Láthatatlan erők a munkahelyen: így hatnak a társadalmi normák
A társadalmi normák olyan (általában) íratlan szabályok, amelyek meghatározzák a helyénvaló viselkedést egy adott kontextusban vagy csoportban. Ezek irányítják viselkedésünket mind a munkahelyen, mind a magánéletben, és jelentős hatással vannak a szervezetek működésére, teljesítményére és a munkavállalók elégedettségére. De vajon hogyan alakulnak ki, és miért olyan nehéz megváltoztatni őket? Erre a kérdésre ad választ Gerlei Béla, a Metropolitan Egyetem Viselkedéstervező szakképzés szakvezetőjének írása.
A társadalmi normák új megközelítése
A közgazdaságtan területén végzett úttörő kutatások új perspektívát kínálnak a társadalmi normák értelmezésére, jelentős tanulságokkal szolgálva a vállalati kultúra alakításához (Young, 2015). Young szerint a társadalmi normák önmagukat erősítő viselkedési minták egy adott csoporton belül: az emberek követik ezeket és elvárják másoktól is, hogy kövessék, feltéve, hogy a többség is így cselekszik. Az evolúciós modell rámutat, hogy a normák nem felülről diktáltak, hanem egyének közötti kölcsönhatások révén, próbálkozások és hibák sorozatán keresztül alakulnak ki.
Young négy fő mechanizmust azonosított a normák betartására:
1. Koordináció: Együttműködés egy közös cél érdekében. Például egy vállalatnál az alkalmazottak betartják a dress code-ot, hogy professzionális képet mutassanak az ügyfelek felé.
2. Társadalmi nyomás: A normák követése társadalmi jutalmak elnyerése vagy büntetések elkerülése érdekében. Például egy új munkavállaló annak ellenére csatlakozik a többiekhez a "péntek esti sörözésen", hogy nem is igazán szereti a sört.
3. Jelzés és szimbolizmus: Normák adoptálása egy adott csoporthoz való tartozás jelzésére. Például egy startup cégnél mindenki biciklivel jár dolgozni, jelezve ezzel a környezettudatosságukat és a "zöld" értékek melletti elkötelezettségüket.
4. Viszonyítási pontok: Az adott kontextusban "normálisnak" tekintett viselkedés automatikus átvétele. Például, ha egy cégnél az a norma, hogy este 6 után már senki nincs bent az irodában, akkor az újak is ehhez fognak igazodni, még ha korábban megszokták is a túlórázást.
A társadalmi normák jellemzői
A normák alapvető szerepet játszanak a társadalom működésében. Jellemző rájuk:
1. A tartósság és a hirtelen változás: A normák általában hosszú ideig fennmaradnak, még akkor is, ha a körülmények megváltoznak. Ugyanakkor, amikor mégis megváltoznak, a váltás gyakran hirtelen következik be, ahogy azt a home office gyors normalizálódása mutatta a COVID-19 járvány idején.
2. A helyi konformitás és a globális sokszínűség: Az egymással szoros kapcsolatban álló közösségek hajlamosak hasonló normákat kialakítani, ugyanakkor az egymástól távolabb lévő csoportok között nagy eltérések lehetnek. Előfordulhat, hogy két, egyébként hasonló szervezetnél is, hogy ami az egyiknél elfogadott, az a másiknál tabu.
3. A szankciók és a társadalmi kontroll: A normákat mindig szankciók veszik körbe. A normasértés esetén ezek a szankciók az informális helytelenítéstől egészen súlyos büntetésekig terjedhetnek, biztosítva a normák betartását és a társadalmi rend fenntartását.
A szervezeti normák alakítása
A szervezeti normák alakítása és fenntartása kulcsfontosságú a vállalati kultúra formálásában, a teljesítmény növelésében és a munkavállalói elégedettség javításában. BJ Fogg viselkedéstervezési modellje (B=MAP: Behavior = Motivation, Ability, Prompt azaz ahhoz, hogy egy viselkedés létrejöjjön a motivációnak, a viselkedés elvégzéséhez szükséges képességnek és a megfelelő időben érkező célzott kezdőlökésnek egyidejűleg kell jelen lennie) és Young fenti mechanizmusai együttesen adhatnak egy hatékony keretet ehhez a folyamathoz.
