Szerző: Puszta Szilvia
Megjelent: 10 éve

Állástalanság, tisztes szegénység jellemzi Nógrád megyét

Nógrád megye az ország északi határán helyezkedik el, besorolás szerint az Észak-Magyarországi tervezési-statisztikai régióhoz tartozik. Az ország második legkisebb területű megyéje, lakóinak száma alig 205 ezer fő. A megye lakónépessége folyamatosan fogy és öregszik. A 90-es évektől folyamatosan romló foglalkoztatási viszonyoknak köszönhetően Nógrád-megye községei mára a népességükben zsugorodó, veszélyes mértékben elöregedő települések sorába kerültek. Az EU-ban használt módszertan szerint vizsgálva elnéptelenedés által veszélyeztetett településnek minősül a térség összes községe.

Nógrád megye egészére jellemző a magas fokú vándorlási hajlandóság. A vándorlás iránya a munkalehetőséget jelentő közeli városok, jellemzően Budapest és környéke, és újabban a dunántúli régiók is. Az elvándorlók a 60-as, 70-es években még leginkább az ipari munkahelyek irányába mozduló fiatal és középkorú szak- és betanított munkások közül kerültek ki. Ma legnagyobb részüket a képzett fiatalok, a 30 év alatti közép-és felsőfokú végzettségűek jelentik. A bevándorlás a falvak többségére nem jellemző. Egy-egy példa akad a városi, budapesti megromlott egzisztenciájú rétegekből.

Új jelenség, hogy a városi életformát megtagadó értelmiségiek és művészek érdeklődése megnőtt néhány község, például Terény, Kutasó, Bokor, Herencsény, Cserhátsurány iránt. Az elvándorlás egyik súlyos következménye, hogy a legképzettebb munkaerő hagyta el a településeket. A felsőfokú végzettségűek részére a közigazgatás, oktatás és egészségügy területét leszámítva általában nincs munkahely, de a szakmunkások jelentős része is igyekezett a távolabbi munkahelyek közelébe költözni. Mindezek következménye, hogy az általános képzettségi szint alacsony.

Munkaerőpiac, megélhetési viszonyok

A térség jelentős munkaerő-felesleggel rendelkezik, hiszen a hivatalosan mintegy 15 százalékos munkanélküliség mellett a munkaviszonnyal rendelkezőknek csak mintegy 20 százaléka dolgozik helyben. A mért és a valós foglalkoztatás között a különbség jelentős, a feketemunka aránya számottevő, 15-20 százalék között alakul. Ezekre a munkaügyi központon keresztül igénybe vehető támogatások, illetve a szaporodó munkaügyi ellenőrzések mérsékelt hatással vannak.

A megyében rendkívül magas az ingázás mértéke, a munkahellyel rendelkezők 70-90 százaléka a térségen kívül talál munkát. A célterülete leginkább a megye városai, kisebb részben Budapest és környéke. A szolgáltatásokban dolgozik az ingázók mintegy 15 százaléka, míg a többiek az építési beruházások területén, kisebb ipari üzemekben és a multinacionális cégeknél találnak elsősorban betanított vagy segédmunka jellegű, illetve kisebb részben szakipari munkát. Az ingázók nagyobbrészt a középkorú és fiatal építőipari szak- és betanított munkás férfiak köréből kerülnek ki, a nők leginkább betanított munkát, varrodást, elektronikai szerelést és takarítást vállalnak.

A Nógrád megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának 2011. januári beszámolója alapján a megyében 2011. január végén 23 281 fő nyilvántartott álláskereső volt, ami a decemberi létszámot 3 913 fővel, míg az egy évvel korábbit 1 126 fővel haladta meg. Ebből a tartósan regisztrált álláskeresők létszáma 2011. január végén 6 823 ő volt Nógrád megyében, ami 347 fővel több volt, mint négy héttel korábban. Az egy évvel korábbi adatokat pedig 258 fővel haladja meg e csoport létszáma. Az álláskeresők 29,3 százaléka hosszú ideje elhelyezkedési gondokkal küzd, az állástalanok közötti arányuk 3,2 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag, ami 26,1 százalék. A leghátrányosabb helyzetben a Salgótarján és térségében élők vannak, ahol a tartósan álláskeresők aránya megközelíti a 38 százalékot. A több mint egy éve állástalanok között a legnagyobb számban a nők, az alacsony iskolai végzettségűek és az 50-54 évesek fordulnak elő.

A munkáltatók az év elején több mint 600 képesítéshez nem kötött álláshelyet kínáltak az elhelyezkedni szándékozóknak, ezek 93 százaléka segédmunkára irányult, 7 százalékuk pedig gyártósori összeszerelőknek, gépkezelőknek, járművezetőknek szólt. A megye területén a szakképzettek közül legnagyobb számban az irodai adminisztrátorokat és ügyintézőket, a varrónőket és az eladókat keresték a munkáltatók, ami azonban munkakörönként csupán a 6-37 álláshelyet jelentett. A további több mint ötvenféle kínálkozó álláshely esetében 1-5 fő munkába állására nyílt lehetőség.

Az életszínvonal mutatóit nézve Nógrád a megyék rangsorának a legvégére került, a térség egészére összességében a "tisztes szegénység" jelző illik: a lakosság rendezett településeken, elfogadható lakáskörülmények között, de szerény jövedelmi szinten él. Az önkormányzatok a költségvetéseikből jelentős összegeket fordítanak a szociálpolitikai feladataik ellátására, a közmunka-programok révén pedig folyamatos erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az ellátási rendszerből kiesettek is jövedelemhez jussanak.

