A LinkedIn lehet a toborzásban a jövő?
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMennyire megkerülhetetlen a toborzásban a LinkedIn? Milyen jelöltekre tehetnek szert a recruiterek a közösségi oldalról? Mennyiben látják ebben az eszközben a toborzás jövőjét? Ezeknek a kérdéseknek járt utána szakdolgozatának "A Toborzás a XXI.században- Közösségi toborzás a linkedinen" kérdőíves felmérésében Bekfi Bettina a Zsigmond Király Főiskola végzős hallgatója.
Téziseimet kérdőíves formában vizsgáltam illetve a bővebb és a szélesebb körű értekezés céljából bővítettem ki egy személyes interjúval is.
A kérdőíves felmérés során csak recruitereket kérdeztem, akik egyaránt tevékenykednek a szolgáltatói, azaz a fejvadászat illetve képviseltetik magukat a vállalati- és versenyszférában. Tehát egy megjelölt célcsoport szemszögéből jártam körül a témát.
A kérdéssort összesen 30 szakember töltötte ki. Úgy gondolom ez a szám elegendő ahhoz, hogy átfogó képet kapjak a jelenség hazai helyzetéről. Ez a mennyiség abban a tekintetben is figyelemre méltó, hogy a kiválasztott célcsoportról nem állt rendelkezésemre egy egységes adatbázis: elérhetőségekkel, cégnévvel, beosztással, hiszen abból adódóan, hogy én egy megjelölt szakma képviselőit céloztam meg, kisebb számú megfelelő alanyt tudtam elérni. Úgy gondolom, hogy ennyi válasz elegendő a tézisek igazolásához, az állításaim kivizsgáláshoz.
Összesen 27 kérdést tettem fel, ahol megjelent a feleletválasztós, a rövid kifejtős, több közül választható, elégedettség szerint sorba rendezhető kérdések. Ezen kérdések több területre rávilágítanak, és több szemszögből megközelítik a LinkedIn előnyeit, hatékonyságát és természetesen hasznosságát és az esetlegesen felmerülő hátrányokat.
1. Tézis
A toborzási források közül a „közösségi toborzás” a legelterjedtebb a munkaerő betöltés céljából.
A kutatás alapján ez az állítás nem bizonyult igaznak. Az álláskeresési portálokat dupla annyian használják, mint egyelőre a LinkedInt. Az is kiderült, hogy vannak olyan pozíciók, amikor elengedhetetlen a social media használata. Például a vezetők vagy középvezetők felkeresése vagy akár a klasszikus fejvadászat alkalmazása a toborzás mellett. Ilyen esetekben szinte a HR-esek 100 százaléka a LinkedInen kutat, sőt a toborzók naponta végeznek kutatást a LinkedInen. A humán szakemberek szerint a portálok azért is eredményesebbek és a leggyorsabbak, mert csak aktív álláskeresők regisztrálnak ezáltal nem kell felesleges köröket fussanak a toborzók. Emellett a portálok adatbázissal rendelkeznek, ezért a szűrési lehetőségek is felgyorsítják a keresést.
2. Tézis
A LinkedInen profillal rendelkezők életkorának jelentős része a 25- és 40 év között van, sőt a magyarországi LinkedInesek több mint 60 százaléka 34 év alatti.
Ez az állítás igaznak bizonyult. A válaszadók jelentős hányada, az interjú alany és a szekunder kutatás is azt igazolja, hogy a LinkedInen legmagasabb számban a 20 és 34 évesek vannak, majd őket követik kisebb számban a 35-55 éves korcsoport. Azaz az X, Y, Z generációk vannak jelen a LinkedInen és rendelkeznek szakmai profillal. A toborzók többsége szerint fontos az életkor, de mindez adott területtől és beosztástól függ. A 20-34 évesek többsége szakképzett munkaerőt keres.
3. Tézis
A LinkedInen folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez. Emellett rengeteg időt és költséget takarít meg.
A 3. tézisre is pozitív visszaigazolást kaptam és bebizonyosodott, hogy eredményesebb jelölteket kapnak a toborzók, ha a LinkedInt használják.
A havi potenciális jelöltek közül a legmagasabb arányban a LinkedInről kerülnek ki a később elhelyezett kiválasztottak. Lehet, hogy míg az első tézisem nem igazolódott be, miszerint a legelterjedtebb toborzási folyamat az álláskeresési portálok, de a legeredményesebb, és hatékonyság szempontjából a legtöbb elhelyezett, a LinkedIn oldalról találták a humán szakemberek. A recruiterek közül szinte mindenki úgy gondolja, hogy a LinkedInen talált munkaerő jobban megfelel a munkaerőpiacon, mint a portálokon megkeresettek.
HR-esek úgy vélik, hogy a LinkedIn lesz a jövő, de valamilyen szinte az álláskeresési portálok adatbázisaira is szükség lesz. Hasznosnak és rendszeresebbnek tartják a recruiterek a LinkedIn profilt.
