Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 éve

A vezető tud hatni a bizalmi szintre

A Coaching Team 2014-es nagymintás kutatásának eredményei egyértelműen visszaigazolják, hogy egy szervezeten belül meglévő magas bizalmi szint növeli a hatékonyságot, valamint jobb eredmények születhetnek hatására. Ami szintén fontos, hogy mindez a munkahelyi hangulatot is emeli, kedvező irányba fordítja. Egy korábbi kutatásunkból kiderült, hogy a munkavállalók részére, főként a fiatalabbaknak szinte a fizetésemeléssel egyenértékű motiváló tényező lehet a munkahelyi jó hangulat, jó csapat megléte.

Bizalom: csak őszintén!

Lerf Andrea
Ha bizalomról beszélünk, akkor az őszinteség az, amely rögtön megjelenik a palettán. Ha nincs őszinteség, akkor a bizalmi kapcsolat, bizalmi légkör nem alakítható ki és tartható fent egy szervezeten belül sem. A válaszadók 97 százaléka szerint ez az, ami a leginkább építi a bizalmat kortól, nemtől, generációktól függetlenül.

A bizalom épülését tudják még szolgálni a gyakori beszélgetések, a hasonló gondolkodásmód, hasonló értékrend megléte, lelkiismeretesség, ill. a munkán kívüli közös események. További építő tényezők lehetnek még: baráti viszony, optimista beállítódás, hasonló szemlélet.
A korábbi konfliktusokra leginkább az Y-generáció illetve a BB tagjai érzékenyek, a pesszimista beállítódás a BB-k szerint hat rombolóan a bizalmi szintre. A versenyhelyzet a fiatalabbak szerint sokkal erősebben rombol, mint ahogy azt az idősebbek gondolják.

De hogy miért is fontos, a szervezeten belüli bizalmi szint, miért érdemes ezzel akár vezetőként is foglalkozni?

Ha egy szervezeten belül bizalmi légkör uralkodik, akkor a válaszadók több mint 90 százaléka szerint ott jobb a hangulat, hatékonyabb a munkavégzés, jobb eredmények születnek. Szintén fontos üzenete a kutatásnak, hogy a válaszadók 93 százaléka úgy gondolja, a vezető tud hatni a szervezetben meglévő bizalmi szintre. Az X-generáció tagjai gondolják úgy, hogy leginkább közvetlenül tud hatni a vezető, a BB-knél a közvetett hatás egy kicsit erősebben megjelent. Azok közül, akik úgy gondolják, hogy a vezető nem tud hatni a csapat bizalmi szintjére, a Y-generációsok aránya magasabb.

Bizalom vs. önbizalom

A válaszok alapján megállapítható, miként vélekedünk arról, hogy az önbizalmunk, a magunkba vetett bizalmunk kihat a többi ember felé tanúsított bizalmi szintünkre. Összességében a válaszadók 2/3-a ért azzal egyet, hogy ha saját magában bízik, akkor másokban is jobban tud bízni. Az állítás kapcsán az Y-generáció képviselője a leginkább kételkedő, ők hisznek ebben az összefüggésben a legkevésbé. Az X-generációsok számára a leginkább elfogadható ez az állítás.

A fenti két megállapítás alapján úgy gondoljuk, hogy egy szervezet, csoport vezetőjének igen nagy felelőssége van abban, hogy a hozzátartozó egységen belül mennyire jelenik meg értékként a bizalom, mennyire hisz ő maga benne, mennyire tartja fontosnak, mit és mennyit tesz azért, hogy általánosságban is épüljön, emelkedjen, és veszi-e a fáradságot, hogy mindezt tudatosan tegye, és akár a korosztályi sajátosságokat beépítve hasson pozitív irányba a munkahelyén. A történet azonban belül kezdődik, így az első tisztázandó kérdés minden vezető számára, hogy ő maga miként áll önbizalommal, és milyen a viszonya a bizalomhoz mind saját maga irányában, mind mások irányában.

Arra buzdítanék minden felelős vezetőt, hogy vizsgálja meg magát ezen kérdések mentén is, mert látható, hogy üzleti előnyöket, eredményeket tud generálni, hatékonyságot tud növelni a bizalmi szint emelésével.

Lerf Andrea
Coaching Team tudásmenedzsment igazgatója

Follow hrportal_hu on Twitter

Hétfő a felmondás napja, péntek az elbocsátásé

Sok új kihívásnak kellett megfelelniük a vezetőknek az elmúlt években, például annak, hogy a körülmények páncélszekrénybe pakoltatták velük hajdan volt rettegett fegyverüket. A kirúgásról, elbocsátásról van szó, amivel nem lehet olyan könnyedén bánni, sőt, van úgy, hogy el kell felejteni, hogy menjen a termelés, haladjon a szekér. Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértővel, a HR-Evolution ügyvezetőjével arról beszélgettünk, hogy miért pont hétfő és miért pont péntek a két kultikus nap a felmondás és elbocsátás esetében. tovább..

További cikkek
Elkezdődik a 2019-es költségvetés és az adóváltoztatások tárgyalása

Az Országgyűlés ötnapos üléssel folytatja munkáját a jövő héten. A képviselők szerdától péntekig - a tervek szerint 30 órás időkeretben -... Teljes cikk

Csonka Endrét választották az MLBKT új elnökének

A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) elnöksége Csonka Endrét, az Első Pesti Malom Zrt. vezérigazgatóját választotta... Teljes cikk

Hadházy Ákos kilép az LMP-ből

Kilép az LMP-ből Hadházy Ákos korábbi társelnök. Az ellenzéki politikus ezt a 24.hu-val közölte, majd az ott megjelent cikket szerdán közzétette... Teljes cikk

632 millió forint adót csal el egy férfi cégpiramissal

Cégpiramist kiépítve 632 millió forintos kárt okozott az állami költségvetésnek egy korábban a francia idegenlégióban is szolgáló férfi és... Teljes cikk

Versenyképes fizetéssel és bónuszrendszerrel motiválják a dolgozókat

A magyar tulajdonú barkácsáruház-lánc, a Praktiker HR-vezetője megoldandó feladatnak tekinti a munkaerőhiányt, bár őket ez kevésbé sújtja, mert... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár