Szerző: Filius Ágnes
Megjelent: 2 éve

Az ügyvédi irodáknak változniuk kell, ha sikeresek akarnak maradni

A jogi munka pár éve még olyan képet mutatott, mintha 100 évvel ezelőtt megállt volna az élet. Ebbe az állóvízbe robbantak be a modern technológiák, technikák. Mesterséges intelligenciára alapuló alkalmazások, új, szuperkompetenciát követelő készségek, a meglevő oktatási sémákat átugró, gyakorlati tudások jelentenek belépőt a ma jogászainak a jövőbeli sikerhez. Papp Gáborral, a DLA Piper Magyarország szakmai fejlesztési vezetőjével a jogi szakma kihívásairól és megoldásairól beszélgettünk.

Néhány ponttal maradt le az állami finanszírozású jogászképzésről a most érettségizett Bálint. Így is nagyon boldog volt. Jó jegyei voltak angolból és történelemből, és fordítva ült a lovon, nem pályát választott, amihez a kiemelt tárgyakra helyezte a hangsúlyt, hanem olyan szakot keresett, amit ezekkel a meglévő eredményekkel be lehet venni. Az első hidegzuhany akkor érte a fiút és az őt, a fiatalabb testvérével együtt egyedül nevelő édesanyját, amikor kiderült mit is jelent ez a költségtérítéses forma. Osztatlan képzésnél ugyanis három és félmillió forintot kell előteremteni 5 év alatt. Hatalmas teher ez egy családnak, és kérdéses, vajon mennyire éri ez meg?

Szakmatörténet erős hullámzással

„Aki komolyan gondolja a pályáról szóló döntést, és az anyagiak mellett kész jelentős energiabefektetést is megtenni, az boldogulni fog a jogi területen ma is” - oszlatta el a félreértéseket már az elején Papp Gábor, az 5 kontinens 40 országában működő ügyvédi iroda szakmai fejlesztési vezetője.

Azt persze most is látjuk, hogy ez a jogi pálya már nem az, ami a kilencvenes évek elején volt. Nem képes ma már mindenkit felszívni, nem alkalmas arra, amit régen vártak tőle, nem egy általános alapdiploma. Sokkal tudatosabban kell már az egyetemistáknak is a tanulmányaikhoz hozzáállni.
Papp GáborPapp Gábor: Az innovációs képesség, a nyitottság, a kreatív problémamegoldás lett az a kompetencia-váz, az X-faktor, amit figyelünk

Amit ma jogi aranykornak neveznek, a kilencvenes évek elejére-közepére tehető időszak. Hatalmas presztízse volt akkoriban a jognak. A rendszerváltás első kormányaiban rengeteg jogász ült, a teljes jogrendszer ebben az időszakban alakult át. Izgalmas időszak zajlott, amikor párhuzamosan születtek a rendszert váltó új törvények a Parlamentben, miközben a kiépülő piacgazdaságban sokszor erősen jogszabály hiányos helyzetben kellett a jogászoknak utat mutatni. „Aki a kilencvenes évek elején végzett az egyetemen, tehetséges, ambiciózus és nagy munkabírású volt, valamint beszélt idegen nyelvet, nagyon hamar partneri szintig eljutott nagy, nemzetközi ügyvédi irodákban. A pálya vonzereje ehhez méltóan hatalmas volt. Ebben az időszakban lehetett azt látni, hogy az egyetemeken tízszeres volt a túljelentkezés, a felvételi ponthatárok a csillagos égbe szöktek” - mondta a pálya felfutásának időszakáról Papp Gábor.

Ennek az az eredménye, hogy Magyarországon jelenleg több mint tízezer kamarai tag ügyvéd van nyilvántartva, akiknek a fele Budapesten dolgozik. Összehasonlításként, a hasonló lélekszámú Ausztriában körülbelül 5 ezer ügyvéd praktizál.

„Ez azért is alakult így, mert egyrészről a klasszikus jogi pályákra, azaz a bíróságra, ügyészségre, közjegyzői karba csak kevesek kerülnek be, másrészről pedig a közigazgatási területnek is megvan a maga korlátozott befogadó képessége. Így máig az ügyvédi pálya az egyetlen szabad jogi terület."

Ebbe a „boom”-ba érkezett a kétezres évek eleje, amikor a prosperáló gazdaság mellett a jogi pályautak kezdtek bedugulni. Azok a nagy múltú ügyvédi irodák, ahová a pályakezdők törekedtek, már nem rendelkeztek annyi üres lépcsőfokkal a ranglétrájukon. „Mivel minden szinten állt valaki, ezért a tehetséges fiatal két dolgot tehetett, vagy várt türelemmel, egy alacsonyabb jövedelmi-szakmai szinten, vagy beszállt a kiszorítósdiba” - mondta a szakember. Pillanatnyi fellélegzést adott az, hogy ebben az időszakban a közszféra egy jelentős béremeléssel beáramlást biztosított. Néhány évig versenyképessé vált ezáltal a közigazgatás.

Mindent átírt a 2008-as válság. „A legérzékenyebb ügyfelek a jogi költségeken vágták a legnagyobbat. Ez egy sor jogi irodának lehetetlenítette el a növekedését, sőt, a fennmaradását is.” Ez az az időszak, amikor a HR-esek azt tapasztalták, hogy sok fiatal jogász pályázik munkaügyi és HR-es pozíciókra. A jogi diploma mellett ezt a területet érték el a legkönnyebben a megfeneklett jogi karrier után ezek a - gyakran nem is annyira - pályakezdők.

Ehhez a helyzethez képest Papp Gábor most már ismét egy trendfordulóról beszél. A gazdaság prosperál, bővül a piac, de azért azt is tudni kell, hogy ez a piac sem ugyanaz már, mint amilyen korábban volt.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Az ügyvédi irodáknak változniuk kell, ha sikeresek akarnak maradni
2. oldal - Új készségek, kompetenciák szükségesek a sikerhez!
  • 2020.01.22Változásmenedzsment képzés Cél a szervezet változáskezelési képességének fejlesztése. A változási folyamat és a változás összetevőinek a megértése. Az egyének változáskezelési képességének fejlesztése konkrét gyakorlatokon keresztül. A változási programok kritikus sikertényezőinek megismerése. Részletek Jegyek
  • 2020.02.20Készülj fel a 2020-as Munka törvénykönyve változására! Hogyan kell előkészíteni munkajogi szempontból a felmondást? Hogyan működhet jogszerűen az elektronikus munkaidő nyilvántartás? Milyen változások várhatók a Munka törvénykönyvében, az elfogadott uniós irányelvek tükrében? Milyen tanulságok vonhatók le a legújabb munkaügyi bírói gyakorlatból? Részletek Jegyek
  • 2020.02.20recruiTECH Idén minden eddiginél erősebb programmal, számos külföldi (IRL, UK, PL) és hazai előadóval indítjuk útjára a recruiTECH, 2020.02.20-i eseményünket! Várjuk szeretettel a toborzási szakma színe-javát, és mindenkit, aki felelősséget érez a tehetségek megtalálásában. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Szakmalista

Az Országos Képzési Jegyzékben jelenleg 770 képzés szerepel, ami az uniós átlag többszöröse. A válaszható szakmák száma 2020. szeptember... Teljes cikk

Szakképesítések listája 2020

A válaszható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől jelentősen csökkenni fog. A korábbi OKJ racionalizált, átláthatóbb változatában már csak... Teljes cikk

A magyarok több mint fele hajlandó lenne átképezni magát

Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások... Teljes cikk