Változtatni kell az egyszerűsített foglalkoztatás szabályain

Csütörtöki közleményükben hangsúlyozzák: az írásos munkaszerződés hiánya a gyakorlatban máris sok gondot okozott, hiszen a munkabér összegével, megfizetésével kapcsolatos szabálytalanságok nehezen szűrhetők ki, ami szinte lehetetlenné teszi a jogviták megfelelő rendezését. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítésére alkalmazott bejelentőlap ugyanis csak a munkaviszony kezdetét és a ledolgozandó napok számát tartalmazza, a személyi alapbér összegét nem.

Megoldás lehetne, ha a bejelentőlapokon a személyi alapbért is meg kellene jelölniük a foglalkoztatóknak, annak megfelelően, hogy a munkavállaló foglalkoztatása óra-, vagy napibérben történik - idézi a közlemény Máriás Attilát, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadóját.

A BDO szerint a munkaszerződés hiánya az ellenőrzés során is komoly gondokat okoz, mivel az egyszerűsített foglalkoztatásnál egyelőre nincs a munkaügyi felügyelők által hozzáférhető kiépített rendszer, ezért a munkaügyi felügyelőségnek minden egyes helyszíni ellenőrzés után belföldi jogsegély keretében - hivatalos formában - kell adatot kérnie az APEH-től, hogy az ellenőrzött foglalkoztató vajon eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.

A cég úgy látja, sokszor ad okot félreértésre, hogy az új jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen a személyi alapbérként fizetendő minimumösszeget. A félreértések alapja elsősorban az, hogy a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről szóló korábbi kormányrendelet bruttó bérekről rendelkezik, ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatás során a munkavállaló munkabérét már levonás nem terheli.

A bejelentőlappal kapcsolatban probléma az is, hogy ha valaki például a munkarendje alapján a munkát este tíz órakor kezdi meg, akkor a foglalkoztatónak két teljes munkanapra kell bejelentést tennie és közterhet fizetnie, ellenkező esetben az ellenőrző hatóságok illegális foglalkoztatásnak minősítik az esetet. "A megoldás az lehet, ha a jogszabály kimondja, hogy a bejelentést elegendő arra a napra megtenni, amely napon a munkavégzés megkezdődik. Gondoljunk csak bele, hogy az ilyen speciális munkarendben foglalkoztató munkáltatókat ez a szabály milyen hátrányosan érinti. Ez azon túl, hogy többszörösen növeli a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költségeket, a főszabály szerinti 90 napos foglalkoztatási korlátot kétszer olyan gyorsan redukálja, mint normál foglalkoztatás esetén" - mutat rá a BDO munkaügyi szaktanácsadója.