Bérpótlék

A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A szokásostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülmények közötti munkavégzést díjazzák. Bérpótlék fizetését előírhatja szabály és a felek megállapodása is.  Az a díjazás – tette hozzá dr. Vakulya Csaba ügyvéd, az RSM Legal Szűcs & Partnerei Ügyvédi társulás munkatársa - amely azért illeti meg a munkavállalót, mert a munkavégzés során valamilyen speciális körülményt is figyelembe kell venni; pl. a munkavégzés a rendes munkaidőn felelül történik vagy a munkavégzésre az éjszakai órákban van szükség. A bérpótlék munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg, tehát kiegészíti az egyébként járó munkabért. Bérpótlék kifizetését munkaviszonyra vonatkozó szabály és a felek külön megállapodása is előírhatja.

Átalánydíj

A munkavállalót a bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. A Munka törvénykönyve  szerinti bérpótlékok: éjszakai pótlék, műszakpótlék, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, vasárnapi pótlék, munkaszüneti pótlék, készenléti pótlék és ügyeleti pótlék.

Semmilyen más bérelem nem tartozik bele az alapbérbe, ugyanakkor a törvény lehetővé teszi a bérpótlékok alapbéresítését műszakpótlék éjszakai pótlék, vasárnapi pótlék és munkaszüneti napi pótlék esetén. A másik lehetőség a bérpótlékot magába foglaló havi átalány meghatározása munkaszerződésben bármely törvényi bérpótlék helyett, készenlét és ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalány megállapítását.

A pótlékátalányt pótlékonként külön kell megállapítani. Ilyen esetben a felek egy hosszabb időszak alapul vételével határozzák meg, hogy milyen összeget kap a munkavállaló egy-egy pótlék címén. Kollektív szerződés vagy szabályzat Mt-ben nem szereplő bérpótlékot is megállapíthat. A Munka törvénykönyve lehetőséget ad arra, hogy a bérpótlék eseti elszámolás helyett átalányban kerüljön megállapításra, azaz a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett haviátalányt állapítsanak meg – mondta Vakulya Csaba. Készenlét vagy ügyelet esetén az átalány a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalhatja. A bérpótlék átalányt nem szabad összekeverni azzal a lehetőséggel, amikor a bérpótlékok összegét maga az alapbér tartalmazza, amely esetben az alkalmazási kör szűkebb és a bérpótékokért fizetendő összeg nem különül el az alapbértől. Tekintettel arra, hogy az átalány egy előre meghatározott összeg, ezért célszerűbb azt a kérdést feltenni, hogy hogyan lehet szabályosan meghatározni a bérpótlék átalány összegét.

A válasz az, hogy mindenekelőtt meg kell jelölni, hogy az átalány összege mely bérpótlékok kiváltására szolgál. Ezen kívül fel kell mérni, hogy az átalány alkalmazása nélkül milyen összegek kerülnek általában kifizetésre a munkavállalók részére és arra kell törekedni, hogy az átalány mértéke tükrözze az egyébként kifizetendő pótlékokat, mivel a jogintézmény célja
nem az, hogy a munkavállalók többet vagy kevesebbet kapjanak, mint a tényleges munkáért járna, hanem az, hogy egyszerűbbé tegye az elszámolást és a havi kifizetéseket kiszámíthatóvá tegye.

A bérpótlék fajtái

Vasárnapi pótlék 50%, vasárnapi munkavégzésre rendes munkaidőben csak a törvényben meghatározott esetekben osztható be a munkavállaló. Bérpótlék csak akkor jár, ha több műszakos tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál történik a munkavégzés. A vasárnapi pótlék rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is megilleti a munkavállalót, amikor a munkavállaló rendes munkaidőben történő munkavégzésre vasárnap nem is osztható be.

Munkaszüneti napra járó pótlék 100%:Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén nincs jelentősége, hogy a munkáltató milyen jogcímen rendelte el a munkavégzést, a pótlékot ki kell fizetni. A munkaszüneti nap az új Mt. szerint nem munkanap, tehát munkabér erre a napra nem jár. Csak annak jár, aki vasárnapra is beoszható más munkarend szerint dolgozik. A munkaszüneti napok állami és egyházi ünnepek. Munkaszüneti napi bérpótlék jár a húsvét- vagy pünkösdvasárnapon történő munkavégzés esetén. Ilyenkor vasárnapi pótlék nem jár.

Éjszakai pótlék: 15% jár a munkavállalónak éjszakai munkavégzés (22-6 óra között) esetére, ha ennek tartama az 1 órát meghaladja, ez a műszakpótlékra jogosult munkavállalónak nem jár.

Túlóra pótlék: 50% vagy szabadidőre jár a napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten felül, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. A munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján érvényesíthető.

Műszakpótlék mértéke: 30%, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 óra és a 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén. A beosztás változását rendszeresnek kell tekinteni akkor, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.

A heti pihenőnapra elrendelt túlmunka esetén 100% pótlék jár, illetve 50%, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít

A bérpótlék számítása

A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, rész- vagy az általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos részével kell osztani. Az így megkapott órabér lesz a százalékban meghatározott bérpótlék alapja, tehát ha egyébként a műszakpótlék kifizetésének feltételei teljesülnek, akkor 10 órányi műszakpótlékot megalapozó munkavégzés esetén az óradíj tízszeresére számítjuk ki a 30% műszakpótlékot – tette hozzá Vakulya Csaba. Nem szabad elfelejteni, hogy az említett órára nem csak a pótlék összege, hanem a rendes munkabér is jár.

Ha a havibéres dolgozónak a bérpótlék mellé alapórát kell megállapítani, akkor az egy órára járó pótlékalapot úgy számítjuk ki, hogy a havi bérét elosztjuk az aktuális hónap ledolgozandó napjaival és a napi munkaidőnek az óráival, majd ezt szorozzuk a túlórák számával.

A bérpótlékot a tárgyhavi bérrel együtt kell elszámolni. A munkaidőkereten és az elszámolási időszakon felüli, a többlet munkavégzést a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak zárását követően kell elszámolni. Abban az esetben, ha a törvény nem rendelkezik másképpen, akkor egyszerre több jogcímen válhat bérpótlékra jogosulttá a munkavállaló.

Bérpótlék utáni közterhek

A bérpótlék munkabérnek minősül, ennek megfelelően a munkabért terhelő adók és járulékok alkalmazandók bérpótlék esetében is – válaszolt a HR Portál kérdésére Vakulya Csaba. Ez azt jelenti, hogy a bruttó összegben meghatározott munkabérből levonásra kerül 15 % személyi jövedelemadó (szja) és 18,5 % társadalombiztosítási járulék is, illetve a munkáltatót terhelő 13 % szociális hozzájárulási adóval is számolnia kell majd a munkáltatónak.