Szerző: dr. Kéri Ádám Megjelent: 2 éve

Megvalósul a minimálbér emelés, nőhet a részmunkaidő és más trükkök aránya

Jelenleg Magyarországon a minimálbér szintje nem csupán a környező országok minimálbér szintje alatt húzódik, hanem az még a létminimum szintjét sem éri el, megközelítőleg 20.000 forinttal kevesebb. Persze nem biztos, hogy a munkaadók is örülnek. Lássuk milyen pozitív és negatív oldalai lehetnek az emelésnek.

images

images

NEXONtime munkaidő-menedzsment rendszer

Az egyetlen valóban integrált rendszer Magyarországon: teljes körű megoldás a munkaidő-tervezéstől a bérszámfejtésig. Mérhetővé teszi a munkavállalók teljesítményét, kiszűri az erőforrás-gazdálkodási problémákat, így csökkenthetővé válnak a túlóraköltségek. biztonságos, elegáns beléptető rendszer dolgozói és vezetői önkiszolgáló felületek rugalmas beosztás-tervezés munkaidő-keretes foglalkoztatás támogatása


További információ

A hazai minimálbér bruttó 111.000 forint (nettó 73.815 forint), míg a garantált bérminimum mértéke pedig 129.000 forint. (85.785 forint). Az Európai Unió tagországaiban a minimálbér mértéke az EUROSTAT 2016. évi kimutatása alapján nagy szórást mutat: 200 Eur és 2.000 Eur között húzódik, de a magyar minimálbér (330 Eur) mindenképpen a legalacsonyabbak között van. Ezen mindenképpen javítani fog a két számjegyű minimálbér emelkedés. Lássuk elsőként a jelenlegi helyzetet.
minimálbérMáshol ennyi a minimálbér

Így változna a minimálbér

A minimálbér kétszámjegyű emelkedésével két éves perióduson belül a létminimumot is elérné a számítások szerint. Az alábbiakban azt a számítási tervezetet mutatjuk be, mely a VKF megállapodást megelőzte, de amelynek főbb elemei a megállapodással nem változtak.
minimálbér


Utolsókból lesznek az elsők: a munkaerőhiány és a választások közeledtével újra térképre kerültek a munkavállalók

A munka törvénykönyve nagyobb mértékben utoljára idén nyáron változott, mely változások kizárólag a uniós jogharmonizációt célozták meg. A munkavállalói oldal javaslatai közül így egyetlen sem került elfogadásra, mint ahogyan a Kúria által több alkalommal kifogásolt jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályai is változatlanok maradtak. A kormányzat, amelyik tehát ez idáig - a munkajog területén - kimondottan a munkáltatók kegyeit kereste, hiszen elsősorban a foglalkoztatás bővítésére koncentrált, a minimálbér emeléssel összefüggésben váratlan javaslatot terjesztett elő, majd fogadtatott el.

A munkavállalói érdekképviseleteket is meglepve ugyanis 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánlott 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést. Ezen túlmenően a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentését, valamint járulékcsökkentést is felajánlott, előbbivel közel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre. A munkáltatói érdekképviseletek azonban jelezték, hogy a drasztikus béremeléseket a hazai munkáltatók a versenyképességük jelentős csökkenése nélkül nehezen tudják kigazdálkodni. Ezzel együtt a munkaerő megtartása miatt végül ők is beálltak a kormányzati javaslat mögé.

A helyzet ugyanis az, hogy ezidáig hozzávetőlegesen 500.000 munkavállaló hagyta el az országot, és az itthoni munkavállalás egyre kevesebb szektorban vonzó. A VKF megállapodás tehát létrejött, bár a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, dr. Dávid Ferenc, ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a munkáltatók a kormányzattól is nagyobb áldozatvállalásra számítottak. A megnövekedő állami bevételekből ugyanis nagyobb mértékű adó és járulékcsökkentésekre is sor kerülhetne.
Varga Mihály

Ezek lehetnek a minimálbér emelésének a negatív következményei

A minimálbér emelése szükségszerű, és ebben gyakorlatilag mind a kormányzat, mind pedig a szociális partnerek (munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek) egyetértenek. Az alábbiakban azokra a veszélyekre hívjuk fel a figyelmet, melyek a minimálbér változásának, mint pozitív kormányzati lépésnek a velejárói.

a.) A feledékenység következménye: részleges érvénytelenség

Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés kötelező eleme. A felek az alapbér mértéke vonatkozásában számos területen szabadságot élveznek, hiszen abba például egyes bérpótlékokat beolvaszthatnak, egy dologra azonban ügyelniük szükséges. Az alapbér nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér. A minimálbér vonatkozásában pedig meg kell különböztetnünk az alapminimálbértől az ún. garantált bérminimumot.