Motiváció és tudatosítás
Először is, tegyük láthatóvá a normákat - mi történik, és mit szeretnénk helyette. Ez lehet informális beszélgetés vagy akár egy workshop. A motivációt általában a legnehezebb befolyásolni, de sokat segíthet, ha van egy jó történetünk, ami magával ragadja a munkatársakat, vagy ha tudunk adni egy nemes célt, vagy praktikus magyarázatot.
Itt kapcsolódhatnak Young mechanizmusai: a koordináció (közös cél), a társadalmi nyomás (jutalmak és büntetések) és a jelzés (csoporthoz tartozás) mind növelhetik a motivációt. Például, ha egy vállalat be szeretné vezetni a szelektív hulladékgyűjtést, hangsúlyozhatja, hogy ez egy közös cél a fenntarthatóság érdekében (koordináció), díjazhatja a legjobban teljesítő osztályokat (társadalmi nyomás), és kiemelheti, hogy ez a "zöld" vállalatok közé emeli a céget (jelzés).
Képesség növelése
A szervezeti változásoknál fontos, hogy módosítsuk a beavatkozás irányának megfelelően a munkatársak normaváltáshoz szükséges képességeit. A legegyszerűbb mindig a környezet változtatása. Például, ha a céges garázs parkolási rendjét akarjuk megváltoztatni, sokkal egyszerűbb és hatásosabb fizikai akadályokat használni (képesség csökkentése), mint az embereket győzködni.
Emlékeztetők és kezdőlökés alkalmazása
Kulcsfontosságú a kezdőlökés, ami tulajdonképpen egy felhívás: "Csináld ezt a viselkedést, most!" Megoldás lehet vizuális emlékeztetők elhelyezése a munkakörnyezetben, például a szelektív szemetesek jelenléte ösztönözheti a környezetbarátabb hulladékkezelést. Ez jól kapcsolódik Young viszonyítási pont mechanizmusához: az emlékeztetők segítenek normálissá tenni a kívánt viselkedést.
A hálózati hatások kihasználása
A munkahelyi szociális hálózatoknak vannak olyan csomópontjai, amelyek aránytalanul nagyobb hatással lehetnek a hálózat többi részére. A hangadók, a véleményvezérek befolyásolása jelentősen megkönnyítheti a hatásgyakorlást. Ha például egy vállalatnál szeretnék csökkenteni a belső e-mailek számát, és inkább a személyes kommunikációt ösztönözni, akkor érdemes lehet a befolyásos középvezetőket rávenni, hogy mutassanak példát.
Pozitív normák kialakítása és fenntartása
Nem elég a negatív normákat megváltoztatni, fontos a pozitív, kívánatos normák tudatos kialakítása és fenntartása is. Ez történhet példamutatással, jutalmazással, a sikerek ünneplésével és kommunikációval. A cél egy olyan önfenntartó normarendszer létrehozása, amely a szervezet céljait és értékeit tükrözi.
Láthatatlanok, de hatnak
A társadalmi normák gyakran annyira magától értetődőnek tűnnek, hogy észre sem vesszük őket - egészen addig, amíg valaki meg nem szegi őket. Nem lehet őket figyelmen kívül hagyni, de ha megértjük működésüket, az nagyban segítheti a harmonikus együttélést és együttműködést. A szervezeti normák tudatos alakításával jelentős pozitív hatást gyakorolhatunk a vállalati kultúrára, a teljesítményre és a munkavállalói elégedettségre. Érdemes tehát tudatosan figyelni a minket körülvevő íratlan szabályokat, és néha elgondolkodni azon, hogy az egyes implicit viselkedési szabályok mennyire szolgálják még a közösség érdekeit, vagy épp ellenkezőleg, ideje lenne változtatni rajtuk.