Gazdasági adottságok

A megye gazdasági adottságai nem kedvezőek. A hosszú ideig meghatározó barnaszénbányászat a kitermelés költségeinek növekedése miatt visszafejlődött, majd teljesen megszűnt. A korábban meghatározó alapanyaggyártás a magas energiaköltségek, és a hazai és külföldi igények visszaesése miatt ma már csak nyomokban található meg.

A mezőgazdaság a domborzati viszonyok miatt nem ad arra lehetőséget, hogy magas jövedelem legyen elérhető a gazdálkodás során. Az őstermelők száma a lakosság létszámához viszonyítva magas a térségben, gazdasági súlyuk azonban elenyésző. A nagy számot az magyarázza, hogy az 1-2 hektáron gazdálkodók is őstermelőként regisztráltatják magukat az agrártermelési támogatások elérése érdekében. A mezőgazdasági kistermelők jelentős része önellátásra termel, legfeljebb a némi kis felesleget adja, vagy cseréli el helyben. Jellemző az abraktakarmány-termesztés a saját célra történő állattartás, sertéshizlalás szükségletének biztosítására, valamint a burgonya és a konyhakerti zöldségfélék termesztése. A piaci, térségen kívüli felvásárlói hálózatokon keresztüli értékesítésnek a juhászat, a nyulászat és méhészet, valamint a burgonya és a bogyós gyümölcsök, ribizli, málna termesztése terén vannak hagyományai. A termelési volumen nem haladja meg a jövedelem-kiegészítési szintet.

Az idegenforgalom, annak ellenére, hogy a megyében található a világörökség részeként kezelt Hollókő és a nemzetközi hírű Ipolytarnóc, nem járul hozzá számottevően a megyei jövedelemtermeléshez. A kereskedelmi, kisipari és egyéb szolgáltatások széles skálája kialakulásának gátat vet a falvak alacsony lélekszámából adódó mérsékelt kereslet.

A kereskedelmi szolgáltatások terén csak az alapvető élelmiszerek és háztartási cikkek, illetve az italáruk tekintetében megnyugtató a helyzet, bár a választék tekintetében a helyi boltok nem közelítik meg a városi színvonalat. A térségben nem működik nagy tőkeerőt képviselő és sok embert foglalkoztató vállalkozás, a foglalkoztatottak számát és az éves bruttó árbevételt tekintve a kisvállalkozás kategóriájába tartoznak a legnagyobb gazdálkodó szervezetek is.

Mindezekből, illetve a munkanélküliségből adódóan a térség jövedelmi viszonyai igen rosszak, sokan segélyekből élnek, a néhány helyi munkaadó illetve a térségen kívüli nagyobb foglalkoztatók a betanított munkaerőnek minimálbért, vagy annál alig magasabb bért fizetnek.
  • 2021.08.28Agilis Transformáció Leader képzés online, videokonferenciás Hazánkban egyre több és több vállalat lép az agilis átalakulás útjára, így felértékelődik az agilis transzformációt vezető szakemberek jelentősége. Az Agile Transformation Leader egy olyan szervezetfejlesztő szakember, aki felkészíti és végig kíséri az agilis átalakulás útján a vállalatot. Ügyfél-fókuszt, Design Thinking szemléletet hoz be, vezetőket coachol, csapatokat mentorál, miközben pozitív, felhatalmazó légkört teremt a szervezeten belül. Részletek Jegyek
  • 2021.09.23HR Basic Sajátítsd el évek helyett 12 napban az operatív HR munka legfontosabb eszközeit! HR gondolkodás e-learning videókkal, esettanulmányokkal, testre szabva gyakorlatorientáltan. Részletek Jegyek
  • 2021.09.28Kötelező visszaélés-bejelentési rendszer bevezetése, alkalmazása Az EU 2019/1937 sz. irányelve új kötelezettséget ír elő. Visszaélés-bejelentési rendszert kell alkalmazni. Minden 50 fő feletti munkavállalót foglalkoztató vállalkozásnak, továbbá a közszférában működő szervezetnek kötelező lesz visszaélés bejelentési rendszert kialakítania és működtetnie. Részletek Jegyek
  • 2021.10.05Tréning Kerekasztal 2021 Komoly kihívások érték és érik a szervezeteket az utóbbi időszakban. Először a járvány okozta sokk, a vele érkező gazdasági megtorpanás, a home office, hogy szinte minden átkerült a digitális térbe. A helyzet továbbra is konstans változásban van, így szükség van folyamatos, rugalmas alkalmazkodásra. A szervezetek VUCA-környezethez való illeszkedésére, a mostanában egyre inkább teret nyerő hibrid működés kialakítására. Mindehhez a képzéseknek, a tréningpiacnak is alkalmazkodnia kell. Ezért is ül össze újra, egy év kihagyás után a Tréning Kerekasztal Konferencia 2021. október 5-én, a New York Palotában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Kint vagyunk a vízből? Folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma

Júniusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző havihoz képest 85 ezerrel, a tavaly júniusihoz mérve 98 ezerrel nőtt, és elérte a 4... Teljes cikk

Munkaerőpiac: a szálláshely és a szabadidő szektor szenvedte meg leginkább az elmúlt évet

A legnagyobb mértékű létszámcsökkenést a szálláshely szolgáltatás, a sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység és a szociális ellátás... Teljes cikk

GKI: folyamatosan romlik a foglalkoztatási hajlandóság

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága az áprilisi látványos javulás óta lassan, de folyamatosan romlik. Így is minden ágazatban több cég... Teljes cikk