Megvalósul a minimálbér emelés, nőhet a részmunkaidő és más trükkök aránya

A hazai minimálbér bruttó 111.000 forint (nettó 73.815 forint), míg a garantált bérminimum mértéke pedig 129.000 forint. (85.785 forint). Az Európai Unió tagországaiban a minimálbér mértéke az EUROSTAT 2016. évi kimutatása alapján nagy szórást mutat: 200 Eur és 2.000 Eur között húzódik, de a magyar minimálbér (330 Eur) mindenképpen a legalacsonyabbak között van. Ezen mindenképpen javítani fog a két számjegyű minimálbér emelkedés. Lássuk elsőként a jelenlegi helyzetet.
Máshol ennyi a minimálbér

Így változna a minimálbér

A minimálbér kétszámjegyű emelkedésével két éves perióduson belül a létminimumot is elérné a számítások szerint. Az alábbiakban azt a számítási tervezetet mutatjuk be, mely a VKF megállapodást megelőzte, de amelynek főbb elemei a megállapodással nem változtak.

Utolsókból lesznek az elsők: a munkaerőhiány és a választások közeledtével újra térképre kerültek a munkavállalók

A munka törvénykönyve nagyobb mértékben utoljára idén nyáron változott, mely változások kizárólag a uniós jogharmonizációt célozták meg. A munkavállalói oldal javaslatai közül így egyetlen sem került elfogadásra, mint ahogyan a Kúria által több alkalommal kifogásolt jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályai is változatlanok maradtak. A kormányzat, amelyik tehát ez idáig - a munkajog területén - kimondottan a munkáltatók kegyeit kereste, hiszen elsősorban a foglalkoztatás bővítésére koncentrált, a minimálbér emeléssel összefüggésben váratlan javaslatot terjesztett elő, majd fogadtatott el.

A munkavállalói érdekképviseleteket is meglepve ugyanis 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánlott 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést. Ezen túlmenően a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentését, valamint járulékcsökkentést is felajánlott, előbbivel közel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre. A munkáltatói érdekképviseletek azonban jelezték, hogy a drasztikus béremeléseket a hazai munkáltatók a versenyképességük jelentős csökkenése nélkül nehezen tudják kigazdálkodni. Ezzel együtt a munkaerő megtartása miatt végül ők is beálltak a kormányzati javaslat mögé.

A helyzet ugyanis az, hogy ezidáig hozzávetőlegesen 500.000 munkavállaló hagyta el az országot, és az itthoni munkavállalás egyre kevesebb szektorban vonzó. A VKF megállapodás tehát létrejött, bár a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, dr. Dávid Ferenc, ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a munkáltatók a kormányzattól is nagyobb áldozatvállalásra számítottak. A megnövekedő állami bevételekből ugyanis nagyobb mértékű adó és járulékcsökkentésekre is sor kerülhetne.

Ezek lehetnek a minimálbér emelésének a negatív következményei

A minimálbér emelése szükségszerű, és ebben gyakorlatilag mind a kormányzat, mind pedig a szociális partnerek (munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek) egyetértenek. Az alábbiakban azokra a veszélyekre hívjuk fel a figyelmet, melyek a minimálbér változásának, mint pozitív kormányzati lépésnek a velejárói.

a.) A feledékenység következménye: részleges érvénytelenség

Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés kötelező eleme. A felek az alapbér mértéke vonatkozásában számos területen szabadságot élveznek, hiszen abba például egyes bérpótlékokat beolvaszthatnak, egy dologra azonban ügyelniük szükséges. Az alapbér nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér. A minimálbér vonatkozásában pedig meg kell különböztetnünk az alapminimálbértől az ún. garantált bérminimumot.

Annak megállapításánál, hogy ki jogosult garantált bérminimumra, kettős feltétel érvényesül: a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel és a munkakörnek ezt igényelnie is szükséges. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. 3.§ (g) bekezdése alapján az eljáró hatóság jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket vizsgálat tárgyává teheti. Ennek megfelelően ügyelni kell a kötelező legkisebb munkabér szintjének a betartására is. Amennyiben tehát valamely munkavállaló alapbére nem éri el a minimálbér vagy a garantált bérminimum szintjét, abban az esetben a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, és a felek megállapodásának ezt a részét a törvény rendelkezése fogja helyettesíteni. Amennyiben pedig erre munkaügyi ellenőrzés keretében kerül sor, bírság kiszabására is sor kerülhet.

b.) Már elindult a trükközés

A szabályozás változásával erősödhet az a jelenleg is létező gyakorlat, hogy a felek a munkaszerződésben részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg, ám a munkavállaló a valóságban teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra. Ebben az esetben természetesen a kötelező legkisebb munkabér mértéke a munkaidő függvényében csökkenni fog. (Kérdezz-felelek rovatunkba is érkezett már ilyen jellegű kérdés.) Az ilyen igények a munkaerőpiacon már megjelentek. Erre azonban nem csupán a munkaügyi felügyelet ellenőrzései miatt célszerű figyelni, hanem pusztán azért is, mivel a munkaerő-hiány okán a munkáltatók nem fognak ilyen áron munkavállalókat találni. A munkaerő-hiány egyik oka ugyanis éppen az, hogy ezen a bérszinten a munkavállalók már nem vállalnak munkát. Végezetül a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben szokás szerint felszínre kerülhet a munkáltató „trükközése”, mely elhúzódó és költséges munkaügyi per forrása is lehet.

c.) Leépítések nem valószínűek, de nőhet a fekete foglalkoztatás

A minimálbér emeléssel összefüggésben szokásos a létszámleépítésekre, mint közvetlen következményekre hivatkozni. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben azonban nem reális ez a forgatókönyv, hiszen így sincsen kit az íróasztal mögé ültetni vagy a gépek mellé állítani. Nagyobb veszélyt jelenthet inkább az, hogy a felek megállapodásával a jogszabály rendelkezéseit kijátsszák, s ezzel a fekete vagy a szürke foglalkoztatás kereteit növelik. Ezt azonban az állam munkaügyi ellenőrzésekkel, valamint adó és járulékváltozásokkal - ha okosan cselekszik - meg tudja akadályozni.