A pedagógusok töredéke kapja meg a teljes táppénzt, ha covidos
A pedagógusok kicsit több mint fele érzi úgy, hogy elégségesek az informatikai kompetenciái a digitális oktatáshoz. Többségük nem érzi magát biztonságban a munkahelyén. Többek közt ez is kiderült a 21 Kutatóközpont és a PSZ által közösen készített reprezentatív kutatásból. A válaszadók közül 19% igazoltan megfertőződött a járványban, töredékük kapta meg a 100%-os táppénzt.
A tanárok leterheltsége akkora, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének képviselői szerint lassan nem lesznek tanárok, akik tanítsák a gyerekeket. A fiatalokat a nagy megterhelés, felelősség mellett az alacsony bérek nem vonzzák a pályára. A járványkezelés tekintetében is sok olyan hiányosságot látnak, ami a pedagógusok hangulatát jelentősen befolyásolta az elmúlt időszakban.
A 21 Kutatóközpont december közepe és január közepe között egy online kérdőíves kutatást készített a PSZ-vel közösen az oktatásban dolgozók részvételével. A kérdőívet közel 1300-an töltötték ki (1269 érvényes válasz érkezett).
A reprezentatív kutatás eredményeiből - amelyet Galgóczi Eszter és Fényes Csongor kutatók mutattak be - az derült ki, hogy bár a pedagógusok 80%-a részt vett valamilyen digitális képzésen korábban, ezek tartalma nem volt elégséges ahhoz, hogy az online oktatás hirtelen elindulásakor felkészültnek érezzék magukat. Így a válaszadók 53%-a érezte úgy, hogy éppen elégségesek a feladtaik elvégzéséhez a kompetenciáik, míg 7% úgy érezte, hogy ezek hiányában nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. A kompetenciákkal kapcsolatos magabiztosság az életkorral összefüggést mutatott, vagyis az idősebb korosztály érzi magát legkevésbé otthon ebben a környezetben.
Ráadásul a tanárok úgy látják, hogy a diákok között is számosan vannak azok, akiknek szintén hiányoznak a digitális készségeik és az eszközeik a megfelelő haladáshoz az online oktatásban, így ők félő, hogy komoly lemaradást szenvednek el. A gimnáziumokban általában nem okozott gondot az átállás, míg az általános iskolákban, szakiskolákban és szakközépiskolákban viszont annál inkább, a korábban említett tárgyi és kompetenciahiányok miatt.
Az átálláshoz egyébként a pedagógusok 51%-a kapott valamilyen segítséget a munkáltatótól, ebben a tekintetben az óvodapedagógusok voltak a leginkább magukra hagyva, pedig elvileg ahol a lehetőségek adottak voltak, ott az óvodákban is folyt volna online nevelés. A PSZ-hez beérkezett jelzések szerint a szülők igényelték volna, hogy óvodáskorú gyerekeiknek legalább délelőtt lehettek volna foglalkozások, ami segítette volna az ő otthoni munkavégzésüket is az első hullám korlátozásai idején, mondta Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke.
Ha a tanárok a folyamat során elakadtak (55%-kukkal fordult elő ilyen), akkor elsősorban kollégáiktól (67%) vagy családjuktól (55%) kértek informatikai segítséget vagy az interneten próbáltak megoldást találni a problémájukra (47%). A többség (56%) tavaszra szívesen visszatérne a hagyományos oktatási keretek közé, de az idősebb korosztály is szívesen használna a későbbiekben is több digitális eszközt a tanításban, mint korábban tette.
A kérdőív eredményei szerint az oltási hajlandóság a pedagógusok körében 43%-os, míg 36% még bizonytalan a kérdésben. Legtöbben a gimnáziumi pedagógusok közül vállalnák biztosan az oltást (64%), míg legkevesebben az óvodákban (27%). Mindenesetre a tanárok körében az oltási kedv meghaladja az össztársadalmi arányokat. A járvány második hullámában jelentősen többen fertőződtek meg, mint korábban. Az általános- és a szakiskolákban 22% ez az arány. (Ráadásul ez az arány két hónap alatt ugrott meg a középfokú oktatásban, hiszen novembertől már online tanításba mentek át.)
A többség nem érzi magát biztonságban a munkahelyén, persze azok közül, akik jelenleg is személyesen vannak jelen az iskolákban.
A válaszadók 19,3%-ánál történt igazolt COVID19 fertőzés, azonban közülük mindössze 18,6% kapott betegsége alatt 100%-os táppénzt. Volt olyan is, aki azért kapta meg a teljes összeget, mert betegsége alatt digitálisan bekapcsolódott az oktatásba. A többség azonban alacsonyabb összeget kapott csak kézhez.
Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezete nevében többször hangsúlyozta, hogy az oktatásban dolgozók oltását kiemelten kellene kezelni, hiszen az egészségügyi és szociális szférában dolgozók után a leginkább kitettek a fertőzés lehetőségének.
Nyitókép: Jerry Kimbrell képe a Pixabay -en.
A 21 Kutatóközpont december közepe és január közepe között egy online kérdőíves kutatást készített a PSZ-vel közösen az oktatásban dolgozók részvételével. A kérdőívet közel 1300-an töltötték ki (1269 érvényes válasz érkezett).
Digitális kompetenciák
A reprezentatív kutatás eredményeiből - amelyet Galgóczi Eszter és Fényes Csongor kutatók mutattak be - az derült ki, hogy bár a pedagógusok 80%-a részt vett valamilyen digitális képzésen korábban, ezek tartalma nem volt elégséges ahhoz, hogy az online oktatás hirtelen elindulásakor felkészültnek érezzék magukat. Így a válaszadók 53%-a érezte úgy, hogy éppen elégségesek a feladtaik elvégzéséhez a kompetenciáik, míg 7% úgy érezte, hogy ezek hiányában nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. A kompetenciákkal kapcsolatos magabiztosság az életkorral összefüggést mutatott, vagyis az idősebb korosztály érzi magát legkevésbé otthon ebben a környezetben.
Ráadásul a tanárok úgy látják, hogy a diákok között is számosan vannak azok, akiknek szintén hiányoznak a digitális készségeik és az eszközeik a megfelelő haladáshoz az online oktatásban, így ők félő, hogy komoly lemaradást szenvednek el. A gimnáziumokban általában nem okozott gondot az átállás, míg az általános iskolákban, szakiskolákban és szakközépiskolákban viszont annál inkább, a korábban említett tárgyi és kompetenciahiányok miatt. Az átálláshoz egyébként a pedagógusok 51%-a kapott valamilyen segítséget a munkáltatótól, ebben a tekintetben az óvodapedagógusok voltak a leginkább magukra hagyva, pedig elvileg ahol a lehetőségek adottak voltak, ott az óvodákban is folyt volna online nevelés. A PSZ-hez beérkezett jelzések szerint a szülők igényelték volna, hogy óvodáskorú gyerekeiknek legalább délelőtt lehettek volna foglalkozások, ami segítette volna az ő otthoni munkavégzésüket is az első hullám korlátozásai idején, mondta Totyik Tamás, a szakszervezet elnöke.
Ha a tanárok a folyamat során elakadtak (55%-kukkal fordult elő ilyen), akkor elsősorban kollégáiktól (67%) vagy családjuktól (55%) kértek informatikai segítséget vagy az interneten próbáltak megoldást találni a problémájukra (47%). A többség (56%) tavaszra szívesen visszatérne a hagyományos oktatási keretek közé, de az idősebb korosztály is szívesen használna a későbbiekben is több digitális eszközt a tanításban, mint korábban tette. Oltatnák magukat, ha lehetne
A kérdőív eredményei szerint az oltási hajlandóság a pedagógusok körében 43%-os, míg 36% még bizonytalan a kérdésben. Legtöbben a gimnáziumi pedagógusok közül vállalnák biztosan az oltást (64%), míg legkevesebben az óvodákban (27%). Mindenesetre a tanárok körében az oltási kedv meghaladja az össztársadalmi arányokat. A járvány második hullámában jelentősen többen fertőződtek meg, mint korábban. Az általános- és a szakiskolákban 22% ez az arány. (Ráadásul ez az arány két hónap alatt ugrott meg a középfokú oktatásban, hiszen novembertől már online tanításba mentek át.)
A többség nem érzi magát biztonságban a munkahelyén, persze azok közül, akik jelenleg is személyesen vannak jelen az iskolákban. A válaszadók 19,3%-ánál történt igazolt COVID19 fertőzés, azonban közülük mindössze 18,6% kapott betegsége alatt 100%-os táppénzt. Volt olyan is, aki azért kapta meg a teljes összeget, mert betegsége alatt digitálisan bekapcsolódott az oktatásba. A többség azonban alacsonyabb összeget kapott csak kézhez.
Totyik Tamás a Pedagógusok Szakszervezete nevében többször hangsúlyozta, hogy az oktatásban dolgozók oltását kiemelten kellene kezelni, hiszen az egészségügyi és szociális szférában dolgozók után a leginkább kitettek a fertőzés lehetőségének.
Nyitókép: Jerry Kimbrell képe a Pixabay -en.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Jön a home office sorozat az "új normálisról"?