Megjelent: 12 éve

Az életrajz, mint a kiválasztás fontos eszköze

images

Az életrajz az állásra jelentkező személy vizitkártyája. Érthető okokból a jelentkező igyekszik a legjobb oldalairól bemutatkozni. Az álláskeresők közül sokan abból indulnak ki, hogy a döntő szakasz a felvételi beszélgetés, maga az életrajz pedig csupán belépő a felvétel további szakaszaihoz. Ezért különböző fogásokat alkalmaz, hogy célját elérje.

Amerikai cégek tapasztalataiból az derül ki, hogy a jelentkezők 30-50 százaléka nem írja meg az igazat életrajzában. Többnyire azonban nem hazugságról van szó. A tapasztalt ember tisztában van azzal, hogy a hazug embert gyorsan utolérik. Ezért az életrajz szövegét úgy szerkeszti meg, hogy a számára kényelmetlen tényeket mellőzi, erényeit pedig kiemeli.

Az álarcviselés művészete

A jelentkezőkről már az életrajz formája alapján bizonyos képet lehet alkotni. A gyűrött papír általában nem állít ki jó bizonyítványt. Előfordulhat azonban, hogy kreatív és művészi beállítottságú személyről van szó, aki nem tulajdonít fontosságot a külső tényezőknek. Az ilyen ember kitűnő reklámszövegíró lehet, könyvelőnek viszont nem alkalmas. Bizonyos bizalmatlansággal kell szemlélni a standard életrajzokat is, azaz a minden alkalomra megfelelő életrajzokat. Ezek túl általánosak, és többnyire nem derül ki belőlük, vajon az illető személy megfelel-e arra a konkrét munkára, amelyre jelentkezett.

A legjobb benyomást a tömör, körültekintően megfogalmazott életrajz kelti, amely jó áttekintést ad az eddigi szakmai eredményekről, a jelentkező képzettségéről, személyi adatairól, szakmán kívüli érdeklődési területeiről. Az életrajz olvasása közben figyelmet kell fordítani az életrajz egyes elemei közötti ará­nyokra. Ha a jelentkező hosszabban ecseteli végzettségét, például rendkívül pontosan írja le, milyen tanfolyamokon és továbbképzésen vett részt, ugyanakkor lakonikus rövidséggel kezeli a munkában szerzett tapasztalatait, ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nem rendelkezik túl sok szakmai tapasztalattal. Ezt igyekszik elrejteni az egyéb információk sűrűjében. Másrészt a szakmai munka különböző szakaszainak részletes ecsetelése esetleg azt a célt szolgálhatja, hogy az illető leplezze képzettsége hiányosságait.

Ha frissen diplomázott fiatalember számol be részletesen iskolai végzettségéről, akkor ez indokolt, hiszen még nincs túl sok tapasztalata. Ha azonban egy középkorú ember írja meg így az életrajzát, akkor felmerül a kérdés, vannak-e egyáltalán szakmai eredményei.

A hiányosságok eltitkolására szolgálhat a túlterjedelmes életrajz is: a szerző célja általában az, hogy lényegtelen tények közé rejtse a számára ké nyelmetlen eseményeket. Ugyanakkor még a leghosszabb és legunalmasabb életrajzot is érdemes végigolvasni: előfordul ugyanis, hogy valahol találunk benne a munkaadó szempontjából lényeges információt, amely arra ösztönözhet, hogy találkozzunk a jelentkezővel. Vannak, akik életrajzukat úgy szerkesz tik meg, hogy a számukra kedvezőtlen információk az életrajz végére kerülje nek. Ezt abban a reményben teszik, hogy az életrajz olvasója nem fogja végigolvasni, nekik viszont senki sem veti majd a szemükre, hogy valamit eltitkoltak.

