Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 10 éve

A válság a munkahelyi morált is tönkreteheti

Gazdasági, pénzügyi, politikai és sokak által erkölcsi válság is sújtja a XXI. század első évtizedének végét. Az első két tételt szükségtelen cáfolni, a kilábalás feladatával küzd az egész világ. A politikai válsággal, pro- és kontra oldalról sokan, más fórumokon foglalkoznak, ezért inkább a negyedik tételt, a moralitás válságát és megmutatkozását vizsgáljuk.

Szabályok megtartása és elvetése

A normák olyan szabályzók, amelyek önkéntes alapon, teljes elfogadottság mellett, automatizmusként működtetnek egy adott társadalmat. Értékítélet nem csatlakozik hozzájuk, tehát nem lehet jó, vagy rossz normáról beszélni, hanem csak működő, vagy működésképtelen szabályrendszert említhetünk.

A normák a csoport viselkedését külső kényszer nélkül is irányítják. Ez azt jelenti, hogy a normák nem jelentenek kényszert, és a csoport tagjai akaratukat fejezik ki a cselekedeteikben. Legalábbis úgy tűnik. Fliegauf Gergely, börtönpszichológusként vizsgálta a büntetés-végrehajtó intézetek zárt világának működésmódját. Ebben, a viszonyait tekintve egyszerű, és ezért átlátható környezetben állapította meg, hogy a normákat büntetések és jutalmak erősítik, de sokkal nagyobb a csoportnyomás szerepe. Ez a jelenség Fliegauf Gergelynél ötféle módon nyilvánul meg:

1. megerősítés: "csináld, különben...". A munka világára lefordítva; például: esti együtt poharazgatásból kimarad valaki, ezért már a munkahelyen, a munkavégzés során, a folyamatból is kiközösítik.
2. internalizáció: "ezt helyesnek vélem, tehát ezt teszem...". Például: Munkavállaló a jobb kapcsolatépítésért elmondja a főnöknek, hogy a kolléga munkaidőben másodállást végez a munkahely infrastruktúráját felhasználva.
3. konszenzus: "te ezt teszed, úgyhogy én is ezt csinálom...". Például: az egyik munkavállaló sokat jár a főnökkel szabadidős programokra,és miután jutalmat kap, a kolléga is ezt fogja tenni.
4. gyakori aktiváció: "valami arra késztetett, azért tettem...". például: "én nem vagyok hibás, kényszerítettek" attitűd.
5. cselekvésheurisztika: "azért teszem, mert megkönnyíti a dolgomat...". Például: sokkal könnyebb az erőszakos kollégának, főnöknek "megalázkodni", és megtenni a szívességeket, mintsem ellenállni.

Szintén Fliegauf Gergely írt le olyan folyamatokat, amely a norma kialakulását és működését segítik. Ilyen a társas viszonyosság normája, amikor kötelező viszonoznunk azokat a javakat, szolgálatokat és engedményeket, amiket mások ajánlanak fel a számunkra. A kéretlen szívességtétel ilyen szempontból tehát agresszió.

Másik, megfigyelt társas jelenség a "becsapott ajtó" módszer. Ilyenkor a túl nagy kérés után a kisebbik kérésnek engedelmeskedünk. A társas elkötelezettség normája pedig azt jelenti, hogy az ígéreteket be kell tartani, a megállapodásokat tiszteletben kell tartani, és a vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell.

A norma hatalmáról pedig a szerző a szociálpszichológia-történeti áttekintés során döbbenetes észrevételt jegyzett le. Szerinte, amikor a normák felülkerekednek az egyéni motivációkon, kialakul az egyéniségvesztés. Minél totálisabb egy intézmény, annál kifejezettebb az egyéniségvesztés. Le Bon már 1920-ban kimondta, hogy az egyén viselkedése a tömegben megváltozik. 1970-ben Zimbardo kísérletben mutatta ki, hogy az anonimitás növeli az agressziót.

Ha a normatartó viselkedést, idealizáltan ugyan, de a tisztességes viselkedéssel azonosítjuk, akkor ennek a viselkedésnek a kialakulására kaphatunk másfajta, szintén tudományos választ. Szabó György, a MTA MFA matematikusa a Fizikai Szemle 2009/3. számában "A tisztességes magatartás kialakulása: Játékelméleti elemzés" címmel azt vizsgálta, hogy egy sokszereplős evolúciós játékelméleti modellben hogyan alakul ki a tisztességes magatartás az önző játékosok között is. Szabó György előfeltevése a vizsgálatot megelőzően az volt, hogy az emberi társadalomban a büntetés vagy a büntetéstől való félelem tartja fent a tisztességes (közösségi érdeket előnyben részesítő) magatartást.

A vizsgálat során azonban bebizonyosodott, hogy a büntetésnek számtalan egyéb módja is lehetséges a sokszereplős evolúciós játékoknál. Például, ha a közösség olyan törvényeket hoz, ami az egyéni nyeremény csökkentésével bünteti a közösségellenes magatartást, akkor ez a változtatás úgy módosíthatja nyereménymátrix értékeit, hogy az önző játékos számára is kikerülhető a dilemma.

Egy másik lehetőséget képvisel a biológiában közismert csoportszelekció. Ebben az esetben a játékosok csoportokat alkotnak, és a sikertelen csoport kihalásán keresztül juthat előnyhöz a közösségi érdeket képviselő tisztességes magatartás.
Az elmúlt évek vizsgálatai arra világítottak rá, hogy a játékosok közötti különbözőség is segítheti a tisztességes magatartás kialakulását.

Vállalati megoldások

A norma vesztésének munkahelyi megnyilvánulásai sok esetben tragikusak. Ilyen például a France Telecom-nál történt öngyilkossági hullám. Az ide vezető út azonban hosszú, nem hirtelen dől össze egy vállalati ethosz. Kopp Mária viselkedéskutató még a válság kirobbanása előtt, 2008 márciusában a Haszon című magazinnak beszélt arról, hogy egy globális cég számára a legjobb munkaerő a magányosan szorongó ember, aki senkire sem számíthat, csak a vállalatra. A "vállalati értékek" belsővé tétele - ami sok esetben pusztán néhány tulajdonos profitnövelését jelenti - számos cégnél elvárt magatartás. Így sokkal készségesebb és igénytelenebb munkaerőt lehet nevelni. Ha viszont a vállalat elbocsátja az illetőt, sokkal gyakoribb a lelki összeomlás, az értéktelenség érzete, mint egy kis cég dolgozójánál, ahol természetesebbek és emberibbek a viszonyok.

A vállalatok számtalan lehetőséget használnak ki a talpon maradás érdekében. A dolgozók elbocsátása, a megmaradók szűk mozgástérbe préselése mellett például a köztartozások kifizetését is odébb tolják a következő pénzügyi évre. A Piac és Profit októberben írt arról, hogy 6,5 százalékkal kevesebb adóbevétel folyt be idén a tervezettnél. A szeptember végi adatokat az időarányos előirányzattal összevetve jelentős elmaradás tapasztalható a különböző adónemekben, a teljesülés az szja esetében 92,5, az áfánál 98,8, a társasági adónál 76,9, a munkaadói járulékoknál 86,3 százalék. Az összes adóbevétel 6,5 százalékkal maradt el az előirányzathoz képest. A társasági adóban bekövetkezett jelentős csökkenés tükröződik a könnyítési kérelmekben is: míg tavaly 31,2 milliárd forintnyi mérséklésre érkezett kérelem, az idén több mint 43 milliárd forint összegű előlegcsökkentést kaptak az elbírált kérelmek alapján a vállalkozások. A kérelmek száma nem nőtt jelentősen - szeptember végéig 2 százalékkal több érkezett, mint tavaly -, jellegük azonban változott: míg korábban jellemzően részletfizetést, most halasztást kérnek - mondta a lapnak Szikora János, az APEH elnöke.

