Megjelent: 5 hónapja

A konzervatív társadalmi környezet akasztja meg a nők karrierjét

A V4-ek országaiban és Horvátországban vizsgálták, hogy miért döntenek ritkábban a nők mellett a felsővezetői kiválasztási folyamat során. Kiderült: Magyarországon a konzervatív társadalmi környezet és a családi munkamegosztás egyenlőtlensége is károsan hat a nők karrierjére.

Az Egyenlítő Alapítvány 2020 végén és 2021 tavaszán a V4-ek országaiban és Horvátországban végzett kutatást fejvadász cégek, vállalati döntéshozók bevonásával és 45 mélyinterjú elkészítésével, amely részletesen vizsgálta a cégkultúra hatásmechanizmusait, az életkor, a társadalmi elvárások, az előítéletek és számtalan más érzékeny terület hatását azzal kapcsolatban, hogy miért döntenek ritkábban a munkáltatók a nők mellett a felsővezetői kiválasztási folyamat során. A kutatás témája volt az is, hogy miért kerül kevesebb nő a felsővezetői pozíciókba, hol és hogyan vesznek el a tehetséges nők a kiválasztási folyamat során.

A Henkel, a MOL-csoport, a Magyar Telekom és az LHH támogatásával megvalósuló, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorai által készített feltáró kutatásból a többi között kiderült, hogy a lengyel és a magyar interjúalanyok (vállalatok és fejvadászok egyaránt) szóvá tették a konzervatív társadalmi környezet negatív hatását a nők karrierjére.

Szintén ebben a két országban került elő az interkulturális nyitottság korlátozottsága, továbbá az, hogy Magyarországon a családi munkamegosztás egyenlőtlen, amelyben a gyerekvállalást kizárólag női kérdésként kezelik.

Markáns különbségek a V4-országokban

A nemek szerepével kapcsolatban az egyik markáns különbség az anyasághoz kapcsolódott. A magyarok, a szlovákok és a csehek hasonlóak voltak abban, hogy automatikusan az anyát tekintették az első számú gondoskodónak, amit a karrierrel nehezen találtak összeegyeztethetőnek. Ez különösen a cseh válaszadóknál jelent meg, ahol a hosszú GYES még vezető karrier esetében sem csökkent a tipikus 2 és fél év alá. 

A lengyel nők tipikusan rövidebb GYES után térnek vissza, viszont az intézmények hiánya miatt, a dolgozó nők gyakran az otthonukban dolgozó dadával oldják meg a gyermekfelügyeletet. Lengyelország esetében az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a nagy globális cégek jelenléte (melyek a kisebb régiós országokban már nem rendelkeznek irodával), és a munkaerőért folytatott erősebb verseny nagy befolyással volt a munkahelyek befogadóvá válásában. Ezek a globális cégek gyakorlatilag “tanítják” a helyi munkaerőt a nyitottság és sokszínűség előnyeire, és aktívan támogatják a nőket és anyákat a vezetői pozícióba kerülés tekintetében.

A cseh potenciális jelölteket több interjúalany úgy írta le, hogy kevésbé mobilak a munkaerőpiacon, ritkán váltanak. Ezzel szemben a lengyeleket agilisebbnek gondolták, akik jobban koncentrálnak a karrierjükre. 

Újraírandó szerepmodellek

A kutatás eredményei alapján komplex megoldáscsomag rajzolódott ki azzal kapcsolatban, hogyan lehetne növelni a nők arányát a felsővezetésben.

A válaszadók közül sokan említették az intézményrendszereket, szerintük az iskoláknak többet kellene tenniük, pl. karriertanácsadással, hogy ne a nemi sztereotípiák befolyásolják, határozzák meg a pályaválasztást.

Sokan a klasszikus vállalati politikákban bíztak, elsősorban a mindenki számára igénybe vehető rugalmas munkaidőben, a nők számára megmutatható szerepmodellben és a női tehetségprogramokban.

Voltak, akik azt az álláspontot képviselték, hogy a nők vonakodnak felelősségteljes pozíciókat elvállalni, ezért őket kellene képezni, miközben a női interjúalanyok inkább abban látták a problémát, hogy kevesebb lehetőséget kapnak. Az állami szabályozás szerepével kapcsolatban felmerült, hogy működhetne olyan nemek közötti esélyegyenlőségi mechanizmus, ami elvárja és kikényszeríti a nemek közötti egyenlőséget.

Fejvadászok kulcspozícióban

“A változáshoz az kellene, hogy a vállalati oldal markánsan vállalja fel a sokszínűséget, ellenkező esetben a fejvadász azt fogja lépni, amit szerinte a szervezet szeretne, ez pedig félrevezető lehet. Emiatt is gondoljuk azt, hogy nem elegendő, ha a megbízói oldalon van érzékenyítő képzés, a fejvadászok képzése is elengedhetetlen” – véli Nagy Beáta, a kutatás egyik vezetője.

A jelenlegi hazai és a már korábbi nemzetközi kutatások alapján az Egyenlítő Alapítvány kiadott egy ajánlást, más néven Whitepapert, melyet irányadónak tartanak a jövőbeni kedvezőbb helyzet elérése érdekében. A Whitepaper elérhető az Egyenlítő Alapítvány weboldalán.

Fotó: unsplash.com
 

  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
  • 2021.10.23Folyamatmenedzsment képzés A képzés célja a folyamatfejlesztés lépéseinek és módszereinek áttekintése, az alapvető folyamatelemzési és folyamatfejlesztési technikák megismerése és konkrét feladatokon, esettanulmányokon keresztül történő begyakorlása. A folyamatmenedzsment képzési program 3 modulból áll: Folyamatmenedzsment alapképzés (Business Process Management), Folyamat teljesítménymérés, folyamatcontrolling (Business Process Control) és Folyamatfejlesztés (Business Process Improvement). A képzések egymásra épülnek, a képzések alapját a BPM képzés adja meg, erre épül rá a BPC, majd végül a BPI képzés. Részletek Jegyek
  • 2021.11.03A transzformatív tanulás-fejlesztés mestere – november 3-10-17. Építse fel korszerű L&D folyamatát és generáljon valódi változásokat a szervezete életében, képzésünk segítségével! Részletek Jegyek
  • 2021.11.10W°RK RE/CONNECTION Másfél év alatt jóval többet változott a munka világa, mint az elmúlt három évtizedben. Milyen igények és elképzelések formálják az új kereteket? Milyen adaptációs elvárásokat támasztanak az új generációk? Hogyan lehet hasznosabbá, élvezetesebbé, értékesebbé tenni a munkát? Gyűjtsd be a válaszokat az év legjobban várt menedzsmentkonferenciáján, a W°RK-ön! Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
50 milliárdos pályázat nyílt megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatására

A megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztató akkreditált cégek támogatására 50,1 milliárd forintot biztosít a költségvetés 2022-ben, a... Teljes cikk

Út a munkaerőpiacra: újabb háromezer álláskereső juthat munkához Baranyában

Újabb háromezer baranyai álláskereső számíthat támogatásra a 2015-ben elindult, azóta tizenötezer álláskeresőt segítő "Út a munkaerőpiacra"... Teljes cikk

Munkahelyteremtés: vidéki cégek pályázhatnak akár havi 309 ezer forintra

Minimum négyezer munkahely jöhet létre a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál a munkavállalói létszám növelésére és a kapacitások... Teljes cikk