Csatlakozz hozzánk a Viberen
Megjelent: 4 éve

A vezető tud hatni a bizalmi szintre

Bizalom: csak őszintén!

Lerf Andrea
Ha bizalomról beszélünk, akkor az őszinteség az, amely rögtön megjelenik a palettán. Ha nincs őszinteség, akkor a bizalmi kapcsolat, bizalmi légkör nem alakítható ki és tartható fent egy szervezeten belül sem. A válaszadók 97 százaléka szerint ez az, ami a leginkább építi a bizalmat kortól, nemtől, generációktól függetlenül.

A bizalom épülését tudják még szolgálni a gyakori beszélgetések, a hasonló gondolkodásmód, hasonló értékrend megléte, lelkiismeretesség, ill. a munkán kívüli közös események. További építő tényezők lehetnek még: baráti viszony, optimista beállítódás, hasonló szemlélet.
A korábbi konfliktusokra leginkább az Y-generáció illetve a BB tagjai érzékenyek, a pesszimista beállítódás a BB-k szerint hat rombolóan a bizalmi szintre. A versenyhelyzet a fiatalabbak szerint sokkal erősebben rombol, mint ahogy azt az idősebbek gondolják.

De hogy miért is fontos, a szervezeten belüli bizalmi szint, miért érdemes ezzel akár vezetőként is foglalkozni?

Ha egy szervezeten belül bizalmi légkör uralkodik, akkor a válaszadók több mint 90 százaléka szerint ott jobb a hangulat, hatékonyabb a munkavégzés, jobb eredmények születnek. Szintén fontos üzenete a kutatásnak, hogy a válaszadók 93 százaléka úgy gondolja, a vezető tud hatni a szervezetben meglévő bizalmi szintre. Az X-generáció tagjai gondolják úgy, hogy leginkább közvetlenül tud hatni a vezető, a BB-knél a közvetett hatás egy kicsit erősebben megjelent. Azok közül, akik úgy gondolják, hogy a vezető nem tud hatni a csapat bizalmi szintjére, a Y-generációsok aránya magasabb.

Bizalom vs. önbizalom

A válaszok alapján megállapítható, miként vélekedünk arról, hogy az önbizalmunk, a magunkba vetett bizalmunk kihat a többi ember felé tanúsított bizalmi szintünkre. Összességében a válaszadók 2/3-a ért azzal egyet, hogy ha saját magában bízik, akkor másokban is jobban tud bízni. Az állítás kapcsán az Y-generáció képviselője a leginkább kételkedő, ők hisznek ebben az összefüggésben a legkevésbé. Az X-generációsok számára a leginkább elfogadható ez az állítás.

A fenti két megállapítás alapján úgy gondoljuk, hogy egy szervezet, csoport vezetőjének igen nagy felelőssége van abban, hogy a hozzátartozó egységen belül mennyire jelenik meg értékként a bizalom, mennyire hisz ő maga benne, mennyire tartja fontosnak, mit és mennyit tesz azért, hogy általánosságban is épüljön, emelkedjen, és veszi-e a fáradságot, hogy mindezt tudatosan tegye, és akár a korosztályi sajátosságokat beépítve hasson pozitív irányba a munkahelyén. A történet azonban belül kezdődik, így az első tisztázandó kérdés minden vezető számára, hogy ő maga miként áll önbizalommal, és milyen a viszonya a bizalomhoz mind saját maga irányában, mind mások irányában.

Arra buzdítanék minden felelős vezetőt, hogy vizsgálja meg magát ezen kérdések mentén is, mert látható, hogy üzleti előnyöket, eredményeket tud generálni, hatékonyságot tud növelni a bizalmi szint emelésével.

Lerf Andrea
Coaching Team tudásmenedzsment igazgatója

Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Csökkenő árbevétel mellett stabil profitot várnak a kkv-k

A korábbiakhoz képest szerényebb, 7,5 százalékos árbevétel-növekedéssel, ugyanakkor stabil, 4,5 százalékos profitnövekedéssel terveznek a hazai... Teljes cikk

Miért előítéletes a HR a 45 felettiekkel?

Munkaerőhiány ide vagy oda, tudjuk, hogy a 45 év feletti álláskeresők ma sincsenek könnyű helyzetben Magyarországon. Pedig a józan ész alapvetően... Teljes cikk

Szárnyal a bizalom a kkv szektorban

A K&H kkv bizalmi index 10 pontos emelkedést követően elérte második csúcspontját, jelenleg 15 ponton áll. A kiemelkedő hangulatjavulás leginkább... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár