1-2 év spórolással már összejön egy hosszabb szünet
Talán lelombozóan hathat, de a sabbatical az esetek nagy részében nem fizetett szabadság, bár erre is van azért példa. Jellemzően azonban fizetés nélküli szabadságról van szó, amit a munkavállalónak a megtakarításaiból kell finanszíroznia, amire ezért érdemes jó előre felkészülve spórolni, de szerencsére ebben akár a cég is segítségünkre lehet. Bizonyos vállalatoknál, amennyiben az alkotói szabadságunkat jó előre elterveztük és le is szerveztük a munkahelyen, a cégünk a fizetésünk egy részét félreteheti erre a célra, amit a szabadság ideje alatt aztán megkapunk.
Másik megoldásként, ha van rá lehetőség, azt is csinálhatjuk, hogy napi néhány órában, online végezhető kisebb munkákat végzünk a munkahely számára, amiért szintén fizetést kapunk. Leggyakrabban azonban nekünk magunknak kell a terveinkhez szükséges anyagi forrást félretennünk, aminek lehetőségei természetesen függnek beosztásunktól is, de számos példa mutatja, hogy akár alacsony beosztásban is kellő elhatározással és a költségeink minimalizálásával akár 1-2 év alatt félretehetünk annyit, amiből már egy hosszabb idejű szünet is kivitelezhető, például egy olcsóbb távol-keleti országban.
Mehetünk messzire, olyan országba, ahol sokáig kitart a megtakarított pénzünk
Mivel a sabbaticalra vonatkozóan egyelőre még csak a cégek alig 20%-a rendelkezik kidolgozott, rögzített policyvel, ezért az, hogy milyen formában tudjuk igénybe venni, rengeteg tényező (munkaviszonyunk hossza, célok, időtartam, fizetés stb.) függvényében változhat. Mivel egy viszonylag kevésbé szabályozott területről van szó, a sabbatical lehetőségei elsősorban rajtunk és a munkáltatónk közötti megállapodáson múlhatnak.
Kinek jó a sabbatical?
Egy kicsit mindenkinek. A vállalatok másik komoly problémája ugyanis a menedzserek és vezetők kiégésén túl, a mai fiatal, Y és Z generációkra jellemző munkahelyi elvándorlás (vagy másik megközelítésből: a hosszútávon gondolkodás hiánya) aminek következtében ezek a korosztályok már ritkán töltenek el hosszabb éveket ugyanabban az állásban. A mai 20-as, 30-as munkavállalók sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, még akkor is hajlamosak új ingerek és kihívások után nézni egy másik helyen, ha az aktuális munkahelyükkel egyébként elégedettek. A sabbatical viszont maradásra ösztönözheti hosszabb távon ezeket a fiatalokat, akik így megkapják a lehetőséget a kikapcsolásra, élményszerzésre és terveik megvalósítására úgy, hogy nem kell érte otthagyniuk a meglévő állásukat.
Másrészről azonban okozhat nehézségeket is a munkahelyen egy nagyobb időt igénybe vevő szabadság. Mindenekelőtt a dolgozó helyettesítését kell megoldania a cégnek az adott időre, ami távolról sem egyszerű feladat, bár például a gyesre távozó anyákéhoz képest még mindig könnyebben kivitelezhető. A sabbaticalról való visszatéréskor adódhatnak problémák, előfordulhat, hogy a munkavállaló nem tud visszailleszkedni a korábbi munkakörnyezetbe, nehezen találja meg ismét a közös hangot a kollégákkal, vagy egyszerűen elveszti az érdeklődését korábbi munkája iránt. A legjobb talán ennek megelőzésére a gyakori kapcsolattartás a dolgozó és a munkahely között.
A hazai céges kultúrában, néhány elszórt egyéni példán túl egyelőre még nem jelent meg a sabbatical, pedig igény egészen biztos lenne rá. Hiszen mint láthattuk, egy klasszikus win-win helyzettel van dolgunk, a sabbatical során a dolgozó élményekkel, új tudásokkal és tapasztalatokkal gazdagodik, a cég pedig egy motivált, kiegyensúlyozottabb és kipihent alkalmazottat kap vissza.
Fotó: Pixabay
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A Bibliából az irodába - egy növekvő trend, a sabbatical bemutatása
2. oldal - 1-2 év spórolással már összejön egy hosszabb szünet