Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 2 éve

Drasztikusan csökkent a munkaügyi perek száma

Az új Mt. szabályai néhány kivételtől eltekintve 2012. július 1. napjával léptek hatályba, és alapvetően rajzolták át a munkavállalók és a munkáltatók jogait és kötelezettségeit, valamint kockázat átcsoportosítást is végrehajtottak a felek között. A paradigmaváltás azonban a munkaviszony megszüntetésének a szabályozásában is érvényre jut. Nem csak gyengíti a munkáltatói felmondás törvényi garanciáit, de a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit is lényegesen enyhíti.

A munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése körében a törvény több tekintetben változtat a szabályozási gyakorlaton. Az általános indoklás úgy érvel, hogy a felmondási tilalmak rendszere a munkáltatók számára túlzott és indokolatlan tehernövekedést okozott, s azt „sem az európai országokban alkalmazott megoldások, de szociálpolitikai szempontok sem támasztották alá”. A szabályozás célja a teherkiegyenlítésen túlmenően a nagyszámú és elhúzódó munkaügyi perek számának a csökkentése volt.

Cél volt a munkaügyi perek számának a csökkentése

Nézzük ezt követően elsőként azt, hogy a jogalkotó hogyan kíván eleget tenni a Magyar Munka Terve elnevezésű programjában foglaltaknak. A munkáltatókat sújtó „túlzott és indokolatlan tehernövekedésre”, valamint az elhúzódó munkaügyi perekre azt találta ki a jogalkotó, hogy megszünteti a pereskedés mögött álló munkavállalói érdekeltséget. Ezt úgy oldotta meg, hogy fő szabályként bevezette azt, hogy amennyiben a munkáltató a munkaviszonyt jogellenesen szünteti meg, a munkavállaló fő szabályként nem kérhet a bíróságtól visszahelyezést, csupán kártérítést. Gondolhatnánk, hogy hát ki akar visszamenni ahhoz a munkáltatóhoz, aki így elbánt vele, hiszen a kártérítésből meg tud élni addig, amíg nem talál munkát. A jogalkotó azonban előírta, hogy az elmaradt jövedelem jogcímén igényelt kártérítés összege mostantól limitált. Méltánytalannak ítélte ugyanis azt, hogy a munkaviszonyt jogellenesen megszüntető munkáltató a bíróságok lassú ítélkezése okán évekre visszanyúlóan fizethessen kártérítést. Ezt követően arról döntött, hogy eltörli a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a korábbi Mt. alapján követelhető átalány jellegű kártérítés lehetőségét. Az új szabályok hatályba lépése előtt ugyanis még lehetőség nyílt arra, hogy a munkavállalónak a bíróság az eset körülményei alapján 2-12 havi átlagkeresetet ítéljen meg, mely megoldást az új Mt. már nem ismeri.

Teljesült a cél: drasztikusan csökkent a munkaügyi perek száma

Nézzük ezt követően azt, hogy a megváltozott szabályok a munkaügyi perek számában visszatükröződnek-e. A hivatalos statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy sajnos igen. A bírósági fórumrendszer munkaügyi kérdésekben három fokú. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok járnak el első fokon, tőlük a székhelyük szerint illetékes törvényszékekhez lehet fordulni, s utolsó szintként a Kúria jöhet számításba. Első fokon a munkaügyi perek száma évente 2000 üggyel csökken, a 2012-es 18000-es ügyszámról 2014-re 14.000-re esett vissza. Ezen belül a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 5100-ról 3800-ra csökkent és jelenleg az ügyek 27%-át teszik ki. A másodfokú bíróságokhoz a számok tanúsága alapján csupán az ügyek 10 százaléka kerül. A hatályba lépéskori 480-as ügyszámról a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma 360-ra csökkent és ez az ügyek 17 százalékát teszi ki. A Kúriához minden harmadik munkavállaló fordul ezt követően. A Kúria ügyterhe évi 840 ügyről 660 ügyre csökkent. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perek száma ezen belül 302-ről 250-re csökkent. Ez jelenleg az ügyek 37 százalékát teszi ki. Megállapítható tehát az, hogy az új Mt. hatályba lépése a munkavállalók jogérvényesítését jelentősen korlátozta.

Ebből az is következik, hogy a szakszervezetek a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt alkalmazott szankciók szigorítását joggal követelik.

Dr. Kéri Ádám
LIGA Szakszervezetek
Jogi szakértő
Follow hrportal_hu on Twitter

Ön tudja, hogy mi lesz az adataival egy álláspályázat után?

A munkáltató a működése során tucatnyi személyes adatot kezel. Ezekhez hozzájuthat a munkaerő toborzásával, a munkavállalók ellenőrzésével, a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével vagy akár a bérszámfejtéssel összefüggésben. Nem mindegy ugyanakkor, hogy az adatkezelés során eleget tesz-e a jogszabályi követelményeknek. Ellenkező esetben ugyanis azzal kell számolnia, hogy polgári vagy akár büntetőeljárás is indulhat, sőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) akár több milliós bírságot is kiszabhat. Sőt a munkavállalót a személyiségi jogai megsértésére tekintettel akár az azonnali hatályú felmondás joga is megilletheti. Nézzük tehát végig a munkáltató működése szempontjából legfontosabb adatkezelési jogalapokat, és azt, hogy azok mely területen tehetik lehetővé az adatkezelést. Ennek során az adatvédelmi Irányelv (irányelv), az Info tv., az Mt. rendelkezéseire, a NAIH gyakorlatára, illetve az Adatvédelmi Munkacsoport véleményeire szükséges figyelemmel ltovább..

További cikkek
Már márciustól korlátozhatják a munkaerő szabad áramlását Nagy-Britanniában

Theresa May, brit miniszterelnök még márciusban bejelentheti, egy időben a Brexit elindításával, hogy az ez után érkező uniós állampolgároknak a... Teljes cikk

Ön tudja, hogy mi lesz az adataival egy álláspályázat után?

A munkáltató a működése során tucatnyi személyes adatot kezel. Ezekhez hozzájuthat a munkaerő toborzásával, a munkavállalók ellenőrzésével, a... Teljes cikk

Ön tudja, hogy mi lesz az adataival egy álláspályázat után?

A munkáltató a működése során tucatnyi személyes adatot kezel. Ezekhez hozzájuthat a munkaerő toborzásával, a munkavállalók ellenőrzésével, a... Teljes cikk

Hazatérhet a lengyel munkaerő a Brexit után

Akár 100-200 ezer lengyel is hazatérhet kormányzati becslések szerint a Brexit után Lengyelországba. Teljes cikk

Hat százalékos béremelést kapnak a MOL dolgozói

Négy százalékos lesz idén az általános béremelés, valamint további két százalék az a keret, amelyből a bérfelzárkóztatást, illetve a munkaerő... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

Pótszabadság, felmondási korlátozás, védelem a felvételi eljárás során - kinek járnak ezek?

A fogyatékos, illetve a beteg munkavállalót nem csupán az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003....