Szerző: Filius Ágnes Megjelent: 6 hónapja

Az ügyvédi irodáknak változniuk kell, ha sikeresek akarnak maradni

A jogi munka pár éve még olyan képet mutatott, mintha 100 évvel ezelőtt megállt volna az élet. Ebbe az állóvízbe robbantak be a modern technológiák, technikák. Mesterséges intelligenciára alapuló alkalmazások, új, szuperkompetenciát követelő készségek, a meglevő oktatási sémákat átugró, gyakorlati tudások jelentenek belépőt a ma jogászainak a jövőbeli sikerhez. Papp Gáborral, a DLA Piper Magyarország szakmai fejlesztési vezetőjével a jogi szakma kihívásairól és megoldásairól beszélgettünk.

Néhány ponttal maradt le az állami finanszírozású jogászképzésről a most érettségizett Bálint. Így is nagyon boldog volt. Jó jegyei voltak angolból és történelemből, és fordítva ült a lovon, nem pályát választott, amihez a kiemelt tárgyakra helyezte a hangsúlyt, hanem olyan szakot keresett, amit ezekkel a meglévő eredményekkel be lehet venni. Az első hidegzuhany akkor érte a fiút és az őt, a fiatalabb testvérével együtt egyedül nevelő édesanyját, amikor kiderült mit is jelent ez a költségtérítéses forma. Osztatlan képzésnél ugyanis három és félmillió forintot kell előteremteni 5 év alatt. Hatalmas teher ez egy családnak, és kérdéses, vajon mennyire éri ez meg?

Szakmatörténet erős hullámzással

„Aki komolyan gondolja a pályáról szóló döntést, és az anyagiak mellett kész jelentős energiabefektetést is megtenni, az boldogulni fog a jogi területen ma is” - oszlatta el a félreértéseket már az elején Papp Gábor, az 5 kontinens 40 országában működő ügyvédi iroda szakmai fejlesztési vezetője.

Azt persze most is látjuk, hogy ez a jogi pálya már nem az, ami a kilencvenes évek elején volt. Nem képes ma már mindenkit felszívni, nem alkalmas arra, amit régen vártak tőle, nem egy általános alapdiploma. Sokkal tudatosabban kell már az egyetemistáknak is a tanulmányaikhoz hozzáállni.
Papp GáborPapp Gábor: Az innovációs képesség, a nyitottság, a kreatív problémamegoldás lett az a kompetencia-váz, az X-faktor, amit figyelünk

Amit ma jogi aranykornak neveznek, a kilencvenes évek elejére-közepére tehető időszak. Hatalmas presztízse volt akkoriban a jognak. A rendszerváltás első kormányaiban rengeteg jogász ült, a teljes jogrendszer ebben az időszakban alakult át. Izgalmas időszak zajlott, amikor párhuzamosan születtek a rendszert váltó új törvények a Parlamentben, miközben a kiépülő piacgazdaságban sokszor erősen jogszabály hiányos helyzetben kellett a jogászoknak utat mutatni. „Aki a kilencvenes évek elején végzett az egyetemen, tehetséges, ambiciózus és nagy munkabírású volt, valamint beszélt idegen nyelvet, nagyon hamar partneri szintig eljutott nagy, nemzetközi ügyvédi irodákban. A pálya vonzereje ehhez méltóan hatalmas volt. Ebben az időszakban lehetett azt látni, hogy az egyetemeken tízszeres volt a túljelentkezés, a felvételi ponthatárok a csillagos égbe szöktek” - mondta a pálya felfutásának időszakáról Papp Gábor.

Ennek az az eredménye, hogy Magyarországon jelenleg több mint tízezer kamarai tag ügyvéd van nyilvántartva, akiknek a fele Budapesten dolgozik. Összehasonlításként, a hasonló lélekszámú Ausztriában körülbelül 5 ezer ügyvéd praktizál.

„Ez azért is alakult így, mert egyrészről a klasszikus jogi pályákra, azaz a bíróságra, ügyészségre, közjegyzői karba csak kevesek kerülnek be, másrészről pedig a közigazgatási területnek is megvan a maga korlátozott befogadó képessége. Így máig az ügyvédi pálya az egyetlen szabad jogi terület."

Ebbe a „boom”-ba érkezett a kétezres évek eleje, amikor a prosperáló gazdaság mellett a jogi pályautak kezdtek bedugulni. Azok a nagy múltú ügyvédi irodák, ahová a pályakezdők törekedtek, már nem rendelkeztek annyi üres lépcsőfokkal a ranglétrájukon. „Mivel minden szinten állt valaki, ezért a tehetséges fiatal két dolgot tehetett, vagy várt türelemmel, egy alacsonyabb jövedelmi-szakmai szinten, vagy beszállt a kiszorítósdiba” - mondta a szakember. Pillanatnyi fellélegzést adott az, hogy ebben az időszakban a közszféra egy jelentős béremeléssel beáramlást biztosított. Néhány évig versenyképessé vált ezáltal a közigazgatás.

Mindent átírt a 2008-as válság. „A legérzékenyebb ügyfelek a jogi költségeken vágták a legnagyobbat. Ez egy sor jogi irodának lehetetlenítette el a növekedését, sőt, a fennmaradását is.” Ez az az időszak, amikor a HR-esek azt tapasztalták, hogy sok fiatal jogász pályázik munkaügyi és HR-es pozíciókra. A jogi diploma mellett ezt a területet érték el a legkönnyebben a megfeneklett jogi karrier után ezek a - gyakran nem is annyira - pályakezdők.

Ehhez a helyzethez képest Papp Gábor most már ismét egy trendfordulóról beszél. A gazdaság prosperál, bővül a piac, de azért azt is tudni kell, hogy ez a piac sem ugyanaz már, mint amilyen korábban volt.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
2. oldal - Új készségek, kompetenciák szükségesek a sikerhez!
Follow hrportal_hu on Twitter

Versenyképesség: ugyanabban az országban élünk, ugyanazokat a problémákat látjuk

A versenyképesség javítását célzó jegybanki javaslatok 86 százalékban beépülnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) új stratégiájába - mondta György László, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.tovább..

További cikkek
Az eddigi legnagyobb sztrájkra készülnek a Ryanair-nél

A Reuters hírügynökség értesülései szerint jövő szerdán és csütörtökön 600 járatát törli a légitársaság, mert a dolgozók sztrájkba... Teljes cikk

Az ukrán kormány megtiltotta az állami vállalatoknak, hogy nagy összegű prémiumokat adjanak

Megtiltotta az ukrán kormány az állami vállalatoknak, hogy jutalomként nagy összegű bónuszokat fizessenek alkalmazottaiknak az ország jelenlegi... Teljes cikk

Négymilliárdos adócsalási ügyben 50 ember ellen emeltek vádat

Vádat emeltek ötven ember ellen Bács-Kiskun megyében, mert egy számlázási láncon keresztül több mint négymilliárd forint adót csaltak el. A... Teljes cikk

Halálos munkabaleset Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron, a Mofém-gyár területén életét vesztette egy 23 éves munkás, akit egy bontásra ítélt vasbeton szerkezet temetett maga alá -... Teljes cikk

Az időskori szegénység és az oktatás a németek legfontosabb problémája

Az időskori szegénységet és a gyermekek oktatásban való esélyegyenlőségét említették első helyen abban a felmérésben, melyben a Bild am Sonntag... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár