tartós munkanélküliek, az 50 év felettiek, a 25 év alattiak, a megváltozott munkaképességűek, a gyesről, gyetről visszatérő édesanyák, és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javításához szeretnének hozzájárulni.

Jeneiné Rubovszky Csilla szólt arról is, hogy Magyarországon a nők részmunkaidős foglalkoztatása ugyancsak elmarad a 31,4 százalékos uniós átlagtól: mindössze 7,8 százalék.

Az alpolgármester felkérte a munkáltatókat, hogy az önkormányzattal együtt járuljanak hozzá családbarát munkahelyek kialakításához, ezáltal jelentősen javítva a női részmunkaidős foglalkoztatási adatokat.