A nemzetközi üzlethez nem elég az angoltudás, a kultúrát is ismerni kell

A 75 vállalat - többek között a Continental Automotive, a Nestlé, a KÉSZ Csoport és a MET Magyarország - vezetőivel készített kérdőíves és mélyinterjúkon alapuló kutatás azt is megmutatta, hogy ma a világpiacra is dolgozó cégek 95 százaléka pozitívan értékeli a multikulturális környezet hatását a vállalat sikereire és innovációs képességére.

Az Angloville felmérése azt is kiderítette, hogy miként hat a hazai vállalatok nemzetközi versenyben elért eredményeire a munkavállalók gyakorlati nyelvtudása és interkulturális kommunikációs készsége, milyen kihívásokkal szembesülnek a cégek e téren, és ezekre milyen megoldások születtek. Céljuk volt, hogy kiderüljön, van-e jó gyakorlat a hazai cégek között, és a nyelvtudás megfelelő kulturális jártassággal kiegészítve hogyan javíthatja a nemzetközi versenyképességüket.

A felmérés megmutatta, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada tapasztalt már kommunikációs nehézségeket a külföldi partnerekkel történő együttműködés során. A legtöbb probléma elsősorban a nem elégséges nyelvismeretből adódik, de a munkatársak eltérő nyelv- és kulturális ismerete még a nemzetközi hátterű cégeknél is gondot okozhat. Emiatt a munkaerő toborzás során a cégek közel fele már beosztotti szinttől elvárja az angol nyelv legalább középszintű ismeretét.

A külpiaci sikereket még mindig a nyelvtudás hiánya nehezíti leginkább a vállalatoknál, és még ma sem ritka, hogy tolmács alkalmazása a megoldás.

A magyarok körében generációs különbségek is tapasztalhatók: a fiatalabbak, akik többször jártak külföldön munkaügyben vagy tanulni, egyre nyitottabbak, másképp állnak az idegen kultúrákhoz. A kutatás kimutatta, hogy a nyelvtudás hiánya a nemzetközi piacokon jelenlévő vállalatok 28 százalékát hátráltatja a jobb eredményesség elérésében.

A vállalatcsoporton belüli kommunikáció szinte minden nemzetközi hátterű magyar cégnél angol nyelvű. A vállalatoknál a felső vezetők átlagosan mintegy 80 százaléka beszél folyékonyan angolul, azonban más idegen nyelv magas szintű ismerete már jóval kevésbé, körülbelül fele ekkora arányban jellemző.

A megkérdezett cégek 87 százaléka biztosítja a nyelvi képzések valamilyen formáját a munkavállalók számára. Háromnegyedük csoportos kurzusokat szervez, 53 százalékuk pedig magánórákat is biztosít a fejlődni vágyóknak. Nyelvi környezetben zajló külföldi tanfolyamot csupán a vállalatok 9 százalék tesz lehetővé néhány munkatárs számára. Az új, alternatív oktatási formák, mint amilyen az e-learning valamely formája, vagy hazai bentlakásos képzések egyelőre kevés cég palettájában jelentek meg. A nyelvi képzést biztosító vállalatoknál az erre szánt pénzügyi keret az elmúlt három évben jellemzően növekedett vagy legalábbis nem változott.