A fogyasztás az ősbűn - Tomas Sedlacek Budapesten járt

Az EU Thinkers hozta el Budapestre a világhírű cseh közgazdászt, Tomas Sedlaceket. A kockás nadrágjához és elegáns zakójához göndör, lángoló vörös fürtöket viselő, 1977-ben született szakember már 24 évesen Václav Havel gazdasági tanácsadója volt, ösztöndíjasként járt a Yale-re, most pedig egy cseh bank vezető stratégája. Könyvét, amely közgazdasági szempontok mentén dekonstruálja a nyugati kultúra ősi mítoszait (például a Gilgamest, a Bibliát) teltházas előadásokon játszották a Prágai Nemzeti Színházban és Londonban (magyarul A jó és a rossz közgazdaságtana címmel jelent meg). Nem véletlen, hogy Sedlacek lehetett az X programsorozat első előadója. Az elemző lelkes híve az európai integrációnak.

Nem várhatod a munkától az élet értelmét, és nem várhatod a gazdaságtól Európa értelmét - mondja Sedlacek. Megtörténhetne, hogy Kalifornia gazdasági összeomlása idején azt fontolgassa az USA többi tagállama, hogy kirúgják az államot az USD övezetből? Európában márpedig erről volt szó Görögországgal kapcsolatban. Sedlacek szerint be kell látnunk, hogy az unió nem csak gazdasági szövetség, hanem kulturális is, alapvető célja pedig a kontinens békéjének fenntartása.

A nagy gazdasági világválság Amerikában tört ki, mégis Európában vezetett világháborúhoz. Ennek pedig a megosztottság volt az oka. Sedlacek megjegyzi: a 2008-2009-es volt az első nagy gazdasági összeomlás, amikor az európaiak nem támadtak egymásra. Szerinte ötven évvel ezelőtt még háború indult volna Görögország ellen. Gunyorosan azt is elejti, hogy ha 17 éve Szlovákia gazdasága összeomlik, talán lett volna olyan ország, amely kihasználja a helyzetet. Szerinte a Jugoszláv háború sem történhetett volna meg az EU-ban.

Visszatérve a gazdasági egyenlőtlenségekre: Sedlacek szerint a területi, állami alapú GDP-mérés egy fétis, ugyanolyan abszurd, mintha a nők és férfiak, kék és barna szeműek által előállított gazdasági javakat hasonlítgatnánk össze, és havonta megvitatnánk, ki miért teljesített jobban vagy rosszabbul. Az unió ezt a fétist akarta lerombolni. Eleve a GDP-re hivatkozni is merészség, hiszen kétéves számokat is helyesbítenek. Ráadásul, ha nem tagállamok szintjén vizsgálnánk a GDP-t, akkor Görögország egy fejlettebb régiója simán megelőzné Kelet-Németország egy elmaradottabb területét.

Mániás depressziós gazdaság és független gátőrök

Sedlacek a gazdasági visszaesés, angolul depression analógiájára a gazdaság működését a mániás depresszióhoz hasonlítja: nagyon produktív, felpörgött állapotok váltakoznak a visszaesés éveivel, a mánia pedig veszélyesebb, mint a depresszió. Szerinte már a Teremtés könyve is ír erről: József hét kövér és hét sovány tehénnel álmodik, amely hét bőséges és hét szűkös esztendőt jelent. Sedlacek szerint így van ez a GDP-vel is: a felívelés után szükségszerű a visszaesés. Ezért veszélyes nagyon belefeledkezni a gazdasági növekedésbe, és kell olyankor tartalékolni a szűkösebb időkre, hiszen a végső cél a stabilitás A mániás vagy bipoláris depressziós sem nyugtatót vagy hangulatjavítót kap, hanem hangulatstabilizálót, lítiumot.

“Abba még egy cég sem ment tönkre, hogy nem növekedett” - mondja, vagyis a közgazdász feladata nem a növekedés pörgetése, hanem a stabilitás, a fenntarthatóság biztosítása. Szerinte ezért kellene az állami pénzügyeket a független bírósághoz és nemzeti bankhoz hasonlóan kivenni a választott politikusok kezéből, és olyanokra bízni, akikre nincs hatással a közhangulat.

Az állami pénzügyek felügyeletét is egy hasonlattal mutatta be. Vegyünk egy várost, amely egy hegy lábánál áll. A polgárok duzzasztógátat építenek a hegyi folyóra, hogy megelőzzék a pusztító áradásokat. Ez a gát néha azonban megtelik, és hogy megakadályozzák a túlcsordulást, tervezett áradást kell elrendelni. Ezt egy olyan gátőr nem fogja felvállalni, akinek a sorsa a város lakosainak kezében van, vagy aki a felelősséget a következő nap gátőrére lőcsölheti.

A politikusokat ugyanígy csábítja, hogy hiányt képezzenek, túlköltekezzenek, mert a következményeket úgyis majd a következő kormány viseli. Sedlacek szerint pedig a növekedés felélése, az adósságképzés visz csődbe – bár azt ő is elismeri, hogy a nyereséges állami költségvetés egy jeti: mindenki beszél róla, de még senki sem látta.

Az adósság bűn, a fogyasztás az ősbűn

A Biblia a bűnt és az adósságot több fordításban is azonos szóval fejezi ki - Sedlacek azt mondja azonban, hogy az adósság, a hitel alapvetően nem rossz, csak felelősséggel kell vele bánni - bár mit is mondhatna, hiszen bankban dolgozik - ironizál saját magán.

Sedlacek az eredendő bűnt is átértelmezi. Az egyik angol fordítás a ‘consume’ - fogyasztani szót 21-szer írja le a tiltott gyümölcs megkóstolásával kapcsolatban. Ezt Sedlacek úgy dekonstruálja, hogy az első emberpár bűne valójában nem is szexuális természetű volt (hiszen a szaporodjatok, sokasodjatok parancs pozitív szövegkörnyezetben hangzik el), hanem az ősbűn maga a túlfogyasztás. “Nem megdugták az almát, hanem elfogyasztották” - mondja. Büntetésük pedig hogy a vágyaik rabszolgái lesznek. A férfi munkája sosem lesz elég, mindig egyre többre fog vágyódni. A hedonista vágy egyébként is olyan, hogy ha betelik, csak tovább növekszik, így sosem jön el a kielégülés. A társadalom egyébként is arra ösztönöz, hogy vegyél meg bizonyos kellékeket, amelyekkel majd jól érzed magad a társadalomban. A sztoikus azt mondja: csökkentsd a vágyaidat. Az “elég” sosem jön majd kívülről, az belülről fakad.

Sedlacek ezután a korrupcióról beszélt: szerinte nem is kell azt vizsgálni, hogy a korrupció mennyit árt a gazdaságnak, hiszen ha végül az jönne ki, hogy használ neki a lopást akkor is el kellene ítélnünk - erről eszébe jut, hogy van, aki a művészet gazdasági hasznát akarja kiszámolni. Sedlacek szerinte ez azért teljesen abszurd, mert a művészetet a hasznosság ellen kell használni. Arra való, hogy figyelmeztessen arra, hogy ne mindig csak a pénz hajszolásával foglalkozzunk, hanem a valódi örömökkel, a családdal, a szépséggel.

Habermas a következő

Aki valaha tanult bármilyen társadalomtudományt, hallotta Jürgen Habermas nevét. A fogalomszámba menő német filozófus-szociológus lesz az Európai gondolkodók sorozat következő előadója május 29-én az ELTE ÁJK Aula Magnajában és május 30-án az Európa Pontban.