Visszakaphatnák képzésük árát a jogászok és a közgazdászok
A megváltozott jogász és közgazdász keretszámokat illetően jelenleg egyeztetés folyik egy olyan megoldásról, hogy az ezeken a szakokon végzett hallgatók egy része az elhelyezkedés után visszakapná a befizetett költséget - mondta el Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke a XII. Educatio Szakkiállításon.

NEXON a bér- és humánügyvitel szakértője
Tartsa kézben munkaerőköltségeit, válasszon a NEXON megoldásai közül!
- Szoftvereink mérhetővé teszik a munkavállalók teljesítményét, kiszűrik az erőforrás-gazdálkodási problémákat, így
Princzinger Péter felhívta a figyelmet a felvételi eljárás legfontosabb állomásaira is: így a február 15-ei jelentkezési határidő mellett kiemelte a június 10-éig lehetséges sorrendmódosítást, a júliusi ponthatár kihirdetést, valamint az augusztusi pótfelvételi és jogorvoslat eljárást. Az OH elnöke az új felsőoktatási törvény kapcsán elmondta, a felvi.hu-n már megtekinthetőek az intézményekre lebontott keretszámok, illetve a nem állami finanszírozású szakok költségei is. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte, egyértelmű túlképzés volt megfigyelhető a bölcsész, gazdasági, társadalomtudományi szakokon az elmúlt években. A megváltozott jogász és közgazdász keretszámokat illetően pedig jelenleg egyeztetés folyik egy olyan megoldásról, hogy az ezeken a szakokon végzett hallgatók egy része az elhelyezkedés után visszakapná a befizetett költséget.
A felvételizőket Princzinger Péter arra kérte, amennyiben megtehetik, január 31-e után adják be a jelentkezésüket, hiszen addig még kisebb módosítások várhatóak: akadhat például olyan intézmény, amely egy decemberben meghirdetett szakot mégsem indít el. Szintén az új törvény kapcsán emelte ki az elnök a három finanszírozási formát, amely a szeptembertől induló szakokkal érvénybe lép. "A keretszámok és a költségek alapján el kell dönteni a jelentkezőnek, hogy mi a fontosabb: rangsorolhat a szak alapján, ahová mindenképp be szeretne kerülni, vagy a finanszírozási forma alapján, amennyiben mindenképp teljes állami ösztöníjjal szeretne tanulni" - hívta fel a figyelmet Princzinger.
A jelenlegi felsőoktatás problémájának tekinthető, hogy sokan a képzési idejüket jelentősen túllépik, 20-25 százalék pedig egyáltalán nem szerzi meg az oklevelét. "A tanulóknak és a felsőoktatási intézményeknek is meg kell érteniük, nem abban érdekeltek, hogy a hallgatók minél tovább élvezhessék az egyetemi és főiskolás éveket. Az adófizetők forintjaiból kiképzett munkaerő pedig fontos, hogy az ország számára termeljen, dolgozzon" - utalt szavaival a Hivatal vezetője az állami ösztöndíjasok esetén fennálló hallgatói szerződésre. Ezzel kapcsolatban még hangsúlyozta, a szerződés nem röghöz kötést jelent: ugyanis "a kivételek kellően rugalmas megoldást adnak, amely az egyéni életcélokhoz megfelelően illeszkedik." A végzett hallgató életének az alakulásától függ, hogy a kötelezettséget, hogyan, mikor kell teljesítenie, tekintetbe véve a sorsa alakulását: a gyermekvállalást, az esetleges baleseteket, betegségeket. "A cél, hogy az új törvénnyel, intézkedésekkel felelősségteljesebb pályaválasztási döntések szülessenek és megvalósuljon a teljes körű pályakövetés is" - jelentette ki az elnök.
Bővítik a felsőoktatási adatbázist
Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Főosztályának vezetője a jelenleg fejlesztés alatt álló Felsőoktatási Információs Rendszerrel (FIR) kapcsolatos terveket, a fejlesztés során megvalósításra váró folyamatokat mutatta be. Elmondta, a fejlesztés főbb irányvonalainak meghatározása előtt részletes helyzetképet készítettek a fennálló nehézségekről, és a felismert problémák alapján kezdtek neki a tervezésnek. A főosztályvezető hangsúlyozta, a nemrégiben elfogadott felsőoktatási törvény miatt a fejlesztésnek figyelembe kell vennie a teljesen új jogszabályi környezetet is. "Mivel a jelenlegi adatbázist már áttekintettük, a következő lépés a különböző adatkörök vizsgálata lesz, amely alapján meghatározzuk, hogy mire lesz szükség az új adatbázishoz" - vázolta fel Stéger Csilla a jövőbeli feladatokat.
A főosztályvezető elmondása szerint fontos változás lesz, hogy ezután a minisztérium felé való statisztikai adatszolgáltatás is a FIR-en keresztül zajlik majd: eddig az iskolák papíralapon vagy Excel-formátumban küldték el a kért információkat, a cél, hogy ezután a FIR adataiból generálva lehetőség legyen ezek összegyűjtésére. Az adatbázisban sárga, zöld, piros adatok jelölik majd az információk aktualitását, az esetleges hibákat: ennek segítségével időbeliségében tudják az adatokat kezelni, mindig megmondható, hogy adott időpontban a tanulmányi rendszerből illetve intézményből milyen adat érkezett be. Az AVIR-on belül lesz egy funkció, amely segítségével a FIR-ből generált statisztikát az intézmények újra és újra ki tudják alakítani a saját tanulmányi rendszerük által tartalmazott adataik beküldésével.
A főosztályvezető az eddig fennálló problémák között említette, hogy a tanulmányi rendszerekben (ETR, Neptun) meglévő adatok és a FIR-ben lévő információk között óriási eltérés, szakadék tátong. A jelenlegi fejlesztés része volt az új kommunikációs stratégia kialakítása, amely során az intézmények felé jelezték a készülő változásokat, ugyanis a felsőoktatási intézményekkel, illetve a tanulmányi rendszerekkel kialakult kommunikációs vákuum szintén hátráltatta a megbízható információs rendszer végleges kialakítását.
Az adatbázis az előre kitűzött határidő szerint augusztusig készülne el, azonban a hátralévő munkálatok miatt a Hivatal december 31-ig tartó szerződésmódosításra készül.
edupress.hu