Annak megállapításánál, hogy ki jogosult garantált bérminimumra, kettős feltétel érvényesül: a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel és a munkakörnek ezt igényelnie is szükséges. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. 3.§ (g) bekezdése alapján az eljáró hatóság jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket vizsgálat tárgyává teheti. Ennek megfelelően ügyelni kell a kötelező legkisebb munkabér szintjének a betartására is. Amennyiben tehát valamely munkavállaló alapbére nem éri el a minimálbér vagy a garantált bérminimum szintjét, abban az esetben a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, és a felek megállapodásának ezt a részét a törvény rendelkezése fogja helyettesíteni. Amennyiben pedig erre munkaügyi ellenőrzés keretében kerül sor, bírság kiszabására is sor kerülhet.

b.) Már elindult a trükközés

A szabályozás változásával erősödhet az a jelenleg is létező gyakorlat, hogy a felek a munkaszerződésben részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg, ám a munkavállaló a valóságban teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra. Ebben az esetben természetesen a kötelező legkisebb munkabér mértéke a munkaidő függvényében csökkenni fog. (Kérdezz-felelek rovatunkba is érkezett már ilyen jellegű kérdés.) Az ilyen igények a munkaerőpiacon már megjelentek. Erre azonban nem csupán a munkaügyi felügyelet ellenőrzései miatt célszerű figyelni, hanem pusztán azért is, mivel a munkaerő-hiány okán a munkáltatók nem fognak ilyen áron munkavállalókat találni. A munkaerő-hiány egyik oka ugyanis éppen az, hogy ezen a bérszinten a munkavállalók már nem vállalnak munkát. Végezetül a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben szokás szerint felszínre kerülhet a munkáltató „trükközése”, mely elhúzódó és költséges munkaügyi per forrása is lehet.

c.) Leépítések nem valószínűek, de nőhet a fekete foglalkoztatás

A minimálbér emeléssel összefüggésben szokásos a létszámleépítésekre, mint közvetlen következményekre hivatkozni. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben azonban nem reális ez a forgatókönyv, hiszen így sincsen kit az íróasztal mögé ültetni vagy a gépek mellé állítani. Nagyobb veszélyt jelenthet inkább az, hogy a felek megállapodásával a jogszabály rendelkezéseit kijátsszák, s ezzel a fekete vagy a szürke foglalkoztatás kereteit növelik. Ezt azonban az állam munkaügyi ellenőrzésekkel, valamint adó és járulékváltozásokkal - ha okosan cselekszik - meg tudja akadályozni.

Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára. Részletek ezen a linken érhetőek el.


Legutóbbi kérdések - válaszok

Follow hrportal_hu on Twitter

Versenyelőnyhöz juttat az adatelemzés

Manapság másodpercenként több millió adat keletkezik, kérdés, hogy számunkra milyen hasznos információkat vagyunk képesek kinyerni belőlük. Az adatok abban segítenek, hogy megérzéseinket megerősítsék vagy további elemzésre sarkalljanak, mondja Ilcsik Dániel. A Nextent adatelemzője az Adatra Fel! konferencián arról fog beszélni, hogy az adatbányász eszközöknek milyen szerepe van a megtartásban. tovább..

További cikkek
Növelné a nők számát a vezetésben az UniCredit

Az pénzintézet célja, hogy 2022-re 20 százalék legyen a nők aránya a felső vezetésében. A vállalás része a bank sokszínűségi cselekvési tervének. Teljes cikk

Harmadszor lett családbarát munkahely a MAVIR

Az előző két év sikeres pályázata után harmadszor is Családbarát Munkahely lett a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. Teljes cikk

Marad az ingyenes oktatás a Corvinuson - ígéri a miniszteri biztos

A jelenlegihez hasonló mértékben, évfolyamonként ezres nagyságrendben megmarad az ingyenes tanulás lehetősége a Budapesti Corvinus Egyetemen azt... Teljes cikk

Óriási roham a lakástakarék miatt

Nemcsak az OTP-nél vannak tömött sorok, a Fundamenta fiókjaiban is állnak az emberek. Teljes cikk

Rossz munkahelyi légkört teremtettek a rendőrségen

Megalázó, szexista, homofób, rasszista viccelődéssel hosszú éveken át mérgező munkahelyi légkört teremtett két magasabb rangú rendőr a New... Teljes cikk

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár