A következő 20 év nagyobb változást hoz, mint az előző 300

A jövőkutató szerint egy exponenciális technológiai változásnak még csak az elején tartunk. Annak vagyunk tanúi, hogy a tudományos fantasztikus elképzelések tudományos tényekké válnak, lépten nyomon. Jelenleg a számtógépek értik a nyelvet, értelmezni tudják a képeket, beszélnek hozzánk, vezetik az autónkat, már létezik a mesterséges intelligencia. A digitalizáció és az automatizáció csak elemei a „megaváltozásoknak”, amelyek folyamatban vannak. Ezek óriási lehetőséget, ugyanakkor óriási kihívást is jelentenek épp azon jellemzők, készségek stb. szempontjából, amelyek emberré tesznek bennünket. Az automatizálás például meghatározóbb a társadalom számára, mint a globalizáció valaha is volt, nyomatékosítja a kutató. Nincs gond azzal, ha bizonyos munkákat automatizálunk, csak helyettük újakat kell létrehozni, a technológia által termelt hasznot pedig el kell osztani a társadalomban. A megaváltozások egyszerre jók vagy ugyanúgy szörnyű következményekkel is járhatnak. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt.

A következő húsz évben a munka és a foglalkoztatás jobban meg fog változni, mint az elmúlt 300 évben összesen, hangsúlyozta Gerd Leonhard. A munka és a pénz fogalma el fog válni egymástól, mert a technológiának köszönhetően minden olyan bőséggel fog rendelkezésre állni, mint most a zene és a filmek. Ebben az evolúcióban a következők a bankszektor, a közlekedés, az energetika és az egészségügy lesznek. Egy új gazdasági rend felé tartunk: a fenntartható kapitalizmus felé, vagy másképp mondva egy ember-bolygó-profit társadalom felé („people-planet-profit society”).

Ugyanakkor továbbra is nagy szükség lesz azokra a készségekre, képességekre, amelyek emberré tesznek bennünket, persze egy nagyon mély technológiai tudás mellett. A csak emberi jellegzetességek: az érzelmek, az érzelmi intelligencia, az intuíció, a képzelet, a kreativitás. Így azok az állások fognak megmaradni, értett egyet más hasonló véleményekkel a jövőkutató, amelyek éppen az „emberi oldalunkkal” vannak összefüggésben, az emberi kapcsolatokkal, a gondozással stb., amelyekhez a korábban felsorolt képességek kellenek. Ugyanakkor Gerd Leonhard szerint ez azt is jelenti, hogy meg kell őriznünk a gyengeségeinket is, mint a lassúság, hibák elkövetése, eredménytelenség.

A távolabbi jövőben komplexebb feladatokat is átvehetnek az emberektől a robotok, nem csak a monoton, könnyen automatizálható folyamatokat, de ez még hosszú időbe fog telni. Még messze van, hogy a gépek emberként tudjanak viselkedni, amire ezeknek a munkáknak a 90%-ában szükség van.

Már nem egy amerikai és nyugat-európai példa van arra, hogy a cégek bechipelik munkavállalóikat, amely sok szempontból a kényelmüket szolgálja, hiszen egyszerűbben megoldható a ki- és belépés, fizethetnek a kantinban pénz nélkül stb., a chip mágneskártya szerűen működik. Ugyanakkor a téma bizonyos biztonsági és főleg személyiségijogi kérdéseket egyaránt felvet. Gerd Leonhard szerint az esetek nagy részében ezek a chipek ártalmatlanok, de előfordulhat, hogy visszaélésekre adhatnak alkalmat. Szigorú irányelveket kell a témában lefektetni, hiszen az állandó „bekötöttség” nem természetes emberi jellemző.

Arra a kérdésre, hogy mennyi időbe telhet még, amíg a robotok magukat irányítják majd, és nem mi irányítjuk őket, Gerd Leonhard azt mondta, hogy már most is vannak olyanok, amelyek maguktól működnek, és ez jó, mint az automatikus email válaszok esetében. Vannak azonban, olyan eszközök is, ahol a megítélés már nem ilyen pozitív, például egyes drónoknál, amelyek gyilkolnak.

A jövőkutató szerint a legfontosabb, hogy annyi időt és erőforrást fektessünk az emberiségbe - vagyis az oktatásba, kutatásba, társadalmi vitákba -, mint amennyit a technológiára szánunk.

A technológia nincs az ember nélkül, így a hatékonyság nem szabad, hogy fontosabbá váljon, mint az emberiesség.