Hivatkozás: Young, H. P. (2015). The evolution of social norms. Annual Review of Economics, 7, 359-387.
Gerlei Béla MSc. MBA
A nyelvhasználat és viselkedés szakértője
Nyitókép: Freepik
- 2025.11.25Pannon HR Konferencia Budapest A Pannon HR Konferencia Budapest 2025 a humánerőforrás-szakma egyik kiemelt találkozója, ahol elismert szakértők – Tari Annamária, Molnár Attila, Gácsi Anna, Dr. Sipka Péter és Sipka Bence – osztják meg tapasztalataikat a legaktuálisabb HR-trendekről és kihívásokról. Egy nap, amely inspirációt, tudást és értékes szakmai kapcsolatokat kínál minden HR-szakember számára.
Részletek
Jegyek
- 2025.12.03Humán controlling A képzés során megtanulhatja, miként támogathatja a controlling szemlélet a HR-stratégiát. Megmutatjuk, hogyan tervezze és kontrollálja a személyi jellegű ráfordításokat, elemezze a munkaerő költségeit és megtérülését, valamint, hogyan alkalmazza a teljesítménymenedzsment és a humán tőke elemzés legfontosabb módszereit a vállalati hatékonyság növelése érdekében.
Részletek
Jegyek
- 2026.01.29Bértranszparencia irányelv és diszkrimináció-tilalom Szakmai képzés a bértranszparenciáról és a diszkriminációról HR szakembereknek és vezetőknek. Készüljön fel munkajogászainkkal az EU új bérátláthatósági szabályaira!
Részletek
Jegyek
- 2026.01.31Vállalati szimuláció Valós piaci helyzetben egy-egy döntés meghozatalakor helyt kell állnia mind vezetői, mind kontrolleri képességeinknek. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogyha mi is úgy gyakorolhatnánk, mint egy pilóta, aki éles felszállás előtt, a szimulátorban tanulja meg a vezetést, míg kellő rutinra tesz szert. Ez megvalósítható ma már az üzleti életben is.
Részletek
Jegyek
Az őszi Internet Hungary HR-es szekciójában két előadás is a "munkahelyi hamis próféták" témakört járta körül. Milyen hazugságok figyelhetőek... Teljes cikk
Nem kell minden nap erősnek lenned, nem kell mosolyognod, ha fáradt vagy és nem kell eljátszanod, hogy „semmi bajom, csak a hormonok”. Ma van a... Teljes cikk
A munkahelyi konfliktusok elkerülhetetlenek – de nem mindegy, hogyan kezeljük őket. Andrew Bosworth, a Meta technológiai igazgatója négy bevált... Teljes cikk
- Túl sokan betegednek bele a munkába – a szakértők szerint itt a határ 3 napja
- Kihirdették az idei BeneFit PRIZE 2025 – for Happy Employees pályázat győzteseit a Budavári Lovardában 6 napja
- "A megtartás ma adatból épül" - játékosan, mérhetően és valós idejű diagnózissal 1 hete
- Nincsenek nők és kisebbségek, csak fehér férfiak - ilyen lenne a munka világa? 1 hete
- Nem az anyaság tör meg egy karriert – hanem a rendszer, amely nem segít visszatérni 1 hete
- Luxusfizetés, nulla bejárás, szabad délutánok – így dolgozik a jövő embere? 1 hete
- "Állás-apokalipszis" - nehéz helyzetben a frissdiplomások 3 hete
- A fenntartható karrier mint új HR-trend 3 hete
- Jégkorszak a munkaerőpiacon: se elbocsátás, se felvétel, se előléptetés 3 hete
- Új vezérigazgató az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő Zrt. élén 3 hete
- Szakmai karrier és anyagi támogatás egyben: új ösztöndíjprogram indul 3 hete

Mi történne, ha egy napra minden nő szabadságra menne?