Változtatni kell az egyszerűsített foglalkoztatás szabályain
Az egyszerűsített foglalkoztatás augusztustól bevezetett új szabályozása jelentős problémákat orvosolt, ugyanakkor az eltelt több mint négy hónap gyakorlata számos "kiskapura" és jogértelmezési nehézségre derített fényt, amelyek a jogszabályok korrekcióját igénylik - vélekedik a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cég.
Csütörtöki közleményükben hangsúlyozzák: az írásos munkaszerződés hiánya a gyakorlatban máris sok gondot okozott, hiszen a munkabér összegével, megfizetésével kapcsolatos szabálytalanságok nehezen szűrhetők ki, ami szinte lehetetlenné teszi a jogviták megfelelő rendezését. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítésére alkalmazott bejelentőlap ugyanis csak a munkaviszony kezdetét és a ledolgozandó napok számát tartalmazza, a személyi alapbér összegét nem.
Megoldás lehetne, ha a bejelentőlapokon a személyi alapbért is meg kellene jelölniük a foglalkoztatóknak, annak megfelelően, hogy a munkavállaló foglalkoztatása óra-, vagy napibérben történik - idézi a közlemény Máriás Attilát, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadóját.
A BDO szerint a munkaszerződés hiánya az ellenőrzés során is komoly gondokat okoz, mivel az egyszerűsített foglalkoztatásnál egyelőre nincs a munkaügyi felügyelők által hozzáférhető kiépített rendszer, ezért a munkaügyi felügyelőségnek minden egyes helyszíni ellenőrzés után belföldi jogsegély keretében - hivatalos formában - kell adatot kérnie az APEH-től, hogy az ellenőrzött foglalkoztató vajon eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.
A cég úgy látja, sokszor ad okot félreértésre, hogy az új jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen a személyi alapbérként fizetendő minimumösszeget. A félreértések alapja elsősorban az, hogy a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről szóló korábbi kormányrendelet bruttó bérekről rendelkezik, ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatás során a munkavállaló munkabérét már levonás nem terheli.
A bejelentőlappal kapcsolatban probléma az is, hogy ha valaki például a munkarendje alapján a munkát este tíz órakor kezdi meg, akkor a foglalkoztatónak két teljes munkanapra kell bejelentést tennie és közterhet fizetnie, ellenkező esetben az ellenőrző hatóságok illegális foglalkoztatásnak minősítik az esetet. "A megoldás az lehet, ha a jogszabály kimondja, hogy a bejelentést elegendő arra a napra megtenni, amely napon a munkavégzés megkezdődik. Gondoljunk csak bele, hogy az ilyen speciális munkarendben foglalkoztató munkáltatókat ez a szabály milyen hátrányosan érinti. Ez azon túl, hogy többszörösen növeli a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költségeket, a főszabály szerinti 90 napos foglalkoztatási korlátot kétszer olyan gyorsan redukálja, mint normál foglalkoztatás esetén" - mutat rá a BDO munkaügyi szaktanácsadója.
Megoldás lehetne, ha a bejelentőlapokon a személyi alapbért is meg kellene jelölniük a foglalkoztatóknak, annak megfelelően, hogy a munkavállaló foglalkoztatása óra-, vagy napibérben történik - idézi a közlemény Máriás Attilát, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadóját.
A BDO szerint a munkaszerződés hiánya az ellenőrzés során is komoly gondokat okoz, mivel az egyszerűsített foglalkoztatásnál egyelőre nincs a munkaügyi felügyelők által hozzáférhető kiépített rendszer, ezért a munkaügyi felügyelőségnek minden egyes helyszíni ellenőrzés után belföldi jogsegély keretében - hivatalos formában - kell adatot kérnie az APEH-től, hogy az ellenőrzött foglalkoztató vajon eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.
A cég úgy látja, sokszor ad okot félreértésre, hogy az új jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen a személyi alapbérként fizetendő minimumösszeget. A félreértések alapja elsősorban az, hogy a kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum mértékéről szóló korábbi kormányrendelet bruttó bérekről rendelkezik, ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatás során a munkavállaló munkabérét már levonás nem terheli.
A bejelentőlappal kapcsolatban probléma az is, hogy ha valaki például a munkarendje alapján a munkát este tíz órakor kezdi meg, akkor a foglalkoztatónak két teljes munkanapra kell bejelentést tennie és közterhet fizetnie, ellenkező esetben az ellenőrző hatóságok illegális foglalkoztatásnak minősítik az esetet. "A megoldás az lehet, ha a jogszabály kimondja, hogy a bejelentést elegendő arra a napra megtenni, amely napon a munkavégzés megkezdődik. Gondoljunk csak bele, hogy az ilyen speciális munkarendben foglalkoztató munkáltatókat ez a szabály milyen hátrányosan érinti. Ez azon túl, hogy többszörösen növeli a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költségeket, a főszabály szerinti 90 napos foglalkoztatási korlátot kétszer olyan gyorsan redukálja, mint normál foglalkoztatás esetén" - mutat rá a BDO munkaügyi szaktanácsadója.
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
További cikkek
Megbecsült és lenézett szakmák: itt a lista
Egy friss országos kutatásból az kiderül, hogy a magyarok mennyire szeretik a rendőröket, értékelik a HR-eseket, és kinek a fizetését tartják túl... Teljes cikk
Még a felmondásokat sem kapják meg az elbocsátott dolgozók a Heves vármegyében működő multicégtől
A vállalattól 165 munkavállalót bocsátanak el, akiknek a június 10-én esedékes májusi bérkifizetésük is elmaradt. Teljes cikk
Gyógyítás helyett megelőzés – így küzdenek a munkahelyi hiányzások ellen a vállalatok
Egy friss kutatás szerint a munkaadók majdnem fele egészségügyi és jóléti juttatásokat használ, hogy a dolgozók hamarabb visszatérjenek a munkába. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Így változnak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2 hete
- A diákmunkára szigorú szabályok vonatkoznak – ezekre figyelni kell a nyári munkavállalás előtt 2 hete
- Mentesség, kedvezmények: ez változik július 1-től a munkavállalók adózásában 3 hete
- A 15–64 évesek foglalkoztatási rátájának negyedévenkénti alakulása nemek és korcsoportok szerint 3 hete
- Szja-mentesség 25 év alatt – útmutató diákoknak a NAV-tól 4 hete
- Ennyiért sem kell a munka? Csak a 60 felettiek mennek ki a földekre 4 hete
- Nem csupán beugró munkaerő - diákok és nyugdíjasok a munkapiacon 1 hónapja
- Nagy hajrá indul a szezonális munkaerőért – ezekre a munkákra van most a legnagyobb kereslet 1 hónapja
- Czomba Sándor: évente 30-40 ezer ember fog hiányozni a magyar munkaerőpiacról 1 hónapja
- Ki hozza be a fülöp-szigeteki vendégmunkásokat és hogy áll a 150 új gyár program? 1 hónapja
- Mentőöv a szakemberhiányban: fókuszban az atipikus foglalkoztatás 2 hónapja