Megjelent: 8 éve

A sarki kisbolt, mint családbarát munkahely?

images

Az elmúlt években egyre erősödő közéleti és tudományos figyelem irányul a kisgyermekes anyák munkapiaci aktivitásának alakulására. A csoporttal kapcsolatos kormányzati célok többrétegűek, ezek között egyaránt jelen vannak a gyermekvállalás erősítésére irányulók, valamint az ezekkel - bizonyos feltételek hiánya esetén - konfliktusban levő, a munka világába történő mielőbbi visszatérést megfogalmazók.

A kormányzati célok összehangolt elérésére számos új közpolitikai eszközt vezetett be Magyarország, melyek közt ott van a bölcsődei és óvodai kapacitások bővítése, a foglalkoztatás vállalkozói oldalú költségeit csökkentő, 2013-tól kiegészülő támogatásrendszer, a gyermekgondozási segély melletti munkavégzést, valamint a részmunkaidős és távmunkás foglalkoztatást lehetővé tevő szabályozás.

A munka világába történő mielőbbi visszatérést támogató eszközrendszer működésének első eredményei mintha látszanának is a munkaügyi statisztikákban, legalábbis néhány ágazatban már tapasztalható a különböző rugalmas foglalkoztatási formákban dolgozók számának jelentős növekedése. Igaz, ezeket az adatokat érdemes némi óvatossággal kezelnünk, hisz például a részmunkaidős állások számának bővülése időben egybeesett a teljes munkaidősek csökkenésével, ami akár azt is jelentheti, hogy a munkáltatók egy része - élve a jogszabályi lehetőségekkel és/vagy alkalmazkodva a gazdasági válság támasztotta kihívásokhoz - a korábban nyolc órába bejelentett dolgozóit csak 6 vagy kevesebb órában alkalmazza.

A munkaügyi statisztikák azt jelzik, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás elterjedésének terepe leginkább a kiskereskedelem, ahol 2008 és 2011 között a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 14 ezerrel csökkent, a részmunkaidősöké viszont csaknem 10 ezerrel nőtt. A HÉTFA Kutatóintézet a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megbízásából végzett 2012 tavaszi vizsgálatában - többek közt - annak igyekezett utánajárni, hogy a franchise formában működő kiskereskedelmi üzletek vezetői milyen szempontokat mérlegelnek a dolgozók felvételekor, s ezek közt milyen szerepet játszik a jelentkezők iskolázottsága, szakképzettsége, neme, családi állapota és életkora.

A kérdőíves felmérés és az esettanulmányok eredményei szerint a vizsgált vállalkozások jellemzően nőket alkalmaznak, akik egy része 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevel. A rész- vagy rugalmas munkaidőben dolgozók számaránya nem éri el a 10 százalékot. A munkavállalók toborzása a kkv-knál elsősorban a személyes és lokális hálózatokon - a jelenlegi munkavállalókon - keresztül történik: a leggyakrabban személyes ismeretségi körben, jelenlegi munkatársak révén, családon, rokonságon belül, illetve kisebb mértékben üzleti partnereken, vállalkozókon keresztül is. A formális toborzási eszközöknek kisebb szerep jut: bár az újsághirdetés megelőzi az üzleti partnereket a gyakorisági sorban, a munkaügyi hivatal már ritkán használt csatornának számít.

A vizsgálat során készített interjúkból az is kiderült, hogy új dolgozó alkalmazásáról nem a vállalkozó önmaga dönt, hanem figyelembe veszi a már ott dolgozók véleményét, javaslatait. Ahogy korábbi elemzéseink a vállalkozók közti együttműködés személyes, "arcos" jellegét mutatták ki, úgy ez a vizsgálatunk azt bizonyította, hogy a hazai kisvállalkozók világában a munkahelyen belüli kapcsolatokban is rendkívül fontos a személyes tapasztalatokra épülő és ezekből továbbépítkező bizalom.

Persze könnyen beláthatjuk, hogy a kisvállalkozások világában a dolgozó-munkaadó kapcsolat létrejöttének és fennmaradásának miért is fontos eleme a bizalom, hisz ennek magas szintje csökkenti a dolgozók ellenőrzésére fordított vállalkozói kiadásokat. Ezen túl azonban van még egy tényező, ami a vállalkozót a dolgozók javaslatainak figyelembevételére ösztönzi: azt az új munkatársat, akit a már ott dolgozók ajánlanak, könnyebb motiválni és ellenőrizni, hisz ezt a feladatot az új munkatársért garanciát adó, már ott dolgozó is magára vállalja.

