Megjelent: 1 hónapja

Alkotmánybíróság: a napi és a heti pihenőidőt külön kell kiadni!

Nem egyeztethető össze az Alaptörvénnyel a Kúria azon jogértelmezése, miszerint a napi pihenőidő és a heti pihenőnap egy időben kiadható - hozta meg határozatát az Alkotmánybíróság (IV/702/2019 AB). A testület fenti döntése igen komoly gondokat okozhat a munkáltatóknak a munkaidő, pihenőidő beosztása során. Gyakorlati példával is magyarázzuk, hogy mit is jelent ez.

images

images

Korábban egységesnek volt mondható a munkaügyi gyakorlat annak kapcsán, hogy ha a munkaidő végét követően heti pihenőnapok, vagy pihenőidő következik, úgy nincs szükség a napi pihenőidő külön kiadására.

Az Alkotmánybíróság ezzel ellentétes határozatát arra alapozta, hogy az Alaptörvény XVIII. cikkének (4) bekezdése alapján minden munkavállalónak joga van a „napi és heti pihenőidőhöz”. Az Alkotmánybíróság ezt a rendelkezést úgy értelmezte, hogy a „napi” és a „heti” pihenőidők külön jogcímek, így azok külön-külön illetik meg a munkavállalókat.

A fentiekkel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ez véleményünk szerint egyrészt nem következik az Alaptörvény fent idézett rendelkezéséből, de egyébként a vonatkozó uniós irányelvből sem. A munkaidő szervezéséről szóló 2003/88/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseiből ugyanis egyrészt egyértelmű, hogy a „napi” és a „heti” pihenőidők nem külön jogi kategóriák, hanem az egységes pihenőidő részei, ezen túlmenően annak sincs akadálya, hogy két munkanap között csak a heti pihenőidő kerüljön kiadásra.

Az Alkotmánybíróság döntése tehát felettébb vitatható, ugyanakkor az alkotmányos jogértelmezés kapcsán ennek ellenére figyelmen kívül nem hagyható.

De vizsgáljuk meg, hogy mit jelent az Alkotmánybíróság döntése a gyakorlatban!

Vegyünk példaként egy munkáltatót, aki hétfőtől - péntekig határozza meg a munkavállalójának a munkaidőt és szombat - vasárnap pihenőnapot ad ki (általános munkarend). Témánk szempontjából a pénteki napra meghatározott munkaidő az izgalmas, melynek kezdete a döntés alapján legkésőbb hajnali 04.40-re kell essen (!!!) , a munkaidő vége pedig 13.00 órára (20 perc munkaközi szünettel együtt)! Ennél későbbi kezdés és befejezés az Alkotmánybíróság határozata alapján nem lehetséges, csak így adható ki ugyanis a 11 óra napi pihenőidő úgy, hogy az ne együtt kerüljön kiadásra a szombat 0.00 órakor kezdődő a szokásos heti két pihenőnappal!

Némileg jobb a helyzet, ha nem az Mt. 105. § szerinti heti pihenőnapokat, hanem az Mt. 106. § szerinti heti pihenőidőt alkalmazzuk, vagy úgy rendelkezünk az Mt. 87. §-a alapján, hogy a „pihenőnapunk” reggel héttől másnap reggel hétig tart. Ebben az esetben a napi pihenőidőt péntek este nyolctól elegendő kiadni, és az tizenegy órával később, szombaton reggel 07.00-kor ér véget, majd a heti pihenőidő hétfő reggel 07.00-kor ér véget.

Megjegyezzük, hogy hogy az Alkotmánybíróság határozata egy további problémát is felvet!

A napi pihenőidőre vonatkozó Mt. 104. § rendelkezésnek helyes, uniós joggal összhangban lévő értelmezése alapján a 11 órás pihenőidő akkor is jár a munkavállalónak, ha rendkívüli munkavégzésre került sor.

Amennyiben a munkáltató heti pihenőnapi munkavégzést rendel el, de az Alkotmánybíróság határozata szerint nem lehet egyszerre napi és heti pihenőidőt kiadni, úgy álláspontunk szerint a heti pihenőidő végét követően van csak lehetőség a napi pihenőidő kiadására!

Ez viszont azt jelenti, hogy a naptári napokban meghatározott pihenőnapok esetében hétfő 11.00 óra előtt a munkavállaló nem állhat munkába!

Gondoljunk bele, hogy mit jelent ez például egy kiskereskedelmi üzletben, ahol reggel 06.00 órakor nyitni kell! Vélhetően plusz munkaerőről kell gondoskodni!

A fenti példáinkban ráadásul csak az ún. általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának az alkotmánybírósági döntés kapcsán felmerülő problémáival foglalkoztunk, az egyéb munkarendek kapcsán felmerülő kérdéseket még mi sem gondoltuk végig.

Nyilvánvaló, hogy az Alkotmánybíróság fenti határozata sok fejfájást fog okozni a munkaügyi gyakorlatban, és közel megoldhatatlan helyzetek elé állít sok céget. A helyzet egyértelműen jogalkotást igényel.

Fodor T. Gábor
munkajogász, ügyvéd

Nagymihály János
munkajogi szakokleveles tanácsadó


Nyitókép: Lukas Blazek on Unsplash
  • 2020.08.30Sämling Solution most induló online nyílt képzései! Összes képzésünk elérhető online, professzionális csapatunk profi megoldásokkal a megszokott színvonalon a következő képzéseket ajánlja figyelmébe: Virtuális csapatok menedzselése, Practical Task&Project menedzsment, Hogyan oktassunk online, Kreatív problémamegoldás, Megtartó erőim a változó időkben, Reziliencia,Virtuális interjútechnika Részletek Jegyek
  • 2020.09.17HR Basic képzés HR feladatai vannak? Szeretné rendszerezni ismereteit, vagy szeretné összevetni saját gyakorlatát a másokéval, illetve egyszerűen csak érdeklődik a téma iránt? Nálunk megtanulhatja mit és hogyan kell hatékonyan csinálni. Jöjjön el képzésünkre és sajátítsa el – évek helyett 11 napban – az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! Részletek Jegyek
  • 2020.10.06Vigyázz, jönnek az ellenőrök! Az ellenőrzésektől mindenki tart. Sok esetben azonban nem könnyű magunkat kiismerni a jogszabályok és az ellenőrzési folyamatok útvesztőjében. Ebben az eligazodásban szeretnénk segíteni olyan szakértőkkel, akik az ellenőrzések napi gyakorlatára látnak rá. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Így zajlik egy munkaügyi per - munkavállalói szemmel

A munkaügyi perekre különösen igaz az, hogy a perindítás oka gyakran érzelmi alapú, bármelyik fél is indítja a pert, akár történt tényleges... Teljes cikk

Új belépési protokoll érvényes az ítélőtábla épületeiben

A koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszában, júniustól új előírások vonatkoznak a Fővárosi Ítélőtábla épületeibe történő... Teljes cikk

Megszólalt az EMMI a vasalódeszkás tanár ügyében: ez túlkapás

A tárca egyértelmű túlkapásként értékeli a tankerületi igazgató eljárását, és tekintettel arra, hogy az érintett több szakmai hibát is vétett... Teljes cikk