Az Ab a közmunkások diszkriminációját rögzítő rendelkezéseket semmisített meg
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatMegsemmisítette a közfoglalkoztatottakra vonatkozó, álláspontja szerint diszkriminatív, a magánszférát szükségtelenül korlátozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában - írja az MTI.
Székely László ombudsman alkotmánybírósági eljárást kezdeményező indítványában a többi között azzal érvelt: hátrányos megkülönböztetéshez vezet, hogy a vizsgált törvény szerint három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból azt, aki nem tesz eleget a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó önkormányzati rendeletben előírt kötelezettségének.
Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a jogállamiság követelményét a közfoglalkoztatottak más munkaviszonyban állókhoz képest hátrányos megkülönböztetése, az pedig a diszkrimináció tilalmába, az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, hogy ennek a megkülönböztetésnek nincs ésszerű, alkotmányos célja.
Az Ab a közfoglalkoztatási jogviszonyról megállapította, hogy egy atipikus munkaviszony, amely funkcióját illetően a szociális rendszerhez kapcsolódik, azaz a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontjában helyezkedik el; munkateljesítményhez kötött szociális ellátás.
Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, diszkriminációt idéz-e elő az álláskeresők között, hogy a közfoglalkoztatottaknak a törvény munkavégzésen kívüli feltételeket is előír, vagyis megállapítható-e, hogy a szabályozás egy csoportot kedvezőtlen helyzetbe hoz.
Az Ab határozata rögzíti, hogy a közfoglalkoztatottak többnyire a legkiszolgáltatottabb réteghez tartozó, nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberek. Nincs ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresők körén belül kizárólag a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan különleges életvezetési szabályokat írjon elő a jogalkotó - mondták ki. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés.
Az Ab kiemelte: nem lehet közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértő feltételeket előírni. Így ebben az esetben sem fogadhatók el a munkával összefüggésben nem álló, a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó életvezetési előírások. Az Ab ezért alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette a közfoglalkoztatással kapcsolatos 2011. évi törvény több rendelkezését. A megsemmisítés a határozat Magyar Közlönyben történő kihirdetésének napjától hatályos.
MTI
Az alapvető jogok biztosa szerint sérti a jogállamiság követelményét a közfoglalkoztatottak más munkaviszonyban állókhoz képest hátrányos megkülönböztetése, az pedig a diszkrimináció tilalmába, az egyenlő bánásmód követelményébe ütközik, hogy ennek a megkülönböztetésnek nincs ésszerű, alkotmányos célja.
Az Ab a közfoglalkoztatási jogviszonyról megállapította, hogy egy atipikus munkaviszony, amely funkcióját illetően a szociális rendszerhez kapcsolódik, azaz a szociálpolitika és a foglalkoztatáspolitika metszéspontjában helyezkedik el; munkateljesítményhez kötött szociális ellátás.
Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, diszkriminációt idéz-e elő az álláskeresők között, hogy a közfoglalkoztatottaknak a törvény munkavégzésen kívüli feltételeket is előír, vagyis megállapítható-e, hogy a szabályozás egy csoportot kedvezőtlen helyzetbe hoz.
Az Ab határozata rögzíti, hogy a közfoglalkoztatottak többnyire a legkiszolgáltatottabb réteghez tartozó, nehéz anyagi helyzetben lévő, a minimálbérnél is kevesebbet kereső emberek. Nincs ésszerű indoka annak, hogy az álláskeresők körén belül kizárólag a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan különleges életvezetési szabályokat írjon elő a jogalkotó - mondták ki. A vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete valósul meg azzal, hogy ténylegesen csak a hátrányos anyagi helyzetben, kiszolgáltatottságban élőkre vonatkozik a munkavégzéstől független - önkormányzati rendeletekben rögzített - feltételek teljesítését előíró törvényi rendelkezés.
Az Ab kiemelte: nem lehet közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértő feltételeket előírni. Így ebben az esetben sem fogadhatók el a munkával összefüggésben nem álló, a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó életvezetési előírások. Az Ab ezért alaptörvény-ellenesség miatt megsemmisítette a közfoglalkoztatással kapcsolatos 2011. évi törvény több rendelkezését. A megsemmisítés a határozat Magyar Közlönyben történő kihirdetésének napjától hatályos.
MTI
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?