Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 12 éve

A munkakörön kívüli munkavégzésről

A munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy minden munkavállalónak csak a munkakörébe eső feladatokat kelljen végeznie. Ám előállhat olyan helyzet, hogy a munkavállalót munkakörén kívüli munkára is igénybe kell venni, - eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett kötelezik más munkakörbe tartozó feladat ellátására. A jogszabály ezeket az eseteket átirányításnak nevezi.

Az átirányítás feltételei

Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat. (Az aránytalan sérelem kérdésénél az összes körülményre figyelemmel kell lenni. Egyrészt vizsgálni kell azokat, amelyek az adott esetben a munkakörön kívüli munkavégzését indokolják, másrészt meg kell vizsgálni a munkavállaló személyi körülményeit. Ha esetleg éppen ezekre való tekintettel egy másik munkavállaló végezné el a munkát, az arra a munkavállalóra nézve milyen következményekkel járna? Mindezek tisztázása után lehet eldönteni, hogy a konkrét esetben az aránytalan sérelem fennáll-e vagy sem).

A munkavállaló munkakörén kívüli foglalkoztatása természetesen csak ideiglenes lehet. Várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy az átirányítás alapján történő munkavégzés tartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a 44 munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy teljes munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.

Mennyi időre szólhat?

A jogszabály másfelől összesített időkorlátot is előír. Kimondja, hogy egy naptári éven belül a kiküldetés, s a kirendelések idejét össze kell számítani és ezek együttes időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg a 110 munkanapot. Ha az átirányítás a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló más munkahelyre való beosztásával is jár, ahhoz a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése is kell. E rendelkezést kell alkalmazni az üzemi tanács tagjára is, azzal az eltéréssel, hogy esetében a szakszervezeti szervezetet megillető jogot az üzemi tanács gyakorolja, míg a munkavédelmi képviselő esetében a munkavédelmi bizottságot, annak hiányában pedig a képviselőt megválasztó munkavállalókat illeti meg az egyetértés joga.

Végül általános szabály, hogy a munkavállaló még átmenetileg sem osztható be olyan, a munkakörén kívüli munkára, amelyre érvényesen alkalmazni sem lehetne.


  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter