A munkáltatók is rosszul járhatnak, ha elszámolják a nyugdíjakat

Tizenhárom éves rendszert borít fel a kormány a magán nyugdíjpénztári befizetések átmeneti - 14 hónap - befagyasztásával, amelytől idén 60, jövőre 360 milliárd forint bevételre számítanak. 2010. november elsejétől ugyanis - amennyiben a Parlament ma elfogadja a törvényjavaslatot - a magán-nyugdíjpénztári tagok 2011. december 31-ig tagdíj helyett járulékot fizetnek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

A jelenlegi rendszer szerint azok a dolgozók, akik valamelyik magánnyugdíjpénztár tagjai, 8 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek a pénztáraknak és másfél százalékot a tb-rendszerbe. Ezen most úgy változtat a kormány, hogy a magánpénztári 8 százalékos járulékot nullára csökkenti, az állami rendszerbe folyó hányadot pedig a magánpénztári tagok esetében - az eleve a tb-rendszerbe tartozókéval egyezően - 9,5 százalékra emeli. A kormány álláspontja szerint ezzel a lépéssel tartható az idei évi 3,8 százalékos hiánycél, úgy, hogy az ebből befolyt összegből pótolják majd azokat a kieső bevételeket, amelyek az adók csökkentése miatt nem folynak be a költségvetésbe.

Ezt az intézkedést azonban mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekképviseletek több szempontból is aggályosnak tartják, hiszen törvény írja elő, hogy a magánnyugdíjpénztárak részére ki kell fizetni ezt az összeget, másfelől a kormány, mint harmadik személy beavatkozik egy polgárjogi szerződésbe, amely a pénztártag és a szolgáltató között jött létre. További problémaként fogalmazták meg, hogy a kormány nem következetesen kommunikál az ügyben, egyszer azt mondják, visszafizetik a munkavállalóktól elvett pénzt, máskor azt állítják, azoknak a nyugdíjában, akik visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe, elismerik majd ezt az összeget. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, szeretnék, ha már idén minél többen az állami rendszert választanák.

- Nagyon úgy tűnik, hogy a pénztártagoknak nem lesz szabad választása, a kormány gyakorlatilag kényszeríti őket az átlépésre - fogalmazta meg kétségeit a HR Portálnak Borsik János, az Autonom Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Szerinte ezzel a lépéssel körülbelül 3 millió magánpénztári tag befizetéseinek a sorsát és további jogviszonyát tették bizonytalanná. - Tulajdonképpen nincs egy tiszta és vállalható koncepció az ügyben, nincs koherens kormányprogram. Sem a döntés meghozási módjával, sem annak tartalmával nem értünk egyet - fogalmazott. Hozzátette: amikor 1997-ben megjelent a nyugdíjrendszerben a második, tőkefedezeti pillér, a pályakezdőknek kötelezően előírták a belépést, amellyel kapcsolatban már akkor is voltak viták, de ha a rendszer rosszul is működik, arra nem ez a megoldás. Borsik János úgy véli, álságos a kormány kommunikációja, hogy miközben látszólag meg akarja fojtani a magánpénztárakat, úgy nyilatkozik, hogy mindenki szabadon eldöntheti marad-e benne, vagy sem.

A szakszervezeti vezető felelőtlenségnek tartja a kormány részéről, hogy meghoz egy döntést, de nem számol annak következményeivel. Az tény, hogy több európai országéhoz hasonlóan a magyar nyugdíjrendszer válságban van. A jelenlegi átlag nyugdíj Magyarországon 83-84 ezer forint, a rendszer tele van feszültséggel. Éppen ezért egy 40-50 éves távlatra szóló koncepcióra lenne szükség, az elkövetkező 10 évre pedig konkrét tervekkel kellene előállni - jelezte. A javaslat minden bizonnyal Alkotmánybíróság elé kerül, Borsik János azonban nem remél túl sokat a testület döntésétől, mert a munka világával kapcsolatos észrevételeket általában nem siet megválaszolni. Úgy véli, nem vet jó fényt a kormányra, hogy sem az év elején, sem most, a törvényalkotási hajrában nem tárgyal a munkaadói és munkavállalói képviseletekkel és figyelmen kívül hagyja az ellenvéleményeket. Ez szerinte egy idő után olyan kritikus méreteket fog ölteni, hogy más válaszokon kell majd gondolkodniuk, de most még az önkormányzati választások után az emberek nem változtatják meg a véleményüket.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is hiányolja, hogy a kormány nem egyeztetett a kérdésről az érintettekkel és furcsának találja, hogy egy fennálló törvénnyel megy szembe az állam úgy, hogy azt mondja, nem teljesíti az abban leírtakat. - Ha egy banktól hitelt veszünk fel, akkor sokoldalas szerződést kell aláírnunk, amelyben biztosítékot adunk arra, hogy vissza fogjuk fizetni. Ha a költségvetés bajban van, és az állam kölcsön akar kérni az állampolgároktól, megteheti, csak kössön velük szerződést, amelyben rögzítik, milyen módon, milyen feltételekkel, milyen visszafizetéssel és garanciákkal teszi ezt - mondta Pataky Péter.