Sokat elárul rólunk, mi a hobbink

Sokan úgy szerkesztik meg életrajzukat, hogy eltitkolják a „kieséseket” (azaz azt, hogy egy ideig nem dolgoztak), valamint azt, hogy gyakran válto gatták munkahelyüket. E célt szolgálhatja az ún. funkcionális életrajz, amelyet nem időrendben ínak meg, hanem úgy, hogy például kiemelték benne a szakmai sikereket vagy az életrajzíró magas képzettségét. A funkcionális életrajznak is megvan a maga létjogosultsága, hiszen a jelentkező életében az egyes eredmények fontosabbak, mint a szakmai munkában történő fáradságos és hosszú előrehaladás. Példaként megemlíthetjük azt a helyzetet, amikor egy ember rövid ideig dolgozott, ugyanakkor sok mindent elért: fontos pályázatot nyert el, jó nevű cégnél dolgozott, fontos találmányát szabadalmaztatta. Az ilyen ember joggal exponálja a fenti tényeket, mivel ez megkönnyíti az életrajzot olvasó számára, hogy képet alkosson a jelentkező értékéről. Ha azonban azt látni, hogy az életrajz írója azért folyamodik a funkcionális életrajz formájához, hogy eltitkolja a foglalkoztatásában bekövetkezett hosszabb szüneteket, vagy azt, hogy tisztázatlan okokból egymás után többször elveszítette állását, akkor óvatosnak kell lenni az olvasásnál.

Egyes jelentkezők egy másik fogást is alkalmaznak, amely szintén meg követeli az életrajzot olvasó személy éberségét. Ha nem tudnak dicsekedni például eredményekkel, akkor azoknak a cégeknek az eredményeit és jó hírét emelik ki, ahol dolgoztak. Egy tanácsadó kezében tartotta a jelentkező 15 oldalas életrajzát, és ennek az életrajznak a háromnegyed része azoknak a társaságoknak az eredményeit ecsetelte, ahol az illető dolgozott. Ugyanakkor nem sok szó esett ebben az életrajzban arról, hogy ő maga mit is csinált ezek nél a cégeknél, és hogyan segítette elő azok sikerét.

Az életrajzban ajánlatos tájékoztatni a szakmán kívüli elfoglaltságokról és érdeklődési területekről is (például társadalmi munkáról) vagy hobbinkról, hiszen így az életrajzot olvasó teljesebb képet kap a jelöltről, annak intellektuális vonásairól. Ha például valaki szenvedélyes sakkozó, akkor általában az elő re­látás és a logikus gondolkodás képessége, a türelem és a pontosság jellem zi. A motoros sportok híveire viszont rendszerint a fantázia, a kockáztatás képessége, a merészség jellemző. E tulajdonságoknak meg lehet a maguk jelentősége a munkában. Ha azonban az életrajzíró hosszasan ecseteli hobbijait, ugyanakkor szakmai eredményeiről szólva szűkszavú, tartani lehet attól, hogy ezek az eredmények inkább szerények. Van egy másik lehetőség is: a hobbi annyira szenvedélyévé vált, hogy nem lesz ideje vagy kedve odaadással dolgozni.

A tapasztalt életrajzolvasót nehéz félrevezetni

Abból, hogyan fogalmazták meg az életrajz egyes részleteit, meg lehet tudni, vajon a jelentkező fontosnak tartja-e majd a vállalat pénzügyi sikerét. Erre abból lehet következtetni, hogy hangsúlyozza-e a piaci vagy pénzügyi ismereteit, vagy életrajzában elkerüli az ezzel kapcsolatos konkrétumokat. Az életrajzból következtetni lehet arra is, vajon lojális lesz-e a jelentkező. Erre az utalhat, hogy hogyan ír korábbi munkaadóiról. A tapasztalt és figyelmes életrajzolvasó arról is tud képet alkotni, vajon a jelentkező alkalmas-e team rendszerű munkára (milyen gyakran használja az „én” névmást), jó szervező-e, vannak-e vezetői képességei stb.

Wieslaw Gawlik, a Neumann Intézet tanácsadó cégének tanácsadója nem tulajdonít nagyobb jelentőséget az életrajz formájának. Jóval fontosabbnak tartja a tartalmat. Szereti, ha a jelentkező már elöljáróban pontosan meghatározza szakmai célját. Ilyenkor tudni lehet, mi is az életcélja. Ezután Gawlik a jelentkező szakmai eredményeit veszi górcső alá. Például azt, vett-e részt konkrét projektek végrehajtásában (a cég átstrukturálása, tőzsdei bevezetése, a marketingstratégia alakítása stb.). Fontos az eddigi karrier is, annak egyes fontos szakaszai elkülönítésével. Különösen nagyra értékeli a tanácsadó a tömör, pontos és világos életrajzokat. Ha valaki képes ilyen tájékoztatást adni önmagáról, ez annyit jelent, hogy hasonlóan képes lesz továbbítani a menedzser-információkat, ismertetni a cég stratégiáját és feladatait. Wieslaw Gawlik szerint az életrajz olvasása alapján nem lehet eldönteni, hogy mi igaz az élet rajzban, és mi nem. Az effajta kétségeket csak felvételi beszélgetés oszlathatja el. Azaz a tanácsadó számára az életrajz csak amolyan eligazításul szolgál, érdemes-e tovább érdeklődni a jelentkező iránt.

