Megjelent: 1 éve

Alkotmánybíróság: a napi és a heti pihenőidőt külön kell kiadni!

Nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel a Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható - hozta meg határozatát az Alkotmánybíróság (IV/702/2019 AB). A testület fenti döntése igen komoly gondokat okozhat a munkáltatóknak a munkaidő, pihenőidő beosztása során. Gyakorlati példával is magyarázzuk, hogy mit is jelent ez.

images

images

Korábban egységesnek volt mondható a munkaügyi gyakorlat annak kapcsán, hogy ha a munkaidő végét követően heti pihenőnapok, vagy pihenőidő következik, úgy nincs szükség a napi pihenőidő külön kiadására.

Az Alkotmánybíróság ezzel ellentétes határozatát arra alapozta, hogy az Alaptörvény XVIII. cikkének (4) bekezdése alapján minden munkavállalónak joga van a „napi és heti pihenőidőhöz”. Az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést úgy értelmezte, hogy a „napi” és a „heti” pihenőidők külön jogcímek, így azok külön-külön illetik meg a munkavállalókat.

A fentiekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez véleményünk szerint egyrészt nem következik az Alaptörvény fent idézett rendelkezéséből, de egyébként a vonatkozó uniós irányelvből sem. A munkaidő szervezéséről szóló 2003/88/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseiből ugyanis egyrészt egyértelmű, hogy a „napi” és a „heti” pihenőidők nem külön jogi kategóriák, hanem az egységes pihenőidő részei, ezen túlmenően annak sincs akadálya, hogy két munkanap között csak a heti pihenőidő kerüljön kiadásra.

Az Alkotmánybíróság döntése tehát felettébb vitatható, ugyanakkor az alkotmányos jogértelmezés kapcsán ennek ellenére figyelmen kívül nem hagyható.

De vizsgáljuk meg, hogy mit jelent az Alkotmánybíróság döntése a gyakorlatban!

Vegyünk példaként egy munkáltatót, aki hétfőtől - péntekig határozza meg a munkavállalójának a munkaidőt és szombat - vasárnap pihenőnapot ad ki (általános munkarend). Témánk szempontjából a pénteki napra meghatározott munkaidő az izgalmas, melynek kezdete a döntés alapján legkésőbb hajnali 04.40-re kell essen (!!!) , a munkaidő vége pedig 13.00 órára (20 perc munkaközi szünettel együtt)! Ennél későbbi kezdés és befejezés az Alkotmánybíróság határozata alapján nem lehetséges, csak így adható ki ugyanis a 11 óra napi pihenőidő úgy, hogy az ne együtt kerüljön kiadásra a szombat 0.00 órakor kezdődő a szokásos heti két pihenőnappal!

Némileg jobb a helyzet, ha nem az Mt. 105. § szerinti heti pihenőnapokat, hanem az Mt. 106. § szerinti heti pihenőidőt alkalmazzuk, vagy úgy rendelkezünk az Mt. 87. §-a alapján, hogy a „pihenőnapunk” reggel héttől másnap reggel hétig tart. Ebben az esetben a napi pihenőidőt péntek este nyolctól elegendő kiadni, és az tizenegy órával később, szombaton reggel 07.00-kor ér véget, majd a heti pihenőidő hétfő reggel 07.00-kor ér véget.

Megjegyezzük, hogy hogy az Alkotmánybíróság határozata egy további problémát is felvet!

A napi pihenőidőre vonatkozó Mt. 104. § rendelkezésnek helyes, uniós joggal összhangban lévő értelmezése alapján a 11 órás pihenőidő akkor is jár a munkavállalónak, ha rendkívüli munkavégzésre került sor.

Amennyiben a munkáltató heti pihenőnapi munkavégzést rendel el, de az Alkotmánybíróság határozata szerint nem lehet egyszerre napi és heti pihenőidőt kiadni, úgy álláspontunk szerint a heti pihenőidő végét követően van csak lehetőség a napi pihenőidő kiadására!

Ez viszont azt jelenti, hogy a naptári napokban meghatározott pihenőnapok esetében hétfő 11.00 óra előtt a munkavállaló nem állhat munkába!

Gondoljunk bele, hogy mit jelent ez például egy kiskereskedelmi üzletben, ahol reggel 06.00 órakor nyitni kell! Vélhetően plusz munkaerőről kell gondoskodni!

A fenti példáinkban ráadásul csak az ún. általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának az alkotmánybírósági döntés kapcsán felmerülő problémáival foglalkoztunk, az egyéb munkarendek kapcsán felmerülő kérdéseket még mi sem gondoltuk végig.

Nyilvánvaló, hogy az Alkotmánybíróság fenti határozata sok fejfájást fog okozni a munkaügyi gyakorlatban, és közel megoldhatatlan helyzetek elé állít sok céget. A helyzet egyértelműen jogalkotást igényel.

Fodor T. Gábor
munkajogász, ügyvéd

Nagymihály János
munkajogi szakokleveles tanácsadó


Nyitókép: Lukas Blazek on Unsplash
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
  • 2021.10.07Jólét és hatékonyság? Mentálhigiénés nagykövet program! Képzést minden olyan vezetőnek, vezetői csapatnak, akik szeretnének tudatosan, hatékonyságot, jólétet növelni a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.10.12XVIII. Magyar Munkajogi Konferencia – 9 kreditpont A Wolters Kluwer Hungary legnagyobb éves rendezvénye idén válik nagykorúvá. Ezúttal is a megszokott, színvonalas szakmai programokkal és felejthetetlen közösségi élményt ígérve várjuk a munkajoggal foglalkozókat a Dunakanyar szívében. A rendezvényen az ügyvédek és jogtanácsosok 9 kreditpontot szerezhetnek! Részletek Jegyek
  • 2021.10.20Hibrid munkavégzés, távmunka, munkaidő, pihenőidő és egyéb aktuális kérdések a munkajogban Jöjjön el, és tájékozódjon élőben dr. Fodor T. Gábortól a terület egyik jeles szakértőjétől. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Minden harmadik ember feketén dolgozik az építőiparban

Az innovációs tárca célvizsgálata azt találta, hogy csupán a munkáltatók hatoda foglalkoztatja teljesen szabályosan dolgozóit, minden harmadik... Teljes cikk

A kamara javaslata szerint a munkáltató kötelezővé tehetné az oltást

Főleg azokban a munkakörökben tennék kötelezővé a koronavírus elleni oltást, melyekben a dolgozók több emberrel érintkeznek. Teljes cikk

Lehet-e csökkentett bért fizetni állásidőre?

Gyakran merül fel a gyakorlatban, hogy alapanyag beszerzési nehézségek vagy éppen a megrendelések átmeneti csökkenése miatt a munkáltató nem tud... Teljes cikk