Megjelent: 3 éve

A félelem leküzdhető az interjú alatt!?

Az állásinterjút a pályázók gyakran vizsgaszituációnak élik meg, így ahhoz hasonló félelmet és stresszt élnek át. Ezt azonban a munkáltató jelentősen csökkentheti, ha tisztában van a jelenséggel. Tippeket is adunk, hogyan.

images

A fenti kijelentés, avagy kérdés azon hipotézisen alapszik, miszerint az emberek (továbbiakban: egyének) alapjaiban véve félnek az új, obskúrus helyzetek megélésétől, továbbá tartanak az olyan szituációk ismételt átélésétől, melyet már életük bizonyos szakaszában megtapasztaltak. Mindezekből következik, hogy az egyének többsége élénkebben emlékszik a negatívan megélt élményekre - úgymint, aggályos, labilis helyzetbe kerülés esetén- mint a pozitívabb végkimenetelű szituációkra, melynek eredményeként az egyének hajlamosabbak lesznek asszociálni azt a korábban megélt negatív impulzusokkal.

A negatív rögzülési lehetőség leginkább a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók szegmensét érinti, hiszen ez a réteg különösen küzd belső félelmeivel, a bizonytalan szituációkban történő napi szintű helytállással. Ezen labilis stádiumok egyrészt megnyilvánulhatnak a szóbeli vizsgák alkalmával, ahol több vizsgáztató előtt adnak számot tudásukról, másrészt a vizsgaidőszak is hordoz magával nehézséget ezen homogén csoport számára, úgymint a kötelező abszolválás áhított elérésére való törekvést.

Az egyéni tudás átadásának sikerességét az adott helyzetben számos tényező befolyásolja, amelyek lehetnek mentális és fizikai tényezők egyaránt. Egy vizsgahelyzet különösen nehéz feladatnak tűnik akkor, amikor a vizsga alanyai még nem vagy kevés tapasztalattal rendelkeznek az e fajta szituációk kezelésében, így azok ráhatása a környezeti elemek függvényében nehézkesnek bizonyulnak. Pl. előadói képességük, valamint legjobb tudásuk átadása az adott szituációban.

Szakmai tapasztalatom alapján azt az álláspontot képviselem, miszerint az állásinterjúk menete és a vizsga folyamatában tapasztalt szituációk között összefüggés figyelhető meg. Egy vizsga szituációban vagy egy állásinterjún történő részvétel során a vizsgázókat, illetve a jelölteket ugyanazon külső impressziók érik, amelyek során gondolatok fogalmazódnak meg bennük, miszerint saját rátermettségük és képességük eléri-e a szemben ülők által támasztott követelményrendszert. Az ilyen típusú körülményekben azok az egyének kérdőjelezik meg rátermettségüket, mutatva ezzel alacsony önbecsülési szintjüket és önbizalomhiányukat, akik nem rendelkeznek kellő önismerettel és nincsenek tisztában saját képességeikkel.

A mai rohanó és külsőségekre inkább adó világunkban az egyének nagy erőfeszítésekkel küzdenek külső megjelenésükkel kapcsolatosan és nem fektetnek ugyanakkora hangsúlyt belső értékeikre/képességeikre vonatkozóan. Az álláskeresők csoportjánál egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy egyrészt kis mértékben képesek arra, hogy saját magukról és értékeikről egyáltalán beszélni tudjanak, másrészt, hogy saját magukról objektív kép kialakítására legyenek képesek. Téves az a feltételezés, hogy a jelenség kifejezetten csak a pályakezdő csoportokat érintené.

Az álláskeresők két csoportba sorolandók a kiválasztási folyamatban történő részvétel vonatkozásában. Az első csoportba azok tartoznak, akik magától az interjútól tartanak, annak kiszámíthatatlan kérdésözöneitől, módszertanától, azaz nem tudják, hogy mire számítsanak egy interjú alkalmával. A másik csoport táborát képezik azok az álláskeresők, akik ugyan számos interjún vettek már részt, azonban ezek során negatív töltetű visszajelzéseket kaptak, vagy nem kaptak visszajelzéseket, így egyáltalán nem képesek felmérni saját képességeiket, rátermettségüket a megpályázni kívánt állás vonatkozásában. Megjegyezném, hogy az álláskínáló oldal azon magatartása, amikor is az állásinterjút követően nem ad információt, visszajelzést a delikvensek számára, erősíti a pályázóban azt a gondolatmenetet, miszerint: „nem elég jók a megpályázott pozíció betöltésére”.

Összefoglalóan az alábbi tényezők hatnak az álláskeresőkre, melyek erősítik a belső félelem kialakulását:



  • Az interjú alanyok nem tudják, mire számítsanak (az interjút vezetőktől való kizárólagos függés);
  • Az interjú alanyok úgy érzik, hogy ez ismét egy vizsgahelyzet előtt állnak, amin át kell mennünk;
  • Az interjúfordulók és bizottságszerű interjúk a jelöltekben fokozatos feszültség érzését keltik, a jelöltek belső félelme ezzel erősebbé válik.

Tapasztalatom szerint, azon felkészült és megfelelő önbecsüléssel rendelkező álláspályázók, akik elegendő építő és objektív jellegű kritikát kapnak főnökeiktől/vásárlóktól/vendégektől/barátoktól/családtagoktól, nem tartanak az interjúk okozta stressz hatásaitól, illetve esetleges negatív válaszreakcióitól. Ezen jelöltek többségére az egész életen át tartó tanulás a jellemző, optimisták, ambiciózusak és motiváltak. Természetesen, kétségekkel ők is küzdenek, de gondolataikat nem a problémára, hanem annak megoldására fókuszálják.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A félelem leküzdhető az interjú alatt!?
2. oldal - Így csökkenthető a stressz és a félelem az interjú alanyban:
  • 2021.05.13 Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban Olyan vezetőknek és (kulcs) munkatársaknak, (HR) controllereknek, HR-eseknek, pénzügyi szakembereknek ajánljuk a képzést, akik a HR munka hatékonyságát, eredményét mérni, számolni, és ezt begyakorolni szeretnék. Ajánljuk továbbá mindazoknak, akik a munkaerő elemzésének, értékelésének vállalati standardizálását, és mérésének elvét és gyakorlatát megismerni szeretnék. Részletek Jegyek
  • 2021.06.07 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
  • 2021.06.19Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Hogyan csábítható el a jó informatikus?

Már kevés egy álláshirdetés feladása, az új munkaszerződést aláíró jelöltek háromnegyede nem keresett állást, hanem egy rutinos toborzási... Teljes cikk

Komplex HR pozíciókat hoz Magyarországra a Roche

Stratégiai HR szolgáltatásokkal bővíti portfólióját a Roche budapesti szolgáltatóközpontja, aminek következtében márciustól 150 új pozíció... Teljes cikk

11 tipp HR-vezetőktől, amikre érdemes odafigyelni online állásinterjún

Mi a különbség az online és offline interjúk között? Hogyan érdemes kommunikálni egy online interjún? Tapasztalt HR-vezetők tanácsait gyűjtötték... Teljes cikk