2018. január 1-től ismét változna a munka törvénykönyve

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb törvények módosításáról szóló T/17998.(X.24.) törvényjavaslat több ponton módosítaná a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.), illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV.tv. (Efo tv.) egyes rendelkezéseit. Habár a módosítások nem rengetik meg alapjaiban a szabályozást, érdemes ezeket röviden bemutatni azzal, hogy a munka törvénykönyve átfogó módosítása továbbra is az érdekegyeztetés keretei között pihen.

Ezek a munkavédelmi célú módosítások

Az Mt. 51.§ (3) bekezdése szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ez a rendelkezés azzal egészül ki, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő- beosztást - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megfelelően módosítani.

Az Mt. 60.§ (1) bekezdése alapján a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján - a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges. A hatálybalépéstől kezdődően erre csak azután lesz lehetőség, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei az 51. § (3) bekezdése szerint nem módosíthatóak, azaz a munkafeltételek és a munkaidő módosítása nem lehetséges.

Az Mt.120.§-a szerint a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár. A jövőben az 5 munkanap pótszabadság a megváltozott munkaképességű munkavállalót illeti meg, melyet a törvény külön definiál. Megváltozott munkaképességű személynek minősül majd a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki rokkantsági ellátásban részesül.

Változik a munkavállalói képviselő fogalma, bővebb körben lesz kérhető visszahelyezés

A törvényjavaslat szerint kibővülne a munkavállalói képviselők köre. Az üzemi tanács tagja, üzemi megbízott, a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállalói képviselője mellé az Mt. 273. § (3)-(4) bekezdése szerinti (védett) szakszervezeti tisztségviselő is bekerül. Tekintettel arra, hogy az Mt. 83.§ (1) (d) alapján a jogellenes munkaviszony megszüntetés miatt indított munkaügyi perben visszahelyezés kérhető, amennyiben a munkaviszony megszüntetésekor a munkavállaló munkavállalói képviselő volt, így ez a változás a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményeit is érinti. Megjegyezném, hogy az egyenlő bánásmód követelményének a sérelmére hivatkozva ez ugyan más jogcímen, de idáig is kérhető volt.

Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a mentesített keretösszeg változna

A T/18009.számú törvényjavaslat módosítaná a mentesített keretösszeg mértékét. A módosítás már a kihirdetést követő napon hatályba is lép, és már a 2017. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában is alkalmazható. A jelenleg hatályos Efo tv. 9.§ (2) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy - ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár - a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének (a jövőben a 130%-ának) szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg). A módosítás elfogadásával a mentesített keretösszeg 100% helyett 130% lesz.

Dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda