A KoronaHR előzetes kutatási eredményei - eltérő trendeket vetítenek elő a 2008-2009-es válsághoz képest

Többek között erre a kérdésre is keresik a választ a KoronaHR elnevezésű kutatás résztvevői, melyben a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának munkatársai is közreműködnek. A kutatás első eredményei már rendelkezésre állnak, az elkövetkező hónapokban várhatóak a további megállapítások.

A KoronaHR elnevezésű kutatás három szakmai civil szervezet, tizenhárom egyetem, hét területi gazdasági kamara, egy önkormányzat, egy elhelyezkedést segítő vállalkozás és egy kutatási program összefogásával indult el idén júniusban. A kutatás keretein belül eddig közel 400 vállalat és intézmény adatai állnak rendelkezésre. A vizsgálat első eredményei azt mutatják, hogy a hagyományos iparágak és szolgáltatások esetében a vártnál kisebbek voltak a koronavírus okozta megrázkódtatások.

Poór József egyetemi tanár (Szent István Egyetem), a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: „A válaszadók több mint négyötöde (81,2%) magáncég, fennmaradó egyötödük állami és önkormányzati, nonprofit és egyéb szervezet. A vizsgált szervezetek több mint kétharmada (67%) kis- és közepes méretű, míg a többiek, 26%-a nagy szervezet, a megkérdezettek 7%-a pedig önfoglalkoztató”

A válaszadók közel kétharmada nem szüneteltette tevékenységét a pandémia időszaka alatt, közel kétharmaduk (65%) nem változtatta dolgozói létszámát. Ezek a számok viszont azért is alakultak így, mivel a mintában a szálláshelyek és vendéglők aránya csak 7,1% volt. Az idegenforgalmi és turisztikai szektorban nagyobb volt a szüneteltetések aránya - mondta Hegedüs Henrik kutató, a HSZOSZ és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

Kun András kutató, egyetemi docens (Debreceni Egyetem) szerint a válaszadók jelentős része a hatékonyságnövelésben, az otthoni munkavégzés (home office) alkalmazásában, valamint új kommunikációs eszközök bevezetésében látja a rövid távú működtetés lehetőséget.
Szabó Katalin kutató, egyetemi adjunktus (Szent István Egyetem) szerint a HR által legfontosabbnak tekintett feladatok és intézkedések a következők: a belső kommunikáció fejlesztése, az atipikus foglalkoztatás/home office alkalmazása, munka- és egészségvédelem, létszám- és utódlástervezés, munkakörelemzés és -tervezés.

Balogh Gábor kutató, egyetemi adjunktus (Pécsi Tudományegyetem) végül elmondta, hogy megfigyeléseik szerint a 2008-2009-es válság idején fordított helyzet volt jellemző, akkor inkább a leépítéseken, a bezárásokon és a kapacitások csökkentésén volt a hangsúly.