kapubanner for mobile
Megjelent: 11 éve

A friss Nobel-díjas az erkölcsről és a munkanélküliségről

A friss közgazdasági Nobel-díjas Robert J. Shillertől, a Yale Egyetem professzorától még júniusban közölt cikket a munkanélküliséggel kapcsolatban a Világgazdaság Online. Ebben a napjainkban a fejlett világban tapasztalható magas munkanélküliséget tragédiának nevezte annak súlyos gazdasági hatása mellett a személyes és érzelmi költségei miatt.

Robert J. Shiller, a Yale Egyetem professzora, aki a héten megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott, arról ír, hogy a munkanélküliek úgy érezhetik, hogy nem részei a dolgozó társadalomnak, ezért számukra az állástalanság érzelmileg rendkívül megterhelő.

Shiller emlékeztetett, hogy egyes politikusok, például David Cameron brit miniszterelnök azzal érvelnek a megszorítások mellett, hogy azok javítják az erkölcsöket: a tevékeny életre, a vállalkozószellemre inspirálnak és csökkentik a szociális függőséget. A professzor szerint a szerzetesekre és a katonákra igaz lehet, hogy a nélkülözésben fejlődik a személyiségük, azonban a munkanélküliekben csupán a kirekesztettség, a visszautasítottság érzése nő. "Elképzelhetjük persze azt is, hogy a munkanélküliség az elmélkedés, a személyes kapcsolatok helyreállításának, az alapvető értékekhez való visszatérés ideje."

Megemlíti, hogy századeleji közgazdászok, például Keynes, még úgy gondolták, hogy a technika és a gazdaság fejlődésével egyre rövidebbek lesznek a munkanapok (2030-ra napi 3 óra) és egyre több szabadidőnk lesz. Robert Theobald 1963-as, Szabad emberek, szabad piacok című könyvében megkérdőjelezte a munkanélküliséggel szembeni társadalmi ellenérzés létjogosultságát: „értelmes szabadidőről beszélhetünk, nem pedig romboló munkanélküliségről”, a gazdaság nem függhet a „a megszállott fogyasztástól” - idézte Theobaldot.

Shiller azonban figyelmeztetett, hogy az értelmes szabadidő mellett valamilyen munkát is végeznünk kell, enélkül a szabadidő kiüresedik. "Az emberek úgy tűnik, napi 3 óránál többet akarnak dolgozni." Szerinte a munkanélküliség a kapitalizmus találmánya: a hagyományos családi farmon nincs munkanélküliség, míg a kapitalizmusban a szükségtelen embereket egyszerűen leépítik.

A munkahely megtartása gazdasági visszaesés esetén különösen fontos. Egyes országok ezt úgy próbálták megoldani, hogy az elbocsátások helyett a napi munkaidőt 1-2 órával átmenetileg csökkentették. Ezt az utat választotta Franciaország, és szorgalmazta Németország. A munka megosztásának hátulütője, hogy a munkának vannak fix költségei (lakhatás, biztosítás) a munkás oldalán, amelyek rövidebb munkaidő, vagyis alacsonyabb fizetés esetén arányosan nagyobb terhet jelentenek - ha tudta volna, hogy kevesebbet fog keresni, talán kisebb házat vásárolt, kisebb törlesztőrészletet vállalt volna.

Shiller idézi a Yale Egyetem egy másik oktatóját, Truman Bewley-t, aki a Miért nem csökkennek a bérek recesszió idején? című könyvében megírta: az elbocsátások oka az volt, hogy a vezetők úgy vélték, súlyos erkölcsi probléma származna abból, ha a recesszió alatt mindenkinek csökkentik a munkaidejét és a fizetését, mivel az alkalmazottak elkezdenék úgy érezni, hogy nincs igazi állásuk. Ebből is látszik, hogy a menedzsereket a munkahelyi morál, az ott maradó dolgozók jobban érdeklik, mint az elbocsátottak sorsa.

Ha a Keynes által megjósolt társadalmi haladást tükrözné a munkaidő csökkenése, talán jól fogadnák a dolgozók a sok szabadidőt, de a pénzügyi válság hatásaként történő elbocsátásokra ez nem igaz. Shiller szerint ezért nem javítja az erkölcsöket a megszorítás. Az erkölcs javításához szerinte egy „olyan társadalmi szerződés szükségeltetik, amely mindenki számára kijelöl egy célt, és megmutatja, hogy miként tekintheti magát a társadalom – valamilyen formában dolgozó – tagjának”.

Shiller szerint a jelenleg elérhető legjobb megoldás a pénzügyi élénkítés, amely segíti a munkahelyteremtést, a munkanélkülieknek pedig segít újra álláshoz jutni.

Világgazdaság Online
  • 2024.06.03Projektmenedzsment képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A projektmenedzsment elméletének és gyakorlatának megismertetése a résztvevőkkel. A projektmenedzsment módszereinek begyakorlása példákon és esettanulmányokon keresztül. A résztvevők projektvezetési képességének fejlesztése és felkészítésük projektek önálló, sikeres lebonyolítására. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.05Pénzügyi kimutatások elemzése A képzés során a résztvevők megismerik és elsajátítják a beszámoló elemzés eszközeit és technikáit, képessé válnak egy vállalat vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének komplex megítélésére a nyilvánosan elérhető pénzügyi beszámolók alapján. Betekintést kapnak a vállalati beszámolók megértéséhez elengedhetetlen iparági elemzés eszközrendszerébe és technikáiba.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.06.13Tudatos delegálás - vezetői tréning Programunk két fontos vezetői készség fejlesztésére irányul. Az egyik a tudatos delegálás, mint elengedhetetlen vezetői időfelszabadító, munkatárs-fejlesztő készség, a másik az ehhez szükséges asszertív kommunikáció, amely ezt a folyamatot segíti.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Milyen közös munkára van szükség a vezetők és a HR között a toborzás és megtartás témájában?

HR Szubjektív rovatunkban Marázi Judit HR szakértő és szervezetfejlesztési tanácsadó kérdez, miután válaszolt Oláh Henrietta, a Givaudan HR Global... Teljes cikk

Milyen kihívást jelent a globális folyamatfejlesztés? - aki válaszol Oláh Henrietta, a Givaudan HR Global Process Expert-je

HR Szubjektív rovatunkban Oláh Henrietta, a Givaudan HR Global Process Expert-je kérdez, miután válaszolt Lőrinczi Máté, a Danfoss Industrial... Teljes cikk

Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc

Rövidített munkaidő és home office, nem csak hálás konferenciatéma vagy hatásos márkaépítési üzenet kellene, hogy legyen, hanem valódi people... Teljes cikk