Az alacsony fizetés miatt nem népszerű a részmunkaidő

Magyarországon egyelőre nem terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatás, ugyanis a dolgozóknak mindössze négy százaléka vállal munkát csökkentett munkaidőben. Nyugat-Európában ez az arány jóval magasabb, ott a nők harmada, a férfiaknak pedig a 8 százaléka választja a kettő-hat órás munkaidőt.

A részmunkaidős foglalkozatás elsősorban a kismamáknak, a nyugdíjasoknak és a tartósan munkanélkülieknek lehet jó módszer a munkaerőpiacra való visszakerülésre. A kisgyermekesek négy óra munka mellett is képesek ellátni szülői teendőiket, a nyugdíjasoknak a nyugdíjkiegészítő kereset, a több éve állástalanoknak pedig a visszatéréshez lehet fontos mérföldkő.

Nincs igény rá

Ennek ellenére, úgy tűnik, a hazai dolgozók továbbra is a hagyományos, nyolc órás munkát részesítik előnyben. "Munkavállalói részről alig van igény az ilyen jellegű alkalmazásra, a meghirdetett részmunkaidős munkaköreinkre nagyon kevés pályázat érkezett" - mondta el Virág Zsuzsanna, a 330 főt foglalkoztató Lufthansa Technik Budapest Kft. Hr-vezetője.

Hasonlókról számolt be Marodáné Gyöngyösi Mária, a 116 főt foglalkoztató Hunép Zrt HR-vezetője. "Az érdeklődés nem számottevő, még azok részéről sem, akiknek pedig sok előnnyel járna a részmunkaidős foglalkozatás. Egy gyesről visszatérő munkatársunkkal is a négy órás munka helyett abban egyeztünk meg, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk tovább" - jegyezte meg a HR-vezető.

Az ok: kevesebb munka, kevesebb pénz

A hazai munkavállalók csekély érdeklődésének okai a csökkentett munkaidővel járó fizetésekben keresendők. "A részmunkaidős foglalkoztatást nehéz alkalmazni, mert egyrészt vezetőink félnek attól, hogy ennyi idő kevés a munkák elvégzéséhez, másrészt a jelentkezők csak ideiglenes megoldásként akarnak részmunkaidőben dolgozni: a gyesen lévők például az első egy-két évben, vagy más átmeneti időszakban. Utána teljes munkaidőben szeretnének dolgozni, mert kell a több fizetés, és ha nincs valakinek teljes munkaidős bejelentett munkája, az ellátási hátrányokkal is jár" - magyarázta Virág Zsuzsanna.

Egy részmunkaidős alkalmazottja van a Hunép Zrt-nek, a nyugdíjas éveit töltő gondnok. "Ennek fő oka, hogy gyakorlatilag nincs olyan pozíciónk, amelyet négy órában lehetne betölteni. Minden munkakörhöz annyi feladat társul, amennyit nyolc órában tudnak elvégezni a dolgozók. A gondnokon kívül egy hölgy dolgozott részmunkaidőben cégünknél - ő a postázásért volt felelős -, viszont az ő feladatai is olyannyira megsokasodtak, hogy munkaidejét végül nyolc órára kellett növelnünk" - tájékoztatott a cég HR-vezetője.

Úgy tűnik, Magyarországon sem igény, sem lehetőség nincs a részmunkaidőben való munkavállalásra. De mi a helyzet külföldön, ahol a négy órás munkáért kapott bérből is meg lehet élni?

Hollandiában az arány 45 százalék

Legelőrébb Hollandia jár, ahol egy EU-s felmérés szerint 2004-ben a dolgozók 45,8 százaléka vállalt munkát részmunkaidőben. Hollandián kívül Németországban, Lettországban, Svédországban, Dániában és Nagy-Britanniában magas a részmunkaidősök aránya. A dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkafeltételek Javítására (Eurofound) elnevezésű szervezet 2006-os felmérése szerint ezekben az országokban vannak különösen nagy számban azok a cégek, amelyeknél a részmunkaidős a legfőbb vagy az egyetlen foglalkoztatási forma.

A részmunkaidős dolgozók aránya a 15 évesnél idősebb dolgozók között százalékban (2005)

Hollandia 46 százalék
Egyesült Királyság 25 százalék
Németország 24 százalék
Svédország 24 százalék
Belgium 22 százalék
Dánisa 22 százalék
Ausztria 21 százalék
Luxemburg 18 százalék
Franciaország 17 százalék
Finnország 13 százalék
Írország 12 százalék
Olaszország 12 százalék
Spanyolország 12 százalék
Lengyelország 11 százalék
Portugália 11 százalék
Ciprus 9 százalék
Szlovénia 9 százalék
Lettország 7 százalék
Görögország 5 százalék
Csehország 5 százalék
Magyarország 4 százalék

(forrás: EuroFound)

Oroszi Babett