Ez egy olyan folyamat, amire nemzetközi szinten is fel kell készülni, ezért az IMF (Nemzetközi Valutaalap) tanulmányt készített az adók befolyási anomáliáiról. Az IMF tanulmány eredményeit ismertetve, az APEH elnöke elmondta, hogy a gazdasági válság a nemzetközi tapasztalatok szerint csökkenti az adózók jogkövető hajlandóságát. Hatására visszaeshet az adóhatósághoz bejelentkezők száma, ugyanakkor nőhet a jogosulatlan visszaigénylők száma és kevesebben nyújthatnak be adóbevallást, illetve kisebb jövedelmet vallhatnak be az adózók.

Az IMF egyebek között azt ajánlja az adóhatóságoknak, hogy a válság közepette is törekedjenek a kiemelt adózók befizetéseinek szinten tartására; gyorsítsák fel a behajtási tevékenységet; alaposabban vizsgálják a veszteséget bevallókat, a vállalati összeolvadásokat és felvásárlásokat; mielőbb utalják ki a jogszerű adó- visszaigényléseket, ugyanakkor akadályozzák meg a jogosulatlanokat; nyújtsanak fokozott, célzottabb segítséget a magas kockázatú adózóknak.

A válság azonban kényszerítő erő is lehet, amely olyan döntések meghozatalára kényszeríti a menedzsmentet, amelyeket talán már régen meg kellett volna hoznia. Ezt Vadas László, a CEMI (Central European Management Intelligence) partnere mondta, amikor ismertette az 50 hazai nagyvállalati vezetővel készült felmérés eredményét.

A kutatásból kiderül, hogy a vállalatvezetők közel fele érzi a válsággal kapcsolatban az egzisztenciális kockázatot, de ennek ellenére a társaságok 96 százaléka arra számít, hogy nyertesen kerülhet ki a válságból. Ennek érdekében számos területen születtek előremutató döntések: a folyamatos hatékonyságjavítás és innovatív megoldások használata mellett stabil pénzügyi hátteret, a jelenlegi helyzetnek megfelelő termékportfoliót igyekszik kidolgozni a felmérésben részt vevő 52 vállalat vezetője, amelyek együttes éves árbevétele meghaladja a 3000 milliárd forintot.

A tartalékok megléte a túlélés legfontosabb eszköze, amit a felmérés is egyértelműen megmutatott. Az elsődleges versenytényező ma már a működési finanszírozás képessége, majd ezt követi az ár, s a minőség az iparágak nagy részében a lista legvégére szorult.


  • 2019.12.18CAFETERIA 2020. Előadók: Fata László, cafeteria szakértő, Cafeteria Trend Kopányiné Mészáros Edda, tájékoztatási kiemelt szakreferens, NAV Nádudvari Éva, senior szolgáltatás manager, NEXON Marusinecz Tamás, vezérigazgató, Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató Zrt. Részletek Jegyek
  • 2020.01.18 ICF akkreditált Jungiánus coach féléves továbbképzés Magyarországon először a nemzetközileg sikeres Jungian Coaching School továbbképzése, ami ICF krediteket ad, 2020 januártól júiusig, havonta egy hétvégén. Részletek Jegyek
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Igaz mese egy kultúraváltásról

Igaz mese egy kultúraváltásról, avagy mitől lesz sikeres a szervezeti kultúra átalakítása. Andó Ildikó, a Vezetői Mesterműhely blog szerzőjének... Teljes cikk

Visszaesett a vállalatok beruházási szándéka

Jelenleg a cégek kevesebb mint fele tervez valamilyen fejlesztést a következő egy év során. Emellett a cégek többsége a beruházásokra szánt... Teljes cikk

IT és gépberuházások várhatók a cégeknél

Továbbra is erős beruházási szándék jellemzi a hazai kkv szektort, jelenleg a cégek 76%-a készül valamilyen fejlesztésre a következő egy év... Teljes cikk