Egyre többen próbálják fenntartani magukat mellékállással

A mellékállás fogalma nem újdonság hazánkban, manapság azonban egyre többen kényszerülnek rá, hogy megfelelő színvonalon eltartsák családjukat. Van, aki esténként irodaházakban takarít, de olyan is akad, aki tanárnő létére az órák után butikban dolgozik eladóként, hogy támogatni tudja egyedül nevelt, nappali tagozatos egyetemi fiát - nyilatkozta a Népszabadságnak Szatmáry Ildikó, az óbudai családsegítő szolgálat munkavállalási és pályaválasztási tanácsadója.

Állás rangon alul

Viszonylag új jelenség, hogy a kisegítő vagy részmunkaidős feladatokra cégen belül jelentkeznek az alkalmazottak. Egy szakképzett pszichológus például, aki egy átmeneti gyermekotthonban nevelőként dolgozik, és az a feladata, hogy a gyerekek tanulási nehézségeit igyekezzen enyhíteni, takarítói feladatokat is elvállalt az intézményben, és némi pluszpénzért a konyhán is kisegít.

Az utóbbi időben egyre többen próbálkoznak munka után multilevel marketinghálózatokban ügynökösködni, és a telemarketinges másodállásokat vállalók száma is növekszik. Van, akinek bejön a dolog, de ezzel a munkával általában sok kudarc és frusztráció jár, ezért hosszú távon kevesen bírják az állandó elutasítást - csupán átmeneti megoldást jelenthet a pénzgondokra, állítja a szakember.

A tanácsadó tapasztalatai szerint sokszor maga a főállás megszerzése és megtartása is túlzottan nehéz, a munkáltatók ugyanis "szeretik" túlóráztatni a dolgozókat (a munkaidő utáni képzésekről, tanfolyamokról nem is beszélve), így tulajdonképpen ha még lenne is erejük, akkor sincs esélyük mellékállás után nézni - teszi hozzá a szakember.

Ma már a főállás az álom?

Az emberek általában egy főállásban szoktak gondolkodni, de gyakorta nem találnak megfelelőt, vagy olyan élethelyzetben vannak - például a kisgyermekes anyák -, hogy nem tudnak élni a kínálkozó, három műszakos munka lehetőségével - mondta Csaposs Noémi, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder-Multiman Személyzeti Tanácsadó Kft. vezető munkatársa a Népszabadságnak. A többfajta munkát vállalók általában olyan kisebb településeken élnek, ahol nincsenek új munkahelyek: a helyi önkormányzat és a néhány helyi vállalkozás keveseket tud foglalkoztatni.

Egy nyolcórás, betanított munkás műszak után nem sokan bírnak további órákat végigdolgozni, mégis, a szükség nagy úr, ezért sokszor előfordul, hogy a férfiak feketemunka után néznek egy építkezésen vagy egy raktárban. A nők ezzel szemben leginkább a takarítói állásokban, háztartási alkalmazottként vagy gyerekfelügyelőként tesznek szert kiegészítő jövedelemre.

A Trenkwalder által kiközvetített állásokban a 45 ezer forint minimálbérnél jóval többet, átlagosan 108 ezer forintot lehet keresni, bár az átlagban a magasabb jövedelműek keresete is benne van. Budapesten és Pest megyében, ahol viszonylag magasabbak a bérek, egy betanított munkás nettó 65-70 ezer forintot, a magasabb kategóriában 70-75 ezer forintot vihet haza, természetesen csak több műszakban túlórákkal együtt. A hozzájuk fordulók szinte mindig főállást keresnek, vagy ha megpróbálkoznak a részmunkaidővel, igyekeznek szerződésüket nyolcórásra változtatni. Elvégre egy négyórás munkaviszonyból csupán havi nettó 25 ezer forint jön össze - mondta Pestovics Lóránt, a Trenkwalder egyik budapesti irodájának munkaerő-közvetítő munkatársa.

Túl sok a negatív tapasztalat

Az egyedülálló kisgyermekes szülők nem képesek vállalni a két vagy három műszakot, ezért általában a helyi munkaügyi központhoz szokták irányítani őket, hogy segítséget kapjanak. Veszely György, a Fővárosi Munkaügyi Központ munkatársa szerint az álláskeresők között sok a motiváció nélküli megkeseredett ember, ami érthető is, tekintve, hogy sokszor csalatkoznak: vagy nem az ígért munkakört adják nekik, vagy eleve szóba sem állnak velük magas koruk miatt.

A számok szerint is romlik a helyzet

A mellékállás utáni "vágyat" a statisztikák is alátámasztják, a lakosság egyre inkább hitelekből próbál megélni: a Magyar Nemzeti Bank nemrég napvilágot látott adatai szerint 2007 második és harmadik negyedévében a lakosság nettó kötelezettségei (vagyis adóssága) két egymást követő negyedévben is nagyobb mértékben nőttek, mint követelései. Vagyis az átlagos magyar háztartás szinte egyáltalán nem tudott megtakarítani, miközben csak adóssága nőttön-nőtt.

Mivel az átlagba beleszámítanak a jómódúak is, az alacsony jövedelműeknél valószínűleg még sanyarúbb helyzetben vannak, így válik érthetővé, hogy míg a megtakarítások aránya a GDP-hez képest kissé növekedett a legutolsó közzétett adatok szerint, a lakossági hitelfelvétel minden korábbinál magasabb volt. Ráadásul nem is a jövőt jelentő lakásfinanszírozásra költenek többnyire az emberek, hanem szabad felhasználású hitelekre, amiket bármire (pl. gázszámla kifizetésére) költhet a hitelfelvevő. A bankok már tavaly megállapították, hogy egyre többen próbálják átmenetileg egyik hitelből fizetni a másikat - írja a Népszabadság.