A LinkedIn lehet a toborzásban a jövő?
Mennyire megkerülhetetlen a toborzásban a LinkedIn? Milyen jelöltekre tehetnek szert a recruiterek a közösségi oldalról? Mennyiben látják ebben az eszközben a toborzás jövőjét? Ezeknek a kérdéseknek járt utána szakdolgozatának "A Toborzás a XXI.században- Közösségi toborzás a linkedinen" kérdőíves felmérésében Bekfi Bettina a Zsigmond Király Főiskola végzős hallgatója.
Téziseimet kérdőíves formában vizsgáltam illetve a bővebb és a szélesebb körű értekezés céljából bővítettem ki egy személyes interjúval is.
A kérdőíves felmérés során csak recruitereket kérdeztem, akik egyaránt tevékenykednek a szolgáltatói, azaz a fejvadászat illetve képviseltetik magukat a vállalati- és versenyszférában. Tehát egy megjelölt célcsoport szemszögéből jártam körül a témát.
A kérdéssort összesen 30 szakember töltötte ki. Úgy gondolom ez a szám elegendő ahhoz, hogy átfogó képet kapjak a jelenség hazai helyzetéről. Ez a mennyiség abban a tekintetben is figyelemre méltó, hogy a kiválasztott célcsoportról nem állt rendelkezésemre egy egységes adatbázis: elérhetőségekkel, cégnévvel, beosztással, hiszen abból adódóan, hogy én egy megjelölt szakma képviselőit céloztam meg, kisebb számú megfelelő alanyt tudtam elérni. Úgy gondolom, hogy ennyi válasz elegendő a tézisek igazolásához, az állításaim kivizsgáláshoz.
Összesen 27 kérdést tettem fel, ahol megjelent a feleletválasztós, a rövid kifejtős, több közül választható, elégedettség szerint sorba rendezhető kérdések. Ezen kérdések több területre rávilágítanak, és több szemszögből megközelítik a LinkedIn előnyeit, hatékonyságát és természetesen hasznosságát és az esetlegesen felmerülő hátrányokat.
1. Tézis
A toborzási források közül a „közösségi toborzás” a legelterjedtebb a munkaerő betöltés céljából.
A kutatás alapján ez az állítás nem bizonyult igaznak. Az álláskeresési portálokat dupla annyian használják, mint egyelőre a LinkedInt. Az is kiderült, hogy vannak olyan pozíciók, amikor elengedhetetlen a social media használata. Például a vezetők vagy középvezetők felkeresése vagy akár a klasszikus fejvadászat alkalmazása a toborzás mellett. Ilyen esetekben szinte a HR-esek 100 százaléka a LinkedInen kutat, sőt a toborzók naponta végeznek kutatást a LinkedInen. A humán szakemberek szerint a portálok azért is eredményesebbek és a leggyorsabbak, mert csak aktív álláskeresők regisztrálnak ezáltal nem kell felesleges köröket fussanak a toborzók. Emellett a portálok adatbázissal rendelkeznek, ezért a szűrési lehetőségek is felgyorsítják a keresést.
2. Tézis
A LinkedInen profillal rendelkezők életkorának jelentős része a 25- és 40 év között van, sőt a magyarországi LinkedInesek több mint 60 százaléka 34 év alatti.
Ez az állítás igaznak bizonyult. A válaszadók jelentős hányada, az interjú alany és a szekunder kutatás is azt igazolja, hogy a LinkedInen legmagasabb számban a 20 és 34 évesek vannak, majd őket követik kisebb számban a 35-55 éves korcsoport. Azaz az X, Y, Z generációk vannak jelen a LinkedInen és rendelkeznek szakmai profillal. A toborzók többsége szerint fontos az életkor, de mindez adott területtől és beosztástól függ. A 20-34 évesek többsége szakképzett munkaerőt keres.
3. Tézis
A LinkedInen folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez. Emellett rengeteg időt és költséget takarít meg.
A 3. tézisre is pozitív visszaigazolást kaptam és bebizonyosodott, hogy eredményesebb jelölteket kapnak a toborzók, ha a LinkedInt használják.
A havi potenciális jelöltek közül a legmagasabb arányban a LinkedInről kerülnek ki a később elhelyezett kiválasztottak. Lehet, hogy míg az első tézisem nem igazolódott be, miszerint a legelterjedtebb toborzási folyamat az álláskeresési portálok, de a legeredményesebb, és hatékonyság szempontjából a legtöbb elhelyezett, a LinkedIn oldalról találták a humán szakemberek. A recruiterek közül szinte mindenki úgy gondolja, hogy a LinkedInen talált munkaerő jobban megfelel a munkaerőpiacon, mint a portálokon megkeresettek.
HR-esek úgy vélik, hogy a LinkedIn lesz a jövő, de valamilyen szinte az álláskeresési portálok adatbázisaira is szükség lesz. Hasznosnak és rendszeresebbnek tartják a recruiterek a LinkedIn profilt.
A LinkedIn sokkal funkcionálisabb és jól strukturált. A virtuális önéletrajz megmutatja, hogy mennyit foglalkozunk a profilunkkal, míg egy cv-t bárhonnan másolhatunk. Mindazonáltal a "magamutogatás"-i funkciója miatt.” eredményesebb és pontosabb is. A pályázóról sokkal több információ jelenik meg. A csoportokhoz való tartás, a hozzászólások, az aktivitása sokat elárulnak a jelöltről.
A kérdőíves felmérés során csak recruitereket kérdeztem, akik egyaránt tevékenykednek a szolgáltatói, azaz a fejvadászat illetve képviseltetik magukat a vállalati- és versenyszférában. Tehát egy megjelölt célcsoport szemszögéből jártam körül a témát.
A kérdéssort összesen 30 szakember töltötte ki. Úgy gondolom ez a szám elegendő ahhoz, hogy átfogó képet kapjak a jelenség hazai helyzetéről. Ez a mennyiség abban a tekintetben is figyelemre méltó, hogy a kiválasztott célcsoportról nem állt rendelkezésemre egy egységes adatbázis: elérhetőségekkel, cégnévvel, beosztással, hiszen abból adódóan, hogy én egy megjelölt szakma képviselőit céloztam meg, kisebb számú megfelelő alanyt tudtam elérni. Úgy gondolom, hogy ennyi válasz elegendő a tézisek igazolásához, az állításaim kivizsgáláshoz.
Összesen 27 kérdést tettem fel, ahol megjelent a feleletválasztós, a rövid kifejtős, több közül választható, elégedettség szerint sorba rendezhető kérdések. Ezen kérdések több területre rávilágítanak, és több szemszögből megközelítik a LinkedIn előnyeit, hatékonyságát és természetesen hasznosságát és az esetlegesen felmerülő hátrányokat.
1. Tézis
A toborzási források közül a „közösségi toborzás” a legelterjedtebb a munkaerő betöltés céljából.
A kutatás alapján ez az állítás nem bizonyult igaznak. Az álláskeresési portálokat dupla annyian használják, mint egyelőre a LinkedInt. Az is kiderült, hogy vannak olyan pozíciók, amikor elengedhetetlen a social media használata. Például a vezetők vagy középvezetők felkeresése vagy akár a klasszikus fejvadászat alkalmazása a toborzás mellett. Ilyen esetekben szinte a HR-esek 100 százaléka a LinkedInen kutat, sőt a toborzók naponta végeznek kutatást a LinkedInen. A humán szakemberek szerint a portálok azért is eredményesebbek és a leggyorsabbak, mert csak aktív álláskeresők regisztrálnak ezáltal nem kell felesleges köröket fussanak a toborzók. Emellett a portálok adatbázissal rendelkeznek, ezért a szűrési lehetőségek is felgyorsítják a keresést.
2. Tézis
A LinkedInen profillal rendelkezők életkorának jelentős része a 25- és 40 év között van, sőt a magyarországi LinkedInesek több mint 60 százaléka 34 év alatti.
Ez az állítás igaznak bizonyult. A válaszadók jelentős hányada, az interjú alany és a szekunder kutatás is azt igazolja, hogy a LinkedInen legmagasabb számban a 20 és 34 évesek vannak, majd őket követik kisebb számban a 35-55 éves korcsoport. Azaz az X, Y, Z generációk vannak jelen a LinkedInen és rendelkeznek szakmai profillal. A toborzók többsége szerint fontos az életkor, de mindez adott területtől és beosztástól függ. A 20-34 évesek többsége szakképzett munkaerőt keres.
3. Tézis
A LinkedInen folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez. Emellett rengeteg időt és költséget takarít meg.
A 3. tézisre is pozitív visszaigazolást kaptam és bebizonyosodott, hogy eredményesebb jelölteket kapnak a toborzók, ha a LinkedInt használják.
A havi potenciális jelöltek közül a legmagasabb arányban a LinkedInről kerülnek ki a később elhelyezett kiválasztottak. Lehet, hogy míg az első tézisem nem igazolódott be, miszerint a legelterjedtebb toborzási folyamat az álláskeresési portálok, de a legeredményesebb, és hatékonyság szempontjából a legtöbb elhelyezett, a LinkedIn oldalról találták a humán szakemberek. A recruiterek közül szinte mindenki úgy gondolja, hogy a LinkedInen talált munkaerő jobban megfelel a munkaerőpiacon, mint a portálokon megkeresettek.
HR-esek úgy vélik, hogy a LinkedIn lesz a jövő, de valamilyen szinte az álláskeresési portálok adatbázisaira is szükség lesz. Hasznosnak és rendszeresebbnek tartják a recruiterek a LinkedIn profilt.
A LinkedIn sokkal funkcionálisabb és jól strukturált. A virtuális önéletrajz megmutatja, hogy mennyit foglalkozunk a profilunkkal, míg egy cv-t bárhonnan másolhatunk. Mindazonáltal a "magamutogatás"-i funkciója miatt.” eredményesebb és pontosabb is. A pályázóról sokkal több információ jelenik meg. A csoportokhoz való tartás, a hozzászólások, az aktivitása sokat elárulnak a jelöltről.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek



Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?