A LinkedIn lehet a toborzásban a jövő?

Mennyire megkerülhetetlen a toborzásban a LinkedIn? Milyen jelöltekre tehetnek szert a recruiterek a közösségi oldalról? Mennyiben látják ebben az eszközben a toborzás jövőjét? Ezeknek a kérdéseknek járt utána szakdolgozatának "A Toborzás a XXI.században- Közösségi toborzás a linkedinen" kérdőíves felmérésében Bekfi Bettina a Zsigmond Király Főiskola végzős hallgatója.

images

Téziseimet kérdőíves formában vizsgáltam illetve a bővebb és a szélesebb körű értekezés céljából bővítettem ki egy személyes interjúval is.

A kérdőíves felmérés során csak recruitereket kérdeztem, akik egyaránt tevékenykednek a szolgáltatói, azaz a fejvadászat illetve képviseltetik magukat a vállalati- és versenyszférában. Tehát egy megjelölt célcsoport szemszögéből jártam körül a témát.

A kérdéssort összesen 30 szakember töltötte ki. Úgy gondolom ez a szám elegendő ahhoz, hogy átfogó képet kapjak a jelenség hazai helyzetéről. Ez a mennyiség abban a tekintetben is figyelemre méltó, hogy a kiválasztott célcsoportról nem állt rendelkezésemre egy egységes adatbázis: elérhetőségekkel, cégnévvel, beosztással, hiszen abból adódóan, hogy én egy megjelölt szakma képviselőit céloztam meg, kisebb számú megfelelő alanyt tudtam elérni. Úgy gondolom, hogy ennyi válasz elegendő a tézisek igazolásához, az állításaim kivizsgáláshoz.

Összesen 27 kérdést tettem fel, ahol megjelent a feleletválasztós, a rövid kifejtős, több közül választható, elégedettség szerint sorba rendezhető kérdések. Ezen kérdések több területre rávilágítanak, és több szemszögből megközelítik a LinkedIn előnyeit, hatékonyságát és természetesen hasznosságát és az esetlegesen felmerülő hátrányokat.

1. Tézis
A toborzási források közül a „közösségi toborzás” a legelterjedtebb a munkaerő betöltés céljából.

A kutatás alapján ez az állítás nem bizonyult igaznak. Az álláskeresési portálokat dupla annyian használják, mint egyelőre a LinkedInt. Az is kiderült, hogy vannak olyan pozíciók, amikor elengedhetetlen a social media használata. Például a vezetők vagy középvezetők felkeresése vagy akár a klasszikus fejvadászat alkalmazása a toborzás mellett. Ilyen esetekben szinte a HR-esek 100 százaléka a LinkedInen kutat, sőt a toborzók naponta végeznek kutatást a LinkedInen. A humán szakemberek szerint a portálok azért is eredményesebbek és a leggyorsabbak, mert csak aktív álláskeresők regisztrálnak ezáltal nem kell felesleges köröket fussanak a toborzók. Emellett a portálok adatbázissal rendelkeznek, ezért a szűrési lehetőségek is felgyorsítják a keresést.

2. Tézis
A LinkedInen profillal rendelkezők életkorának jelentős része a 25- és 40 év között van, sőt a magyarországi LinkedInesek több mint 60 százaléka 34 év alatti.

Ez az állítás igaznak bizonyult. A válaszadók jelentős hányada, az interjú alany és a szekunder kutatás is azt igazolja, hogy a LinkedInen legmagasabb számban a 20 és 34 évesek vannak, majd őket követik kisebb számban a 35-55 éves korcsoport. Azaz az X, Y, Z generációk vannak jelen a LinkedInen és rendelkeznek szakmai profillal. A toborzók többsége szerint fontos az életkor, de mindez adott területtől és beosztástól függ. A 20-34 évesek többsége szakképzett munkaerőt keres.

3. Tézis
A LinkedInen folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez. Emellett rengeteg időt és költséget takarít meg.

A 3. tézisre is pozitív visszaigazolást kaptam és bebizonyosodott, hogy eredményesebb jelölteket kapnak a toborzók, ha a LinkedInt használják.
A havi potenciális jelöltek közül a legmagasabb arányban a LinkedInről kerülnek ki a később elhelyezett kiválasztottak. Lehet, hogy míg az első tézisem nem igazolódott be, miszerint a legelterjedtebb toborzási folyamat az álláskeresési portálok, de a legeredményesebb, és hatékonyság szempontjából a legtöbb elhelyezett, a LinkedIn oldalról találták a humán szakemberek. A recruiterek közül szinte mindenki úgy gondolja, hogy a LinkedInen talált munkaerő jobban megfelel a munkaerőpiacon, mint a portálokon megkeresettek.

HR-esek úgy vélik, hogy a LinkedIn lesz a jövő, de valamilyen szinte az álláskeresési portálok adatbázisaira is szükség lesz. Hasznosnak és rendszeresebbnek tartják a recruiterek a LinkedIn profilt.

A LinkedIn sokkal funkcionálisabb és jól strukturált. A virtuális önéletrajz megmutatja, hogy mennyit foglalkozunk a profilunkkal, míg egy cv-t bárhonnan másolhatunk. Mindazonáltal a "magamutogatás"-i funkciója miatt.” eredményesebb és pontosabb is. A pályázóról sokkal több információ jelenik meg. A csoportokhoz való tartás, a hozzászólások, az aktivitása sokat elárulnak a jelöltről. 
  • 2026.03.18Six Sigma Green Belt képzés A KÉPZÉS CÉLJA: A tréning résztvevői megismerik a TQM-ben, mint menedzsmentrendszerben rejlő lehetőségeket. A tréning résztvevői gyakorlati jártasságra tesznek szert a 6 Sigma módszertan alkalmazásában, és képesek lesznek önállóan 6 Sigma projekteket vezetni a vállalatuknál. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2026.03.26recruiTECH x HRTECH konferencia A recruiTECH x HRTECH konferencia HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding és L&D szakembereknek szól, akik a munkaerőpiaci kihívásokra már technológia-alapú, jövőálló megoldásokat keresnek, és hatékonyabb HR működésben gondolkodnak.info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mindenki a tudásról beszél, mégis a papír számít az állásinterjún – miért?

A készségalapú felvétel évek óta a toborzás megújulásának ígérete, a mindennapi gyakorlatban azonban csak lassan nyer teret. Egy friss nemzetközi... Teljes cikk

Amit jobb nem beleírni az önéletrajzba: egy hobbi, amitől megriadnak a munkáltatók

Egy friss kutatás szerint az önéletrajzban feltüntetett hobbik az első szűrésnél is döntőek lehetnek – és nem mindegy, mit árulnak el rólunk. A... Teljes cikk

Ezek az állások tarolnak 2026-ban - itt a LinkedIn toplistája!

2026-ban egyre többen keresnek majd új állást, miközben a munkaerőpiacon nő a verseny. A LinkedIn legfrissebb listája szerint az AI-hoz kapcsolódó... Teljes cikk