A konzervatív társadalmi környezet akasztja meg a nők karrierjét

Az Egyenlítő Alapítvány 2020 végén és 2021 tavaszán a V4-ek országaiban és Horvátországban végzett kutatást fejvadász cégek, vállalati döntéshozók bevonásával és 45 mélyinterjú elkészítésével, amely részletesen vizsgálta a cégkultúra hatásmechanizmusait, az életkor, a társadalmi elvárások, az előítéletek és számtalan más érzékeny terület hatását azzal kapcsolatban, hogy miért döntenek ritkábban a munkáltatók a nők mellett a felsővezetői kiválasztási folyamat során. A kutatás témája volt az is, hogy miért kerül kevesebb nő a felsővezetői pozíciókba, hol és hogyan vesznek el a tehetséges nők a kiválasztási folyamat során.

A Henkel, a MOL-csoport, a Magyar Telekom és az LHH támogatásával megvalósuló, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorai által készített feltáró kutatásból a többi között kiderült, hogy a lengyel és a magyar interjúalanyok (vállalatok és fejvadászok egyaránt) szóvá tették a konzervatív társadalmi környezet negatív hatását a nők karrierjére.

Szintén ebben a két országban került elő az interkulturális nyitottság korlátozottsága, továbbá az, hogy Magyarországon a családi munkamegosztás egyenlőtlen, amelyben a gyerekvállalást kizárólag női kérdésként kezelik.

Markáns különbségek a V4-országokban

A nemek szerepével kapcsolatban az egyik markáns különbség az anyasághoz kapcsolódott. A magyarok, a szlovákok és a csehek hasonlóak voltak abban, hogy automatikusan az anyát tekintették az első számú gondoskodónak, amit a karrierrel nehezen találtak összeegyeztethetőnek. Ez különösen a cseh válaszadóknál jelent meg, ahol a hosszú GYES még vezető karrier esetében sem csökkent a tipikus 2 és fél év alá. 

A lengyel nők tipikusan rövidebb GYES után térnek vissza, viszont az intézmények hiánya miatt, a dolgozó nők gyakran az otthonukban dolgozó dadával oldják meg a gyermekfelügyeletet. Lengyelország esetében az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a nagy globális cégek jelenléte (melyek a kisebb régiós országokban már nem rendelkeznek irodával), és a munkaerőért folytatott erősebb verseny nagy befolyással volt a munkahelyek befogadóvá válásában. Ezek a globális cégek gyakorlatilag “tanítják” a helyi munkaerőt a nyitottság és sokszínűség előnyeire, és aktívan támogatják a nőket és anyákat a vezetői pozícióba kerülés tekintetében.

A cseh potenciális jelölteket több interjúalany úgy írta le, hogy kevésbé mobilak a munkaerőpiacon, ritkán váltanak. Ezzel szemben a lengyeleket agilisebbnek gondolták, akik jobban koncentrálnak a karrierjükre. 

Újraírandó szerepmodellek

A kutatás eredményei alapján komplex megoldáscsomag rajzolódott ki azzal kapcsolatban, hogyan lehetne növelni a nők arányát a felsővezetésben.

A válaszadók közül sokan említették az intézményrendszereket, szerintük az iskoláknak többet kellene tenniük, pl. karriertanácsadással, hogy ne a nemi sztereotípiák befolyásolják, határozzák meg a pályaválasztást.

Sokan a klasszikus vállalati politikákban bíztak, elsősorban a mindenki számára igénybe vehető rugalmas munkaidőben, a nők számára megmutatható szerepmodellben és a női tehetségprogramokban.

Voltak, akik azt az álláspontot képviselték, hogy a nők vonakodnak felelősségteljes pozíciókat elvállalni, ezért őket kellene képezni, miközben a női interjúalanyok inkább abban látták a problémát, hogy kevesebb lehetőséget kapnak. Az állami szabályozás szerepével kapcsolatban felmerült, hogy működhetne olyan nemek közötti esélyegyenlőségi mechanizmus, ami elvárja és kikényszeríti a nemek közötti egyenlőséget.

Fejvadászok kulcspozícióban

“A változáshoz az kellene, hogy a vállalati oldal markánsan vállalja fel a sokszínűséget, ellenkező esetben a fejvadász azt fogja lépni, amit szerinte a szervezet szeretne, ez pedig félrevezető lehet. Emiatt is gondoljuk azt, hogy nem elegendő, ha a megbízói oldalon van érzékenyítő képzés, a fejvadászok képzése is elengedhetetlen” – véli Nagy Beáta, a kutatás egyik vezetője.

A jelenlegi hazai és a már korábbi nemzetközi kutatások alapján az Egyenlítő Alapítvány kiadott egy ajánlást, más néven Whitepapert, melyet irányadónak tartanak a jövőbeni kedvezőbb helyzet elérése érdekében. A Whitepaper elérhető az Egyenlítő Alapítvány weboldalán.

Fotó: unsplash.com