Szerző: Barna Eszter Megjelent: 8 hónapja

A következő 20 év nagyobb változást hoz, mint az előző 300

A munka és a foglalkoztatás fogalma radikálisan meg fog változni a közeljövőben, mert a következő húsz évben nagyobb változások lesznek, mint amelyek az elmúlt 300 évben történtek összesen - írta a HR Poratlnak Gerd Leonhard, jövőkutató, aki korábban a BCSDH vendége volt, a Fenntartható jövőért díj átadásán. A futurista szerint éppen ezért kulcskérdés, hogy az emberi erőforrásba ugyanannyi időt és erőforrást fektessünk, mint a technológiába.

A jövőkutató szerint egy exponenciális technológiai változásnak még csak az elején tartunk. Annak vagyunk tanúi, hogy a tudományos fantasztikus elképzelések tudományos tényekké válnak, lépten nyomon. Jelenleg a számtógépek értik a nyelvet, értelmezni tudják a képeket, beszélnek hozzánk, vezetik az autónkat, már létezik a mesterséges intelligencia. A digitalizáció és az automatizáció csak elemei a „megaváltozásoknak”, amelyek folyamatban vannak. Ezek óriási lehetőséget, ugyanakkor óriási kihívást is jelentenek épp azon jellemzők, készségek stb. szempontjából, amelyek emberré tesznek bennünket. Az automatizálás például meghatározóbb a társadalom számára, mint a globalizáció valaha is volt, nyomatékosítja a kutató. Nincs gond azzal, ha bizonyos munkákat automatizálunk, csak helyettük újakat kell létrehozni, a technológia által termelt hasznot pedig el kell osztani a társadalomban. A megaváltozások egyszerre jók vagy ugyanúgy szörnyű következményekkel is járhatnak. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.

A következő húsz évben a munka és a foglalkoztatás jobban meg fog változni, mint az elmúlt 300 évben összesen, hangsúlyozta Gerd Leonhard. A munka és a pénz fogalma el fog válni egymástól, mert a technológiának köszönhetően minden olyan bőséggel fog rendelkezésre állni, mint most a zene és a filmek. Ebben az evolúcióban a következők a bankszektor, a közlekedés, az energetika és az egészségügy lesznek. Egy új gazdasági rend felé tartunk: a fenntartható kapitalizmus felé, vagy másképp mondva egy ember-bolygó-profit társadalom felé („people-planet-profit society”).

Ugyanakkor továbbra is nagy szükség lesz azokra a készségekre, képességekre, amelyek emberré tesznek bennünket, persze egy nagyon mély technológiai tudás mellett. A csak emberi jellegzetességek: az érzelmek, az érzelmi intelligencia, az intuíció, a képzelet, a kreativitás. Így azok az állások fognak megmaradni, értett egyet más hasonló véleményekkel a jövőkutató, amelyek éppen az „emberi oldalunkkal” vannak összefüggésben, az emberi kapcsolatokkal, a gondozással stb., amelyekhez a korábban felsorolt képességek kellenek. Ugyanakkor Gerd Leonhard szerint ez azt is jelenti, hogy meg kell őriznünk a gyengeségeinket is, mint a lassúság, hibák elkövetése, eredménytelenség.

A távolabbi jövőben komplexebb feladatokat is átvehetnek az emberektől a robotok, nem csak a monoton, könnyen automatizálható folyamatokat, de ez még hosszú időbe fog telni. Még messze van, hogy a gépek emberként tudjanak viselkedni, amire ezeknek a munkáknak a 90%-ában szükség van.

Már nem egy amerikai és nyugat-európai példa van arra, hogy a cégek bechipelik munkavállalóikat, amely sok szempontból a kényelmüket szolgálja, hiszen egyszerűbben megoldható a ki- és belépés, fizethetnek a kantinban pénz nélkül stb., a chip mágneskártya szerűen működik. Ugyanakkor a téma bizonyos biztonsági és főleg személyiségijogi kérdéseket egyaránt felvet. Gerd Leonhard szerint az esetek nagy részében ezek a chipek ártalmatlanok, de előfordulhat, hogy visszaélésekre adhatnak alkalmat. Szigorú irányelveket kell a témában lefektetni, hiszen az állandó „bekötöttség” nem természetes emberi jellemző.

Arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telhet még, amíg a robotok magukat irányítják majd, és nem mi irányítjuk őket, Gerd Leonhard azt mondta, hogy már most is vannak olyanok, amelyek maguktól működnek, és ez jó, mint az automatikus email válaszok esetében. Vannak azonban, olyan eszközök is, ahol a megítélés már nem ilyen pozitív, például egyes drónoknál, amelyek gyilkolnak.

A jövőkutató szerint a legfontosabb, hogy annyi időt és erőforrást fektessünk az emberiségbe - vagyis az oktatásba, kutatásba, társadalmi vitákba -, mint amennyit a technológiára szánunk. A technológia nincs az ember nélkül, így a hatékonyság nem szabad, hogy fontosabbá váljon, mint az emberiesség.
Follow hrportal_hu on Twitter

Hétfő a felmondás napja, péntek az elbocsátásé

Sok új kihívásnak kellett megfelelniük a vezetőknek az elmúlt években, például annak, hogy a körülmények páncélszekrénybe pakoltatták velük hajdan volt rettegett fegyverüket. A kirúgásról, elbocsátásról van szó, amivel nem lehet olyan könnyedén bánni, sőt, van úgy, hogy el kell felejteni, hogy menjen a termelés, haladjon a szekér. Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértővel, a HR-Evolution ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy miért pont hétfő és miért pont péntek a két kultikus nap a felmondás és elbocsátás esetében. tovább..

További cikkek
Csonka Endrét választották az MLBKT új elnökének

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnöksége Csonka Endrét, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgatóját választotta... Teljes cikk

Hadházy Ákos kilép az LMP-ből

Kilép az LMP-ből Hadházy Ákos korábbi társelnök. Az ellenzéki politikus ezt a 24.hu-val közölte, majd az ott megjelent cikket szerdán közzétette... Teljes cikk

632 millió forint adót csal el egy férfi cégpiramissal

Cégpiramist kiépítve 632 millió forintos kárt okozott az állami költségvetésnek egy korábban a francia idegenlégióban is szolgáló férfi és... Teljes cikk

Versenyképes fizetéssel és bónuszrendszerrel motiválják a dolgozókat

A magyar tulajdonú barkácsáruház-lánc, a Praktiker HR-vezetője megoldandó feladatnak tekinti a munkaerőhiányt, bár őket ez kevésbé sújtja, mert... Teljes cikk

Kalauz bántalmazása miatt emeltek vádat egy férfi ellen

A Somogy Megyei Főügyészség vádalt emelt egy 27 éves férfi ellen, aki bántalmazta a munkáját végző jegyellenőrt. A MÁV-Start korábban azt... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár