Alvás és munka

Minden élőlény alszik. Az alvás az evolúció során alakult ki – és az evolúció kegyetlen: mindent eltöröl, aminek nincs hasznos funkciója. Sok kérdés még tisztázatlan, de így is tudjuk, hogy az alvás életünk és működésünk csaknem minden területére hatással van.

Tapasztalatból tudhatjuk, hogy a munkánk, az esetleges stressz hat az alvásunkra – előfordulhat például, hogy egy fontos tárgyalás előtt álmatlanul forgolódunk; de ugyanez fordítva is igaz: ha nem aludtuk ki magunkat, ingerlékenyebbek, szétszórtabbak leszünk. Sőt, a kialvatlanság csökkenti a kreativitást, a koncentráló készséget, nehezebben tanulunk és értünk meg dolgokat, és az érzelmi stabilitásunk is csökken. Ezek pedig nyilvánvalóan hatással vannak a munkahelyi teljesítményünkre. Ha bealszunk egy megbeszélésen, ha „felkapjuk a vizet” egy apróságon, vagy ha elnézünk dolgokat, az nem fogja segíteni az előmenetelünket.

A kialvatlanság hatásai

Fókuszálni, ébernek és aktívnak lenni nehezebb álmosan. Az, hogy „értelmes” tevekénységet végezzünk szédelgő fejjel, leragadó szemekkel sokkal több mentális energiát igényel, mint kipihenten. Ez biológia. A lefárasztott idegsejtek nem képesek normális szinten funkcionálni, lassulnak a reflexeink és erősödnek a negatív érzések. Nehezebb az alkalmazkodás és romlik a memória. Ha az adenozin szintünk elér egy kritikus szintet (ld. keretes írásunk) úgynevezett mikroalvás jön létre (0,15-30 másodperc) amikor az agyunk egyszerűen lekapcsol, úgy, hogy észre sem vesszük.

Érthető, hogy ilyenkor alacsonyabb a teljesítmény, több a hiba és alacsonyabb a figyelem szintje, gyakoribb a feledékenység. Ez azt jelenti, hogy a fáradt dolgozó átsiklik dolgokon, vagy akár egy kritikus szituációban rosszabb döntést hozhat, lassabban reagálhat. A hétköznapok közúti balesetei és a bizonyítottan alvás hiány miatt bekövetkezett katasztrófák tanúsítják, hogy nem éri meg az spórolni az alváson.

A kialvatlan munkatárs érzékenyebb a stresszre, ingerlékenyebb és mérgesebb, mint alaphelyzetben lenne, ezért előfordulhat, hogy túlreagálja a dolgokat. Este stresszesen felszik le aludni, így azután nem alszik jól és reggel fáradtan kel. A krónikus kialvatlanság már konkrét mentális problémákhoz vezethet: megnő a depresszió és a neurózis valószínűsége, hosszútávon pedig az elhízás, szívproblémák és kognitív zavarok fenyegetik…

Hogyan javítsuk a munkahelyi teljesítményt alvással?

1. Tegyük az alvást prioritássá!
Az életünk minden területére – nem csak a munkára – kihat a kipihentségi szintünk. Kiegyensúlyozottabbak, szebbek és hatékonyabbak leszünk, ha eleget alszunk.
2. Az alvás gazdasági érdek!
Vezetőként érdemes odafigyelni a munkatársaink kipihentségére: kevesebb lesz a hiba és jobb a hangulat amellett, hogy várhatóan megnő a hatékonyság. A hosszú munkaidő többnyire csak papíron hatékony. Vagyonokat költenek a vállalatok az „elkötelezettség” növelésére, pedig ha hagynák aludni a dolgozóikat akkor az elkötelezettség is megnőne. (Például, van, ahol korlátozzák a munkaidőn kívüli céges kommunikációt)
3. Legyünk reálisak!
Vezetőként és munkatársként is érdemes figyelni a feladatok időigényére: mindig alábecsüljük a szükséges időt, illetve, ha látszik, hogy nem reális a munkát elvégezni anélkül, hogy az alvásunkból feladnánk, ha lehet, keressünk más megoldást. Megéri.
4. Figyeljünk az alváshigiéniéra!
A rendszeresség (kb. ugyanabban az időben kelés és fekvés), a megfelelő környezet (pl. sötét és csönd) és az átgondoltan kialakított szokások (pl. esti lenyugvási rutin, mozgás) nagyban javíthatják  az alvásunkat, ami közvetve kihat a nem csak munkahelyi teljesítményünkre hanem az életminőségünkre is.

Gerlei Béla MSc. MBA
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője
„Certified Tiny Habits Consultant and Coach”
Karrier Intézet