A LinkedIn sokkal funkcionálisabb és jól strukturált. A virtuális önéletrajz megmutatja, hogy mennyit foglalkozunk a profilunkkal, míg egy cv-t bárhonnan másolhatunk. Mindazonáltal a "magamutogatás"-i funkciója miatt.” eredményesebb és pontosabb is. A pályázóról sokkal több információ jelenik meg. A csoportokhoz való tartás, a hozzászólások, az aktivitása sokat elárulnak a jelöltről.
A kérdőíves felmérés során csak recruitereket kérdeztem, akik egyaránt tevékenykednek a szolgáltatói, azaz a fejvadászat illetve képviseltetik magukat a vállalati- és versenyszférában. Tehát egy megjelölt célcsoport szemszögéből jártam körül a témát.
A kérdéssort összesen 30 szakember töltötte ki. Úgy gondolom ez a szám elegendő ahhoz, hogy átfogó képet kapjak a jelenség hazai helyzetéről. Ez a mennyiség abban a tekintetben is figyelemre méltó, hogy a kiválasztott célcsoportról nem állt rendelkezésemre egy egységes adatbázis: elérhetőségekkel, cégnévvel, beosztással, hiszen abból adódóan, hogy én egy megjelölt szakma képviselőit céloztam meg, kisebb számú megfelelő alanyt tudtam elérni. Úgy gondolom, hogy ennyi válasz elegendő a tézisek igazolásához, az állításaim kivizsgáláshoz.
Összesen 27 kérdést tettem fel, ahol megjelent a feleletválasztós, a rövid kifejtős, több közül választható, elégedettség szerint sorba rendezhető kérdések. Ezen kérdések több területre rávilágítanak, és több szemszögből megközelítik a LinkedIn előnyeit, hatékonyságát és természetesen hasznosságát és az esetlegesen felmerülő hátrányokat.
1. Tézis
A toborzási források közül a „közösségi toborzás” a legelterjedtebb a munkaerő betöltés céljából.
A kutatás alapján ez az állítás nem bizonyult igaznak. Az álláskeresési portálokat dupla annyian használják, mint egyelőre a LinkedInt. Az is kiderült, hogy vannak olyan pozíciók, amikor elengedhetetlen a social media használata. Például a vezetők vagy középvezetők felkeresése vagy akár a klasszikus fejvadászat alkalmazása a toborzás mellett. Ilyen esetekben szinte a HR-esek 100 százaléka a LinkedInen kutat, sőt a toborzók naponta végeznek kutatást a LinkedInen. A humán szakemberek szerint a portálok azért is eredményesebbek és a leggyorsabbak, mert csak aktív álláskeresők regisztrálnak ezáltal nem kell felesleges köröket fussanak a toborzók. Emellett a portálok adatbázissal rendelkeznek, ezért a szűrési lehetőségek is felgyorsítják a keresést.
2. Tézis
A LinkedInen profillal rendelkezők életkorának jelentős része a 25- és 40 év között van, sőt a magyarországi LinkedInesek több mint 60 százaléka 34 év alatti.
Ez az állítás igaznak bizonyult. A válaszadók jelentős hányada, az interjú alany és a szekunder kutatás is azt igazolja, hogy a LinkedInen legmagasabb számban a 20 és 34 évesek vannak, majd őket követik kisebb számban a 35-55 éves korcsoport. Azaz az X, Y, Z generációk vannak jelen a LinkedInen és rendelkeznek szakmai profillal. A toborzók többsége szerint fontos az életkor, de mindez adott területtől és beosztástól függ. A 20-34 évesek többsége szakképzett munkaerőt keres.
3. Tézis
A LinkedInen folytatott toborzás jobb jelölteket eredményez. Emellett rengeteg időt és költséget takarít meg.
A 3. tézisre is pozitív visszaigazolást kaptam és bebizonyosodott, hogy eredményesebb jelölteket kapnak a toborzók, ha a LinkedInt használják.
A havi potenciális jelöltek közül a legmagasabb arányban a LinkedInről kerülnek ki a később elhelyezett kiválasztottak. Lehet, hogy míg az első tézisem nem igazolódott be, miszerint a legelterjedtebb toborzási folyamat az álláskeresési portálok, de a legeredményesebb, és hatékonyság szempontjából a legtöbb elhelyezett, a LinkedIn oldalról találták a humán szakemberek. A recruiterek közül szinte mindenki úgy gondolja, hogy a LinkedInen talált munkaerő jobban megfelel a munkaerőpiacon, mint a portálokon megkeresettek.
HR-esek úgy vélik, hogy a LinkedIn lesz a jövő, de valamilyen szinte az álláskeresési portálok adatbázisaira is szükség lesz. Hasznosnak és rendszeresebbnek tartják a recruiterek a LinkedIn profilt.
A LinkedIn sokkal funkcionálisabb és jól strukturált. A virtuális önéletrajz megmutatja, hogy mennyit foglalkozunk a profilunkkal, míg egy cv-t bárhonnan másolhatunk. Mindazonáltal a "magamutogatás"-i funkciója miatt.” eredményesebb és pontosabb is. A pályázóról sokkal több információ jelenik meg. A csoportokhoz való tartás, a hozzászólások, az aktivitása sokat elárulnak a jelöltről.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek


Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?