A konzervatív társadalmi környezet akasztja meg a nők karrierjét
A V4-ek országaiban és Horvátországban vizsgálták, hogy miért döntenek ritkábban a nők mellett a felsővezetői kiválasztási folyamat során. Kiderült: Magyarországon a konzervatív társadalmi környezet és a családi munkamegosztás egyenlőtlensége is károsan hat a nők karrierjére.

Az Egyenlítő Alapítvány 2020 végén és 2021 tavaszán a V4-ek országaiban és Horvátországban végzett kutatást fejvadász cégek, vállalati döntéshozók bevonásával és 45 mélyinterjú elkészítésével, amely részletesen vizsgálta a cégkultúra hatásmechanizmusait, az életkor, a társadalmi elvárások, az előítéletek és számtalan más érzékeny terület hatását azzal kapcsolatban, hogy miért döntenek ritkábban a munkáltatók a nők mellett a felsővezetői kiválasztási folyamat során. A kutatás témája volt az is, hogy miért kerül kevesebb nő a felsővezetői pozíciókba, hol és hogyan vesznek el a tehetséges nők a kiválasztási folyamat során.
A Henkel, a MOL-csoport, a Magyar Telekom és az LHH támogatásával megvalósuló, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorai által készített feltáró kutatásból a többi között kiderült, hogy a lengyel és a magyar interjúalanyok (vállalatok és fejvadászok egyaránt) szóvá tették a konzervatív társadalmi környezet negatív hatását a nők karrierjére.
Szintén ebben a két országban került elő az interkulturális nyitottság korlátozottsága, továbbá az, hogy Magyarországon a családi munkamegosztás egyenlőtlen, amelyben a gyerekvállalást kizárólag női kérdésként kezelik.
Markáns különbségek a V4-országokban
A nemek szerepével kapcsolatban az egyik markáns különbség az anyasághoz kapcsolódott. A magyarok, a szlovákok és a csehek hasonlóak voltak abban, hogy automatikusan az anyát tekintették az első számú gondoskodónak, amit a karrierrel nehezen találtak összeegyeztethetőnek. Ez különösen a cseh válaszadóknál jelent meg, ahol a hosszú GYES még vezető karrier esetében sem csökkent a tipikus 2 és fél év alá.
A lengyel nők tipikusan rövidebb GYES után térnek vissza, viszont az intézmények hiánya miatt, a dolgozó nők gyakran az otthonukban dolgozó dadával oldják meg a gyermekfelügyeletet. Lengyelország esetében az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a nagy globális cégek jelenléte (melyek a kisebb régiós országokban már nem rendelkeznek irodával), és a munkaerőért folytatott erősebb verseny nagy befolyással volt a munkahelyek befogadóvá válásában. Ezek a globális cégek gyakorlatilag “tanítják” a helyi munkaerőt a nyitottság és sokszínűség előnyeire, és aktívan támogatják a nőket és anyákat a vezetői pozícióba kerülés tekintetében.
A cseh potenciális jelölteket több interjúalany úgy írta le, hogy kevésbé mobilak a munkaerőpiacon, ritkán váltanak. Ezzel szemben a lengyeleket agilisebbnek gondolták, akik jobban koncentrálnak a karrierjükre.
Újraírandó szerepmodellek
A kutatás eredményei alapján komplex megoldáscsomag rajzolódott ki azzal kapcsolatban, hogyan lehetne növelni a nők arányát a felsővezetésben.
A válaszadók közül sokan említették az intézményrendszereket, szerintük az iskoláknak többet kellene tenniük, pl. karriertanácsadással, hogy ne a nemi sztereotípiák befolyásolják, határozzák meg a pályaválasztást.
Sokan a klasszikus vállalati politikákban bíztak, elsősorban a mindenki számára igénybe vehető rugalmas munkaidőben, a nők számára megmutatható szerepmodellben és a női tehetségprogramokban.
Voltak, akik azt az álláspontot képviselték, hogy a nők vonakodnak felelősségteljes pozíciókat elvállalni, ezért őket kellene képezni, miközben a női interjúalanyok inkább abban látták a problémát, hogy kevesebb lehetőséget kapnak. Az állami szabályozás szerepével kapcsolatban felmerült, hogy működhetne olyan nemek közötti esélyegyenlőségi mechanizmus, ami elvárja és kikényszeríti a nemek közötti egyenlőséget.
Fejvadászok kulcspozícióban
“A változáshoz az kellene, hogy a vállalati oldal markánsan vállalja fel a sokszínűséget, ellenkező esetben a fejvadász azt fogja lépni, amit szerinte a szervezet szeretne, ez pedig félrevezető lehet. Emiatt is gondoljuk azt, hogy nem elegendő, ha a megbízói oldalon van érzékenyítő képzés, a fejvadászok képzése is elengedhetetlen” – véli Nagy Beáta, a kutatás egyik vezetője.
A jelenlegi hazai és a már korábbi nemzetközi kutatások alapján az Egyenlítő Alapítvány kiadott egy ajánlást, más néven Whitepapert, melyet irányadónak tartanak a jövőbeni kedvezőbb helyzet elérése érdekében. A Whitepaper elérhető az Egyenlítő Alapítvány weboldalán.
Fotó: unsplash.com
- 2025.09.25recruiTECH BLUE konferencia A BLUE konferencia azoknak a kékgalléros toborzásban és foglalkoztatásban érintett HR vezetőknek, toborzási szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a céljaikért a munkaerőpiacon. Gyere el és tanuljuk, fejlődjünk közösen!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28... Teljes cikk
Izland forradalmi lépést tett: a négynapos munkahét nemcsak megvalósult, hanem társadalmi és gazdasági sikertörténetté vált. A 36 órás hét ma... Teljes cikk
- Hogyan tanul az agy? – magyar kutatók új matematikai modelljei a memóriáról 1 napja
- Megvan az AmCham új HR bizottsági elnöke 2 napja
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Erdei Katalin, Richter Gedeon Nyrt. 6 napja
- Nem a képesség hiányzik, hanem az esély - így segít munkához a KézenFogva Alapítvány 6 napja
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Zahari József, E.ON Hungária 1 hete
- Így tudnak a nők "hamarabb látszani" 1 hete
- Indul a NAV gazdaságfehérítő eljárása, így lépnek fel a bliccelőkkel szemben 1 hete
- Megvonható a munkaközi szünet a megváltozott munkaképességűektől? 2 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Bán Zoltán, MOL Magyarország 2 hete
- Sorozatgyilkos a vezetői karrierben: a mikromenedzsment 3 hete
- A 20 legbefolyásosabb magyar HR vezető 2025-ben: Németh Kinga, Audi Hungaria Zrt. 3 hete