A toborzás csapatsport, a jelölteket ügyfélként kezeld

"A következő tíz év a legizgalmasabb évtized lesz a tehetségek szempontjából. A munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolat végleg megváltozik, mert a nagyszerű emberek megérdemlik, hogy nagyszerű cégeknél dolgozzanak.” Ezzel a mondattal zárta előadását a toborzási piac ír szakértője. Hogyan is jutott erre a következtetésre Johnny Campbell?

Az új megközelítést négy nagyobb erőhatásra vezette vissza.
Ezek közül is a legfontosabb a globális munkaerőhiány, a fejlett világban szinte teljes a foglalkoztatottság. Az Egyesült Államokban negyven éves mélyponton a munkanélküliségi ráta, Írországban tíz év alatt 20-ról 5 százalékra csökkent az állástalanok aránya, Budapesten pedig szinte mindenkinek van munkája, aki dolgozni szeretne. "Ebben a helyzetben nagyon jónak kell lennie egy cégnek, hogy a képzett munkaerőt magához tudja csábítani" - jegyezte meg Johnny Campbell.

A másik ilyen faktor a globális mobilitás. Campbell elmondta, hogy Európában az informatikai pozíciók 80 százalékát nem helyben született munkavállalók töltik be. Egyre kevésbé számít, hogy ki, hol él, ha például Európán belül egy-három óra alatt repülővel bármilyen célpont elérhető. Londonba akár Spanyolországból is lehet ingázni. Ráadásul az informatikai munka nem is az adott országhoz kötődik, hanem nemzetközi térben zajlik, országokon átívelő csapatokkal és projektekkel. A Social Talentnak például a fejlesztői csapata Lengyelországban dolgozik.

A harmadik nagy erő a generációváltás, a digitális bennszülöttek egyre nagyobb száma. 2020 ebből a szempontból fordulópont lesz, mert ekkor az Y és a Z generációsok már a munkavállalók több mint 50 százalékát alkotják, ők nem ismerik az analóg világot. Most történik meg először a történelemben, hogy öt generáció dolgozik egymás mellett.

A negyedik nagy erő az ügyfélélmény, a HR világában pedig a munkavállalói élmény (employee experience) és ezzel összefüggésben a munkahelyi kapcsolatok változása. Korábban a munkaadó-munkavállaló viszony csupán a munka elvégzésére korlátozódottl. Az utóbbi években megjelent a gondoskodó munkaadó, aki a munkavállalót minden életciklusban támogatja és a munkahelyen kívüli problémák megoldását segíti. A munkavállaló pedig szinte tőle várja azokat a szolgáltatásokat, melyeket régebben az államtól.

Mit jelent mindez a HR szervezeteknek?

1.Egységesebben kezeljük a toborzást.

Egy cég (toborzási brand), egy karrieroldal és egy élmény. Johnny Campbell szerint a multinacionális cégek leányvállalatainak egyetlen, nagy közös rendszerben kell gondolkodniuk. Egy mai huszonéves fiatal rugalmas, több országban is hajlandó dolgozni, de kényelmetlen számára, hogy a multin belül négy országba négy különböző weboldalon kell pályázni, más-más eljárás szerint. Ő olyan vállalathoz megy, ahol egykapus a toborzás, ahol egységesek az elvárások és a felvételi folyamat. Persze lehet egy-egy országnak “helyi íze”, különösen ha más a jogi szabályozás.

2. Úgy szolgáld ki a jelöltet, mint az ügyfeledet

Johnny Campbell szerint kezd elmosódni a határ ügyfél és jelölt között, az ügyfelek számára fejlesztett megoldásokat pedig egy idő után a jelöltek is elvárják. Illetve oda mennek, ahol ezt megkapják. Példaként az online kereskedelemben éllovas Amazont hozta fel, amely elébe megy a vásárlók keresésének. Úgy gondolja, hogy tudja, mi érdekli őket és termékeket ajánl. Ha választottunk egyet, akkor újabb javaslatokkal áll elő, hogy még ezek is érdekelhetik. A vásárló örül, hogy nem kell keresnie, és tényleg hasznos javaslatokat kapott. A karrieroldalak szempontjából a tanulság: az lesz a nyerő, aki a jelölt fejével tud gondolkodni, aki megmondja az odalátogatónak, hogy mely pozíciókra lehet alkalmas. Campbell ugyan azt írta előadásának dokumentumába, hogy “a keresés halott”. Azt élőszóban hozzátette, hogy mindig lesznek olyan munkavállalók, akik kulcsszavak alapján keresnek.
A karrieroldal legyen egyszerű, a pályázat elküldése pedig olyan gyors és zökkenőmentes, mint az érintéses fizetés például az Apple Pay rendszerében egy órával - fogalmazott a szakember. A mostani Y és Z generációnak erre nincs ideje arra, hogy minden pályázatához személyes adatokat töltsön ki, CV-t csatoljon, kapcsolattartási adatokat adjon meg.
A pályázat kezelését is átláthatóvá kell tenni. Ha a Dominos pizzaláncnál rendel az ember, akkor a folyamat okostelefonon a tészta gyúrásától a futár érkezéséig nyomon követhető. Egy pályázat egzisztenciáról dönt, így ott még inkább elvárja a jelölt, hogy lássa, hol tart a folyamat.

3. Legyen partnerség a toborzók és a szakterületi vezető között.

A toborzók nem végrehajtók, hanem feladatuk a szakterületi vezetők segítése is információkkal, tanácsokkal. A toborzói csapatoknak agilisnak és rugalmasnak kell lennie, hogy az egyes országok erőforrásait el tudják osztani és egy hozzájuk forduló jelölt számára cégcsoporton belül a megfelelő helyet tudják ajánlani.

4. Holisztikus megközelítésre van szükség a tehetségmenedzsmentben.

A munkaerő-felvétel nem a megoldás, hanem egy megoldás. Toborzási terv helyett érdemes tehetségtervben gondolkodni és silós megoldás helyett egy nagy csapatban dolgozni, amelynek része a recruiter és a képzés-fejlesztési szakértő egyaránt.

5. A fizikai dolgozóknál más működik.

Az ő munkahely-választásuknál kritikus szempont a szállítás. Fontos a rugalmasság megteremtése például a műszakok szabad választásával. Az Amazonnál például a műszakok online foglalhatóak, érvényesíthető benne az egyéni munkaritmus. Ezzel az innovációval a cég számára teljesen új munkavállalói csoportok nyíltak meg.