Az MSZOSZ elnöke szerint a beterjesztett törvényjavaslatban az szerepel, hogy az APEH nem utalja át a magánpénztári számlákra a pénzt, de az sehol sem szerepel, hogy ez milyen alapon történik. - Gyakorlatilag azért nem utal az adóhatóság, mert a kormány ezt mondja. Furcsa ez a jogi helyzet. A kormány szerint a munkavállalóknak rossz helyen van a pénze a magánpénztáraknál, és most megteremtik a feltételeket, hogy megmeneküljön ebből a helyzetből. Mindezt jogszabályi háttér nélkül teszik - fogalmazott Pataky Péter, hozzátéve: az a szándék, hogy "nem szüntetjük meg a magánpénztárakat, de élni se hagyjuk őket", a szocializmusra, a puha diktatúra időszakára emlékezteti.

Szerinte a kormány úgy próbálja beállítani, mintha ez az ügy a nyugdíjrendszerről, a nyugdíjak biztonságáról szólna, miközben ezek a változások nem tervezettek, kizárólag "költségvetési pénzszerzési akciók". - A pénzügyi hiány egy részét így próbálják eltüntetni, egy olyan kölcsönnel, ami az államadósságban nem jelenik meg. Ha a jelenlegi pénztári állományt bevonják, az hatalmas összeget jelent - jegyezte meg Pataky Péter.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint érthetetlen, milyen eltűnt nyugdíjakról beszél a kormány, amit a nyugdíjvédelmi biztosnak ki kell vizsgálnia. - A magánnyugdíjpénztárak működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság is felügyeli, sok pénztár mögött nagy bank áll, tehát nem valószínű, hogy elkártyázták volna a pénzt - fogalmazott lapunknak. Szerinte egy ilyen léptékű változtatás előtt, a kormánynak mérleget kellett volna készítenie, hogy áll a magánpénztári nyugdíjrendszer, mennyi kifizetés történt, mekkora a valós hiány. Most úgy tűnik, hogy hatástanulmányok, közgazdasági elemzések és szakmai egyeztetések nélkül bontanak fel egy rendszert, de hosszú távú koncepció nincs - véli a VOSZ főtitkára. Mint mondta, ennek a lépésnek nagyon rossz üzenete van az üzleti piac számára is, mivel több pénztárnak nem magyar a tulajdonosa.

Dávid Ferenc szerint kockázatos egy 13 éve működő rendszerhez hozzányúlni egy olyan helyzetben, amikor fejletlen a gazdaság, nagy az inaktivitás, az ország pedig költségvetési egyensúlytalanságban szenved. A nyugdíjrendszer a foglalkoztatástól, a demográfiától is függ, így több oldalról kellene ezt a kérdést megközelíteni. A jogbizonytalanság azonban nemcsak a munkavállalókat érinti, hanem a vállalkozásokat is. - Félő, hogy ha elszámolja magát a kormány, akkor nemhogy csökkeni fognak a vállalkozások élőmunka terhei, amiért továbbra is harcolunk, hanem éppen ellenkezőleg, több járulékot kell majd fizetniük, hogy a nyugdíjakat ki lehessen fizetni, hiszen a népességfogyás következményei az állami rendszerre is kihatással lesznek - hívta fel a figyelmet a főtitkár.

- Lehet egy duális nyugdíjrendszert is jól működtetni, és lehet rosszul egy államit. Előfordulhat, hogy meg kell változtatni egy 13 éves rendszert, de előzze azt meg szakmai vita - hangsúlyozta Dávid. Szerinte rossz a kormány üzenete, amellyel azt sugallja, hogy veszélybe került az emberek nyugdíja, ráadásul, ha az elfogadott törvény bármelyik pontját alkotmányellenesnek találják, az társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból végzetes lehet.

Valamennyi érdekvédő szerint szakmai döntést kellene hozni, ami meghatározza a későbbi nyugdíjrendszert. Megvizsgálnák többek között, hogy valóban a kétpilléres rendszer-e a megoldás, a felosztó-kirívó rendszer tudja-e biztosítani a nyugdíjakat, szükség van-e a tőkefedezeti rendszerre, milyen arányban és ki kezelje azt, a nyilvántartás vagy a tőkefedezet-e a fontosabb.

A magánnyugdíj pénztárakkal kapcsolatos magyar terveket az Európai Bizottság is vizsgálja, az MSZP pedig népszavazást kezdeményez az ügyben.