"Egész egyszerűen nincsen munkaerő" - outsourcing trendek

Korábbi interjúnkban megerősítette azon cikk kijelentését , amely szerint a klasszikus outsourcing-modell átalakul. A cikk szerint a fokozott automatizálás és a külföldi munkaerő igénybevételének csökkenő járulékos előnyei miatt az informatikai outsourcing-szolgáltatásokban egyre kevesebben fognak dolgozni a világon. A Gartner becslése pedig az volt, hogy az outsourcing-szolgáltatások volumene világszerte legalább 15 százalékkal esik 2016-ig. A kognitív számítástechnika megjelenése miatt valószínűleg az olyan területeken, mint a helpdesk, a tanulásra képes rendszerek fogják átvenni az emberek helyét. Mennyire voltak megalapozottak ezen félelmek? Mit történt az elmúlt két évben?

Tudomásom szerint az outsourcing piac volumene globálisan tekintve folyamatosan növekszik. Természetesen történek átrendeződések, például Észak-Afrikában átkerült a súlypont újból Távol-Keletre és megint előtérbe került a közép-európai piac is. Az outsourcing fő mozgatórugója, a nemzetközi piacon tevékenykedő vállalatok költségcsökkentési igénye, azonban a továbbra is fennáll.

Mennyire vonzó célpontja hazánk az ágazatnak például a környező országokhoz képest? Hány szolgáltató központ nyílt az elmúlt években?

Jelenleg 100 shared service center (ssc) működik hazánkban. És bár nyílt néhány szolgáltató központ az elmúlt időszakban is, nincs meg az a dinamizmus mint amit a 2000-es éveket jellemezte. Mindemellett tény, hogy a szektorban foglalkoztatottak száma évről-évre 10 százalékkal emelkedik. De ezt a növekedést inkább a már évek óta hazánkban működő vállalatok generálják újrabefektetéseikkel.

Mi az új befektetők érkezésének legfőbb akadálya? Korábban az oktatási rendszert, a hektikus jogalkotást, folyamatosan változó adózási és szabályozási környezetet, az iparosítást emelte ki. Akkor a több nyelvet beszélő, képzett munkaerő hiánya volt a legnagyobb probléma. De az országkockázattól is tartottak.

Suhajda Attila szerint nem valósult meg a bérrendezésEbben sajnos nincs nagy változás. Úgy látom, a jelenlegi magyar munkaerőpiac nem képes biztosítani azt a szakember-utánpótlást, amire ezeknek a vállalatoknak szükségük van. Az oktatási rendszer átalakításai sem kedveztek a szektornak más tudásintenzív iparágakhoz hasonlóan, ennek a levét isszuk most. Attól tartok hosszú időbe fog telni mire az oktatási rendszer képes lesz a modern gazdaság által elvárt tudással és kompetenciákkal rendelkező szakembereket képezni.

Ezek szerint akkor a korábbi tervek, mint a munkaerőhiány és a fluktuáció enyhítése, bérek emelése, sem valósultak meg?

Nem nagyon. A munkaerőhiány a legnagyobb probléma, ez háttérbe szorította az ország- és a jogszabályi környezet kockázatát is. Kijelenthető: egész egyszerűen nincsen munkaerő., hiszen elvándorolt rengeteg nyelveket beszélő magyar fiatal, és nincsen utánpótlás, akik rendelkeznének azokkal az alapkompetenciákkal, amelyekre igény mutatkozik ebben a szektorban.

Emelték-e a béreket a cégek? Hiszen az is fontos a munkaerő bevonzásában, megtartásában.

Érdekes folyamat figyelhető meg. Ebben a szektorban mindig magasabbak voltak a bérek az átlagjövedelemnél. Azonban a tehetségekért folyó harc bérspirált indított el, ami nem szerencsés és a versenyképességünknek sem tesz jót.

Másrészt a magasabb hozzáadott értékű, komplexebb szolgáltatások, feladatok több nyelvet beszélő, senior szakembereket igényelnek. Sok center azonban azt gondolta, hogy ugyanakkora fizetésért is eljönnek a képzettebbek, mint az egy nyelvet beszélők. Sajnos a bérrendezés sok helyen még mindig nem történt meg. De azért vannak kivételek és egyes szolgáltató központok rájöttek, hogy ez a megközelítés nem hoz eredményt és így biztosan nem találnak szakembert a megnövekedett igényeik kielégítésére.

Hozzávetőleg mennyit keres egy két nyelvet beszélő senior ember átlagosan?

Az induló bérük elérheti a bruttó 350- 400 ezer forintot is.

Milyen trendeket látnak idén?

A cloud technológiák fejlődése versenyre kényszeríti a magyar cégeket. Tulajdonképpen bármilyen külföldi szolgáltató szolgáltatást tud nyújtani Magyarországra interneten keresztül.

A másik trend a robotika, ami már egy létező jelenség. Itt nem arra kell gondolni, hogy mesterséges intelligenciával rendelkező robotok kerülnek be a centerekbe, hanem rutin feldolgozási folyamatok (pl. pénzügyi elemzéseket, adatok feldolgozása) automatizálásáról van szó.

Mivel a pénzügyi szolgáltatások teszik ki a legnagyobb szeletét a scc-k back office szolgáltatásoknak, feltételezhetően a robotika miatt jelentős számú pozíció válhat feleslegessé. Szeretném kiemelni, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezen emberek munka nélkül maradnának, de az biztos, hogy egy átrendeződést eredményez majd a vállalaton belül.

Egyre több kis-és középvállalkozás bízza kisebb szolgáltatókra (könyvelők, HR tanácsadók) tevékenységeik egy részét. A Profession.hu kis-és középvállalkozói döntéshozatalt vizsgáló kutatása szerint a kiszervezés legfőbb oka a költséghatékonyság (34 százalék), illetve a kapacitás hiánya (30 százalék). Az átvett, speciális szakértelmet igénylő tevékenységek jellemzően az informatika, pénzügy, beszerzés és HR területét fedik le. Vissza tudja ezt a kutatást igazolni? Valóban már a kisebb cégek is szerveznek ki feladatokat?

Igen, érzékeljük ezt a trendet is. A piac által megkövetelt versenykényszer arra ösztönzi a cégeket, hogy a nyissanak az outsourcing irányába, ami egy piacot nyit meg a hazai szolgáltatók számára.

Ám ennek a dolgozók és szakszervezetek általában nem örülnek. Jó példa erre a BKV buszvezetőinek vagy a Zalai Volánosok esete. Hogyan lehet a kiszervezést minél kevesebb „áldozat” árán megvalósítani, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon?

Valóban nem könnyű kérdés. Hiszen egy-egy ilyen mozgás elég gyakran személyi változást is eredményez. HR politika kérdése, vagyis azon múlik, hogy mennyire kívánja a vállalat ezt humánusan kezelni. Hiszen a külső szolgáltatóhoz is kerülhetnek a kiszervezett terület munkavállalói.