A mezőgazdasági munkaerőre nagy az igény Kecskemét körzetében
Kecskeméten és környezetében tavaly éves szinten 5,7 százalékkal alacsonyabb volt az álláskeresők átlaglétszáma az egy évvel korábbinál. 2006 végén az állást keresők közel egyhatoda segédmunkás, egytizede őr és alkalmi munkás volt, a munkáltatók ugyanakkor elsősorban mezőgazdasági, vegyesipari, fafeldolgozógép-kezelői és a gyártósor melletti munkát végzőket kerestek.
Kecskemét és a vonzáskörzetébe tartozó 15 település Bács-Kiskun megye legnagyobb munkaerő-piaci kistérsége, így meghatározó szerepet tölt be annak gazdaságában. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kecskeméti Regionális Kirendeltségének adatai szerint tavaly éves szinten az álláskeresők átlaglétszáma 5,7 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül a pályakezdő álláskeresőké mérséklődött valamivel nagyobb arányban (5,5 százalék) a 2005. évihez képest. A megyében a csökkenés mértéke 2,4 százalékot, ezen belül a pályakezdőké 3,2 százalékot tett ki.
Ha a munkaerő-piaci folyamatokat az elmúlt esztendő egyes időszakainak adatai alapján nézzük, változó képet kapunk. Például 2006 harmadik negyedévében Kecskeméten és vonzáskörzetében a 15-74 éves népesség körében - ILO-szabvány szerint - a foglalkoztatottak száma 53 535 fő körül alakult, ami az előző év harmadik negyedévinél 0,3 százalékkal magasabb. Ugyanakkor az aktivitási arány 48,48 százalékra csökkent ezen három hónap alatt tavaly, szemben 2005 azonos időszakának 48,52 százalékával. A munkanélküliek száma 4 százalékkal kevesebb (4412 fő) volt 2005 harmadik negyedévéhez képest, míg a munkanélküliségi ráta 7,61 százalékot tett ki (2005 harmadik negyedévében ez utóbbi 7,92 százalék volt). A megyében a foglalkoztatás a kecskeméti körzettel azonos mértékben nőtt, de 0,5 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma is.
Az iskolázottság oldaláról nézve az adatokat, kiderül, hogy a kecskeméti körzetben a nyilvántartott álláskeresők között 5,8 százalékkal magasabb volt a szellemi álláskeresők aránya, mint a megyében. Ezen belül 3 százalékkal, illetve 2,3 százalékponttal magasabb a közép- és felsőfokú végzettségűeké, míg a szakmunkásoké 5,2 százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál.
Kecskeméten és környezetében 2006 végén az állást keresők közel egyhatoda segédmunkás, egytizede őr és alkalmi munkás volt, de magas volt az eladói és adminisztrátori munkát keresők aránya is. Ugyanakkor a legnagyobb munkáltatói igény az egyszerű mezőgazdasági, a vegyesipari, a fafeldolgozógép-kezelői és a gyártósor melletti munkát végzők iránt mutatkozott. A kecskeméti körzetben egyébként tavaly 8929 betöltetlen állásra vártak munkaerőt a cégek, ami 27,7 százalékkal több, mint a 2005. évi.
A kistérségről elmondható: 2006-ban a nyilvántartott álláskeresőkből 4331 fő helyezkedett el, ami 8,3 százalékkal több a 2005. évinél. Az újra munkába állók aránya a megyei átlagnál (36,0 százalék) azonban 1,9 százalékponttal alacsonyabb (34,1 százalék), ám a bázismutatónál lényegesen, 4,2 százalékkal magasabb. Az álláskeresők 10,2 százaléka támogatott (1295 fő), 23,9 százaléka nem támogatott (3036 fő) munkahelyen vált foglalkoztatottá, a bázisévet 0,3, illetve 3,9 százalékponttal meghaladva.
Napi Gazdaság
Ha a munkaerő-piaci folyamatokat az elmúlt esztendő egyes időszakainak adatai alapján nézzük, változó képet kapunk. Például 2006 harmadik negyedévében Kecskeméten és vonzáskörzetében a 15-74 éves népesség körében - ILO-szabvány szerint - a foglalkoztatottak száma 53 535 fő körül alakult, ami az előző év harmadik negyedévinél 0,3 százalékkal magasabb. Ugyanakkor az aktivitási arány 48,48 százalékra csökkent ezen három hónap alatt tavaly, szemben 2005 azonos időszakának 48,52 százalékával. A munkanélküliek száma 4 százalékkal kevesebb (4412 fő) volt 2005 harmadik negyedévéhez képest, míg a munkanélküliségi ráta 7,61 százalékot tett ki (2005 harmadik negyedévében ez utóbbi 7,92 százalék volt). A megyében a foglalkoztatás a kecskeméti körzettel azonos mértékben nőtt, de 0,5 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma is.
Az iskolázottság oldaláról nézve az adatokat, kiderül, hogy a kecskeméti körzetben a nyilvántartott álláskeresők között 5,8 százalékkal magasabb volt a szellemi álláskeresők aránya, mint a megyében. Ezen belül 3 százalékkal, illetve 2,3 százalékponttal magasabb a közép- és felsőfokú végzettségűeké, míg a szakmunkásoké 5,2 százalékponttal alacsonyabb a megyei átlagnál.
Kecskeméten és környezetében 2006 végén az állást keresők közel egyhatoda segédmunkás, egytizede őr és alkalmi munkás volt, de magas volt az eladói és adminisztrátori munkát keresők aránya is. Ugyanakkor a legnagyobb munkáltatói igény az egyszerű mezőgazdasági, a vegyesipari, a fafeldolgozógép-kezelői és a gyártósor melletti munkát végzők iránt mutatkozott. A kecskeméti körzetben egyébként tavaly 8929 betöltetlen állásra vártak munkaerőt a cégek, ami 27,7 százalékkal több, mint a 2005. évi.
A kistérségről elmondható: 2006-ban a nyilvántartott álláskeresőkből 4331 fő helyezkedett el, ami 8,3 százalékkal több a 2005. évinél. Az újra munkába állók aránya a megyei átlagnál (36,0 százalék) azonban 1,9 százalékponttal alacsonyabb (34,1 százalék), ám a bázismutatónál lényegesen, 4,2 százalékkal magasabb. Az álláskeresők 10,2 százaléka támogatott (1295 fő), 23,9 százaléka nem támogatott (3036 fő) munkahelyen vált foglalkoztatottá, a bázisévet 0,3, illetve 3,9 százalékponttal meghaladva.
Napi Gazdaság
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki kérdez: Szabó Zsuzsanna
Izgalmas irodatúra az Irodaházak Éjszakáján