Dariusz Kowalczyk, az IMG számítástechnikai cég személyzeti igazgatója az életrajzot az előzetes rosta kitűnő eszközének tartja. Szerinte az életrajzokat beküldő személyeknek csak mintegy 30 százalékával érdemes később találkozni. Ami az iskolai végzettséget illeti, Kowalczyk alapvető jelentőséget tulajdonít annak, hogy a képesítés pontosan megfeleljen az IMG követelményeinek. Más szóval: az informatikusnak legyen informatikai végzettsége, a pénzügyi szakembernek pénzügyi képesítése stb. Nem híve annak az elméletnek, amely szerint például egy csillagászból is lehet kitűnő marketingfőnök. A „szakmai tapasztalatok” rovatnál Kowalczyk fontosnak tartja, hogy a jelentkező mennyi ideig dolgozott az egyes cégeknél. Nem érdeklik őt azok az emberek, akiknek alig néhány év leforgása alatt tíznél több munkahelyük is volt. Az IMG szeretné hosszabb időre lekötni a maga dolgozóit, ezért fontosnak tartja a lojalitást, a cég iránti elkötelezettséget.

Nyilvánvaló, hogy nem lehet csupán az életrajz alapján végső következtetéseket levonni a jelentkező személyéről. Értelmetlen lenne valakit csupán az életrajz alapján felvenni. Mint Robert Half, ismert amerikai tanácsadó írja, az a munkaadó, aki csupán fikció alapján hozza meg személyi döntéseit, inkább menjen Las Vegas-ba, ott több eséllyel nyerhet a ruletten. A látszat ellenére azonban az életrajz hozzáértő olvasása, a sorok közötti olvasás képessége jóval több információt adhat, mintsem gondolnánk. Mindenekelőtt abban a kérdésben könnyíti meg a döntést, érdemes-e tovább foglalkozni a jelentkezővel.

Humánpolitikai Szemle
  • 2019.11.14recruiTECH BLUE Fizikai munkaerő toborzás – van új a nap alatt? Szerintünk igen! recruiTECH BLUE | 2019. november 14-én a kékgalléros toborzásra koncentrálva, még lazy bird áron Részletek Jegyek
  • 2019.11.15Hogyan változnak a nyugdíjszabályok 2020-ban? Mikor jobb nyugdíjba vonulni a nyugdíj összege szempontjából. Még az idén, vagy inkább jövőre? Ki vonulhat nyugdíjba jövőre, mit jelent a munkáltató számára, ha a munkatárs nyugdíjra jogosulttá válik? Nyugdíj mellett hogyan dolgozhatunk? Mit jelent a munkáltató számára, ha nyugdíjas munkavállalót foglalkoztat? Részletek Jegyek
  • 2019.12.05Adatvédelmi Tisztviselő /DPO Képzés – Dr. Kulcsár Zoltánnal /12. 05-06./ Az adatvédelmi tisztviselő képzés célja, hogy a résztvevők pontosan megismerjék az adatkezelők adatvédelmi kötelezettségeit, kialakuljon bennük az a szintű adatvédelmi tudatosság, amely alkalmassá teszi őket a GDPR szerinti adatvédelmi tisztviselői (DPO) feladatok ellátására. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Villamosmérnökökből még az informatikusoknál is több kell

Szerdától dübörög az ország egyik legrégebbi állásbörzéje. Az idei a 49. alkalom, amikor munkáltatói mustrát tartanak a BME-n. A rendezvényen... Teljes cikk

Hívd be Te is állásinterjúra, hogy megismerd!

HR kampányt indított a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége. A munkaadók és a toborzással, kiválasztással foglalkozó HR szakemberek... Teljes cikk

Mit vegyek fel, hogy felvegyenek anyukaként

Az óvodai-bölcsödei beszoktatás után sok anyuka tér vissza a munka világába vagy kezd el új állásokra pályázni. Az otthon töltött időszak... Teljes cikk