A kutatási eredmények arra utalnak, hogy azokon a munkahelyeken jön létre és működik a bizalmi légkört teremtő kölcsönös garanciák rendszere, ahol a dolgozók - legalább egy része - hasonló élethelyzetben van. Erre jó példa az a népszerű üzlethálózathoz tartozó vidéki kisbolt, ahol a tulajdonos mellett nyolc szakképzett munkavállaló (közülük hét nő) dolgozik. Az állandó alkalmazottak közül négyen nevelnek gyermeket, munkaidejük, szabadságolásuk és pihenőnapjuk kiadása a gyermekek korától és a napi családszervezési feladatoktól is függ.

A kora reggeli nyitást a nagyobb gyermekeket nevelők és a gyermekvállalás előtt állók végzik, a kisgyermekesek a bölcsőde és az óvoda nyitását követően veszik fel a munkát. A napi feladatokat úgy igyekeznek egymás közt megoldani, hogy ha valamelyiküknek sürgős teendője akad (pl. iskolai szülői értekezlet), akkor arra el tudjon menni. Ha a gyerekek betegek, akkor azt vagy a nagyszülők bevonásával vagy szabadnap kivételével oldják meg. A boltban dolgozók fluktuációja alacsony, az elmúlt években egy új fiatal munkavállaló érkezett és egy anya ment vissza szülési szabadságról, ő jelenleg hat órában dolgozik. Egy fő jelenleg is szülési szabadságon van, aki várhatóan akkor tér vissza dolgozni, amikor a gyermek betölti a második életévét.

Hangsúlyoznunk kell, hogy az üzletben a feladatvégzés olyan önszabályozó rendszere működik, ami a jogszabályi kereteken belül a dolgozók és a vállalkozó közti informális megállapodásokra és kölcsönös garanciákra épül. Ez a rendszer biztosítja, hogy a dolgozók élethelyzetüktől és a napi családi feladatoktól is függően végezzék munkájukat, a tulajdonos pedig hosszabb távon is számíthat az elkötelezett, az üzletet szinte közös vállalkozásnak tekintő munkatársakra. A munkahely és a családi élet e rendszerben összhangban áll tehát, aminek fennmaradásához természetesen az is kell, hogy a település biztosítsa a gyermekek nevelésében a szülőket segítő közszolgáltatásokat (bölcsőde, óvoda, iskola).

Eredményeink azt sejtetik, hogy a kisgyermekes anyák foglalkoztatásbővítésének egyik kulcsa az őket alkalmazó vállalkozók kezében van. Támogatási eszközökkel természetesen ösztönözni lehet a vállalkozókat a bővítésre, a kisgyermekeseket pedig a munkavállalásra, s ezzel talán egyenrangú fontosságú a munkaadó és munkavállaló közti, kölcsönösen jó megállapodásokat lehetővé tevő, kellően tág kereteket adó munkaügyi szabályozás is. De ezek a közpolitikai eszközök csak akkor érik el a várt hatást, ha társulnak a munkahelyek belső működési rendjére meghatározó befolyással levő kisvállalkozók bölcs, a kisgyermekesek kellően rugalmas munkavégzését lehetővé tevő döntéseivel.

Csite András igazgató
Hétfa Kutatóintézet


Munkaügyi Szemle 2012/IV.
  • 2021.06.23Visszatérés az irodába, de hogyan? Visszacsöppenni az irodai forgatagba kihívásokkal teli feladat, tudatosan megtervezett lépések mentén azonban viszonylag zökkenőmentessé tehetjük a folyamatot. Részletek Jegyek
  • 2021.06.28Minőségellenőr képzés A minőségellenőrök felkészítése a minőségellenőrzési és fejlesztési tevékenységek eredményes elvégzésére. A minőségellenőrzéshez szükséges alapvető ismeretek és módszerek készségszintű elsajátítása, a résztvevők minőségirányítási kompetenciájának fejlesztése. Részletek Jegyek
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) friss felmérése szerint a mintegy 1200 válaszadó nyolc százaléka a nyugdíjazását, további 48... Teljes cikk

Csúcson az álláshirdetések száma

Már biztosan túljutott az álláspiac a koronasokkon. Egy hónap alatt 4000-rel több hirdetéssel - közel 37 ezerre – nőtt a nagy állásportálokon... Teljes cikk

Házakat és munkahelyeket gyártanak

Elindult a Belügyminisztérium társadalmi esélyteremtési főigazgatóságának (TEF) Házgyár-programja Miskolcon. Az elemek gyártásával és a lakások... Teljes cikk