kapubanner for mobile
Megjelent: 9 éve

A magyar HR-szakma képzettebb az európai átlagnál

Vendler Balázs közel 20 éve dolgozik a kreatív iparban, a MarkCon Csoport ügyvezetőjeként és a Games for Business alapítójaként 2006 óta foglalkozik játékos toborzással. Balázs rendszeresen publikál és ad elő a témában, hogy a szervezetek és a HR-világ számára is könnyebbé tegye az útkeresést a jövőbe. A Personal Hungary szakértőjét saját területéről, a gamification-ről kérdeztük.

images

Hazai és nemzetközi összehasonlításban mi mondható el erről a területről?

A hazai cégek technológiai fejlettsége nagyon vegyes a HR területén. Általánosságban elmondható, hogy a HR-terület technológiailag jóval elmaradottabb a nagyvállalatok egyéb szervezeti területeitől. Amikor egy londoni konferencián még arról beszélnek, hogy mobileszközöket kell majd használni a HR területén is, s ez mennyire forradalmian új, majd ezután figyelembe vesszük a Microsoft HoloLens esetét, ahol már tényleg futurisztikus technológiákat mutatnak be; mindez jól példázza azt, hogy a HR európai szinten elhanyagolt terület.
Vendler Balázs a képeivel is játszik


A gamification területén viszont azt látjuk, – s itt hozzáteszem, hogy Németországtól kezdve egészen Hollandiáig sok helyen megfordultunk már, sok emberrel beszéltünk –, hogy a hazai HR-szakemberek, a magyar HR-szakma az európai átlaghoz képest jóval képzettebb. Ez nyilván annak is köszönhető, hogy a magyar piac esetében kis piacról van szó, aminek viszonylag aktív gamification szereplői vannak. Összességében tehát a magyar HR-szakemberek nyitottsága és képzettsége sokkal látványosabb a nyugat-európai átlaghoz képest. Számunkra – egy ilyen területen működő szolgáltatónak – ez a fajta közeg rendkívül támogató, hiszen más hazai HR-szakemberekkel együtt tudunk dolgozni, és nem utolsó sorban: gondolkodni erről a területről.

Mennyire nyitottak a hazai HR-szakemberek egy gamification megoldás iránt?

Az utóbbi években a vállalati szakemberek is egyre nyitottabbá váltak a nem mindennapi megoldások alkalmazására, és ahogy a felhasználók egyre több időt fordítanak különböző videó- és mobiljátékokra, úgy lett egyre elfogadottabb a játékos megoldások alkalmazása az élet különböző területein. Mára a legtöbb vállalat felismerte, hogy nem elég csupán kiváló minőségű terméket előállítani, hiszen a jó termék önmagában kevés, ha nincs mellette sztori, amely a termékhasználaton túl élményhez juttatja a fogyasztót. Az elmúlt években trendként jelent meg, hogy a cégek a vásárlókon kívül az alkalmazottak számára is élményt akarnak nyújtani a munkahelyeken. Egyre több vállalat elképesztő energiákat és összegeket mozgósít arra, hogy a munkavállalók élvezzék a környezetet, ahol dolgoznak, technológiai értelemben is új típusú kihívásokkal szembesüljenek, azaz mintegy játszva vegyék az akadályokat.

A legtöbb szervezet a munkahelyekre próbálja becsempészni az élményt különböző szolgáltatásokkal – mint pl. irodai konditermek, ingyen masszázs –, a mostani akciók azonban ezeken jóval túlmutatnak. A HR területén igazán innovatív cégek arra törekszenek, hogy a kollégák a munkahelyet élményként éljék meg. Kevésbé extrém, mégis hatékony megoldást jelent a játékos megoldások alkalmazása a munkahely-élmény kialakításában. Ez logikusnak tűnik, hiszen ha a játékosítás működik a fogyasztók esetében, feltételezhetjük, hogy a cégen belül is eredményesen lehet használni, és a vállalati folyamatokat is sikeresen tehetjük vonzóbbá a segítségükkel. A HR különböző területein – toborzás, képzés vagy akár a munkaerő megtartás – különösen jó eredményeket érhetünk el a gamification alkalmazásával. Manapság egyre többször merül fel a kérdés, hogy ha játszunk a munkahelyünkön, akkor ki fogja elvégezni helyettünk a munkát? A gamification célja elsősorban az, hogy a vállalati HR-folyamatokban a játékoknak azon elemeit és jellemzőit használják ki, amelyek a felhasználókat elkötelezetté és motiválttá teszik. A játékban azt szeretjük, hogy élményt ad, szórakoztat, tiszták és világosak a szabályok, lehet versenyezni, vannak szövetségeseink, akikkel együttműködhetünk és ellenségeink, akiket le kell győznünk. Motivál, hogy lássuk, képesek vagyunk megoldani a feladatot és ugyanez, ami miatt újra és újra nekilátunk. Éppen ez az élmény az, amely miatt a játékosítás működik.

Ön szerint miért éri meg részt venni a Personal Hungary-n?

Tavaly kiállítóként vettünk részt a kiállításon, ott debütáltunk az új termékünkkel: egy vállalati tanulást támogató platformot mutattunk be. Az ottani szakemberekkel való találkozás során olyan gondolatok is megfogalmazódtak, amelyek egyrészt a termékfejlesztésben is segítettek, másrészt olyan támogató párbeszédek alakultak ki – nem csak az odaérkező HR szakemberekkel, hanem magukkal a konkurensekkel is –, melyek a rendezvény után is folytatódtak. Mikor 2014-ben kiállítóként megjelentünk a Gamification Sarkon, akkor annyiban volt ez számunkra más, hogy a Personal Hungary lehetőséget adott arra, hogy együtt a piaci szereplőivel, s együtt az érdeklődő HR-szakemberekkel bizonyos konkrét témákat átbeszéljünk, megvitassunk. Nyilván ehhez a terület újszerűsége is hozzájárult. E két nap leforgása alatt bemutathattuk a megoldásunkat, és ami a legfontosabb, hogy nem csak beszélhettünk róla, hanem egyből szemléltethettük is, mit hogyan valósítunk meg. Magának a kiállítási blokknak a hangulata hozta azt, hogy az odajövő érdeklődőkkel párbeszédet alakítottunk ki, s az ott megfogalmazódó észrevételeket be is építettük utána magába a termékbe. Aki kiállítóként részt vesz egy ilyen rendezvényen, annak tudnia kell egy olyan „itt és most” élményt nyújtania, ami a látogatóknak valós élményt ad: a Personal Hungary remek (játszó)teret tud ennek biztosítani. Mindezek után csak rajtunk kiállítókon múlik az, hogy a játszótér kínálta lehetőségekből milyen élményekkel gazdagodunk majd.

a Personal Hungary HR Blogja

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
"Szellemállásoktól" hemzsegnek az állásportálok - de mi értelme a kamu álláshirdetéseknek?

A munkáltatók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek meg az állásportálokon vagy börzéken, amelyeket soha nem is akartak betölteni. Mi... Teljes cikk

Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?

A jelentkezők többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi... Teljes cikk

Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?

Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány: 2030-ra 85%-ra szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatottsági rátát. Ehhez főleg a 15-29 éves... Teljes cikk