Egyre több diák vállal munkát tanulmányai finanszírozásához
A felvételiző diákok 47 százaléka szeretne külföldön is tanulni, és tavalyhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el, vagy részképzéssel (pl. ösztöndíjjal) utaznának külföldre - világított rá a Budapesti Gazdasági Egyetem által az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon végzett kutatás.
A Budapesti Gazdasági Egyetem 1125, az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon részt vevő diák bevonásával készítette el idén negyedik alkalommal kutatását, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen preferenciák alapján választanak a felsőoktatási intézmények és szakok között a felvételi előtt álló diákok.
A BGE felmérése alapján folytatódó tendencia tavalyhoz képest, hogy tovább csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ez az arány 2013-ban még 87 százalék volt, tavaly már csak 75 százalék, idén pedig 72 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya – a három évvel ezelőtti 13 százalékról 28 százalékra.
Míg tavaly az önköltséges képzésre jelentkezők elsősorban a szülők segítségére támaszkodtak volna tanulmányaik finanszírozásában, idén már ugyanolyan mértékben (33 százalék) jelölték meg a tanulás melletti munkavállalást. Diákhitelben továbbra is csak a megkérdezettek tizede gondolkodik, illetve 15 százalék reméli azt, hogy jó tanulmányi eredményei miatt az első félévet követően átsorolhat állami ösztöndíjas képzésre.
A megkérdezett diákok majdnem fele (47 százalék) szeretne külföldön is továbbtanulni, 19 százalék a teljes tanulmányi idejét Magyarországon töltené; 34 százalék viszont még nem határozott ebben a kérdésben - áll a kutatási összefoglalóban.
A külföldön tanulni vágyók között a tavalyi adatokhoz képest a duplájára nőtt azon felvételizők száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el (14 százalék), továbbá akik részképzéssel - például ösztöndíj, diákcsereprogram révén - utaznának külföldre (53 százalék). Ugyanakkor erőteljesen lecsökkent a szakmai gyakorlatot tervezők száma (35 százalékról 20 százalékra).
A felvételizők több mint a fele számára a képzési terület elismertsége számít leginkább döntése meghozatalában (54 százalék), másodsorban a megszerezhető diploma munkaerő-piaci elismertsége
(36 százalék), harmadsorban pedig az intézmény hírneve (33 százalék).
Kisebb mértékben játszik szerepet az intézmény földrajzi elhelyezkedése (22 százalék), és a szülők, barátok véleménye (18 százalék). Legkevésbé a felsőoktatással kapcsolatos elemzések és statisztikák, a diákok középiskolai tanárainak javaslatai, továbbá a reklámokban, hirdetésekben hallottak befolyásolják a felvételizőket.
Tavalyhoz képest idén tovább nőtt a bizonytalankodók száma: a válaszadók 38 százaléka néhány héttel a jelentkezési határidő előtt még nem is döntött arról, hova felvételizik, 32 százalékuk pedig csak nemrég jutott elhatározásra. Tudatosnak alig 14 százalék nevezhető: ők azok, akik már egy éve tudják, hova adják be jelentkezésüket, és 16 százalékuk hozta meg néhány hónappal ezelőtt végleges döntését.
A BGE felmérése alapján folytatódó tendencia tavalyhoz képest, hogy tovább csökkent azoknak a diákoknak az aránya, akik állami ösztöndíjas képzésre szeretnének jelentkezni. Ez az arány 2013-ban még 87 százalék volt, tavaly már csak 75 százalék, idén pedig 72 százalék. Ezzel párhuzamosan nőtt az önköltséges képzést megjelölő felvételizők aránya – a három évvel ezelőtti 13 százalékról 28 százalékra.
Míg tavaly az önköltséges képzésre jelentkezők elsősorban a szülők segítségére támaszkodtak volna tanulmányaik finanszírozásában, idén már ugyanolyan mértékben (33 százalék) jelölték meg a tanulás melletti munkavállalást. Diákhitelben továbbra is csak a megkérdezettek tizede gondolkodik, illetve 15 százalék reméli azt, hogy jó tanulmányi eredményei miatt az első félévet követően átsorolhat állami ösztöndíjas képzésre.
A megkérdezett diákok majdnem fele (47 százalék) szeretne külföldön is továbbtanulni, 19 százalék a teljes tanulmányi idejét Magyarországon töltené; 34 százalék viszont még nem határozott ebben a kérdésben - áll a kutatási összefoglalóban.
A külföldön tanulni vágyók között a tavalyi adatokhoz képest a duplájára nőtt azon felvételizők száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el (14 százalék), továbbá akik részképzéssel - például ösztöndíj, diákcsereprogram révén - utaznának külföldre (53 százalék). Ugyanakkor erőteljesen lecsökkent a szakmai gyakorlatot tervezők száma (35 százalékról 20 százalékra).
A felvételizők több mint a fele számára a képzési terület elismertsége számít leginkább döntése meghozatalában (54 százalék), másodsorban a megszerezhető diploma munkaerő-piaci elismertsége
(36 százalék), harmadsorban pedig az intézmény hírneve (33 százalék).
Kisebb mértékben játszik szerepet az intézmény földrajzi elhelyezkedése (22 százalék), és a szülők, barátok véleménye (18 százalék). Legkevésbé a felsőoktatással kapcsolatos elemzések és statisztikák, a diákok középiskolai tanárainak javaslatai, továbbá a reklámokban, hirdetésekben hallottak befolyásolják a felvételizőket.
Tavalyhoz képest idén tovább nőtt a bizonytalankodók száma: a válaszadók 38 százaléka néhány héttel a jelentkezési határidő előtt még nem is döntött arról, hova felvételizik, 32 százalékuk pedig csak nemrég jutott elhatározásra. Tudatosnak alig 14 százalék nevezhető: ők azok, akik már egy éve tudják, hova adják be jelentkezésüket, és 16 százalékuk hozta meg néhány hónappal ezelőtt végleges döntését.
Diákmunkával kapcsolatos kérdéseire Hegedűs Csaba , a Prohumán Diákmunka operatív igazgatója válaszol.
A karizmatikus kisugárzás tanulható lenne... ? A karizma körül kialakult mítosz abból ered, hogy ez a képesség velünk születik.
Aki kérdez: Gerőcs Krisztina
A kirúgott dolgozó édes bosszút áll volt főnökén