A hivatalos adatokhoz képest több a munkanélküli

Van ugyanis egy másik fogalom, az úgynevezett munkaerő-tartalék. Ők azok, akik állás nélkül vannak, dolgoznának, de valamiért nem keresnek munkát, nincsenek regisztrálva álláskeresőként. Számuk minden országban jelentős, néhol magasabb, mint a hivatalos munkanélküliség.

Tavaly év végére nagyjából 26 millió munkanélküli volt az Európai Unióban, és ez a szám az idei év első hónapjaiban tovább emelkedett. A munkanélküliek száma a válság kitörése óta mintegy 8 millió fővel emelkedett, a munkanélküliségi ráta 7 százalék körüli szintről 11százalék közelébe bővült az Európai Unióban. Ezek az adatok nagy figyelmet kapnak, az azonban már kevésbé, ami a munkanélküliség definícióján kívül esik, és úgynevezett munkaerő-tartalékként tartanak nyilván.

A munkanélküliségi ráta ugyanis csak azokat fedi le, akik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint munkanélkülinek számítanak, ezt a definíciót használja a KSH is, ezen adatok alapján készülnek a statisztikák. E szerint munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, de az elmúlt négy hétben aktívan munkát keresett, valamint rendelkezésre áll a munkába álláshoz.

Van legalább két csoport, amelyet nem fed le a definíció. Hol szerepelnek azok, akik nem dolgoznak, de szeretnének, csakhogy nem kerestek munkát aktívan az elmúlt négy hétben és/vagy nem tudnának gyorsan munkába állni? Ők is munkanélküliek, de nem számítanak a népesség aktív tagjainak. Az inaktívak közé tartoznak, és munkaerő-tartalékként is szoktak hivatkozni rájuk.

A munkaerő-tartalék jelentőségét mutatja, hogy Magyarországon a tartalék mértéke nem áll távol a hivatalosan munkanélküliek számától. Magyarországon 311 ezer főt tett ki a munkaerő-tartalék a KSH szerint, míg átlagosan 475 ezer fő munkanélküli volt. Összesen tehát több mint 780 ezer olyan embert tart nyilván a statisztika Magyarországon, aki dolgozni akar, de valamilyen okból nem tud.

A munkaerő-felmérés hét fő okot tart nyilván arra vonatkozóan, hogy miért nem dolgozik ez a réteg: a munkanélküli arra vár, hogy visszahívják dolgozni munkahelyére, beteg vagy munkaképessége csökkent, családi okok vagy személyes kötöttségek, gyermeknevelés, iskolába járás, nyugdíjas illetve álláskeresése reménytelen, azaz úgy gondolja, hogy úgysincs számára munka a piacon.

És hogy kikből áll a tartalék? Legnagyobb kört, nagyjából 150 ezer főt tesz ki azok száma Magyarországon, aki nyugdíjas, inaktív, de szeretne dolgozni. A második nagy kör az iskolába járók, köztük nagyjából 90 ezer olyan van, aki dolgozna. A gyermeknevelés miatt távol maradók között is nagyjából 30 ezren vannak olyanok, akik dolgoznának. Közel 40 ezren pedig azok, akik betegség vagy munkaképesség csökkenése miatt nem keresnek munkát. Nem csekély, 17 ezer fő körüli azok száma, akik reménytelennek látják az álláskeresést.

Portfolio