Megvalósul a minimálbér emelés, nőhet a részmunkaidő és más trükkök aránya
Jelenleg Magyarországon a minimálbér szintje nem csupán a környező országok minimálbér szintje alatt húzódik, hanem az még a létminimum szintjét sem éri el, megközelítőleg 20.000 forinttal kevesebb. Persze nem biztos, hogy a munkaadók is örülnek. Lássuk milyen pozitív és negatív oldalai lehetnek az emelésnek.
Máshol ennyi a minimálbér
Így változna a minimálbér
A minimálbér kétszámjegyű emelkedésével két éves perióduson belül a létminimumot is elérné a számítások szerint. Az alábbiakban azt a számítási tervezetet mutatjuk be, mely a VKF megállapodást megelőzte, de amelynek főbb elemei a megállapodással nem változtak.
Utolsókból lesznek az elsők: a munkaerőhiány és a választások közeledtével újra térképre kerültek a munkavállalók
A munka törvénykönyve nagyobb mértékben utoljára idén nyáron változott, mely változások kizárólag a uniós jogharmonizációt célozták meg. A munkavállalói oldal javaslatai közül így egyetlen sem került elfogadásra, mint ahogyan a Kúria által több alkalommal kifogásolt jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályai is változatlanok maradtak. A kormányzat, amelyik tehát ez idáig - a munkajog területén - kimondottan a munkáltatók kegyeit kereste, hiszen elsősorban a foglalkoztatás bővítésére koncentrált, a minimálbér emeléssel összefüggésben váratlan javaslatot terjesztett elő, majd fogadtatott el.
A munkavállalói érdekképviseleteket is meglepve ugyanis 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánlott 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést. Ezen túlmenően a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentését, valamint járulékcsökkentést is felajánlott, előbbivel közel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre. A munkáltatói érdekképviseletek azonban jelezték, hogy a drasztikus béremeléseket a hazai munkáltatók a versenyképességük jelentős csökkenése nélkül nehezen tudják kigazdálkodni. Ezzel együtt a munkaerő megtartása miatt végül ők is beálltak a kormányzati javaslat mögé.
A helyzet ugyanis az, hogy ezidáig hozzávetőlegesen 500.000 munkavállaló hagyta el az országot, és az itthoni munkavállalás egyre kevesebb szektorban vonzó. A VKF megállapodás tehát létrejött, bár a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke, dr. Dávid Ferenc, ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a munkáltatók a kormányzattól is nagyobb áldozatvállalásra számítottak. A megnövekedő állami bevételekből ugyanis nagyobb mértékű adó és járulékcsökkentésekre is sor kerülhetne.
Ezek lehetnek a minimálbér emelésének a negatív következményei
A minimálbér emelése szükségszerű, és ebben gyakorlatilag mind a kormányzat, mind pedig a szociális partnerek (munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek) egyetértenek. Az alábbiakban azokra a veszélyekre hívjuk fel a figyelmet, melyek a minimálbér változásának, mint pozitív kormányzati lépésnek a velejárói.
a.) A feledékenység következménye: részleges érvénytelenség
Az alapbérben történő megállapodás a munkaszerződés kötelező eleme. A felek az alapbér mértéke vonatkozásában számos területen szabadságot élveznek, hiszen abba például egyes bérpótlékokat beolvaszthatnak, egy dologra azonban ügyelniük szükséges. Az alapbér nem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér. A minimálbér vonatkozásában pedig meg kell különböztetnünk az alapminimálbértől az ún. garantált bérminimumot.
Annak megállapításánál, hogy ki jogosult garantált bérminimumra, kettős feltétel érvényesül: a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel és a munkakörnek ezt igényelnie is szükséges. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.tv. 3.§ (g) bekezdése alapján az eljáró hatóság jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseket vizsgálat tárgyává teheti. Ennek megfelelően ügyelni kell a kötelező legkisebb munkabér szintjének a betartására is. Amennyiben tehát valamely munkavállaló alapbére nem éri el a minimálbér vagy a garantált bérminimum szintjét, abban az esetben a részleges érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, és a felek megállapodásának ezt a részét a törvény rendelkezése fogja helyettesíteni. Amennyiben pedig erre munkaügyi ellenőrzés keretében kerül sor, bírság kiszabására is sor kerülhet.
b.) Már elindult a trükközés
A szabályozás változásával erősödhet az a jelenleg is létező gyakorlat, hogy a felek a munkaszerződésben részmunkaidős foglalkoztatásban állapodnak meg, ám a munkavállaló a valóságban teljes munkaidőben kerül foglalkoztatásra. Ebben az esetben természetesen a kötelező legkisebb munkabér mértéke a munkaidő függvényében csökkenni fog. (Kérdezz-felelek rovatunkba is érkezett már ilyen jellegű kérdés.) Az ilyen igények a munkaerőpiacon már megjelentek. Erre azonban nem csupán a munkaügyi felügyelet ellenőrzései miatt célszerű figyelni, hanem pusztán azért is, mivel a munkaerő-hiány okán a munkáltatók nem fognak ilyen áron munkavállalókat találni. A munkaerő-hiány egyik oka ugyanis éppen az, hogy ezen a bérszinten a munkavállalók már nem vállalnak munkát. Végezetül a munkaviszony megszüntetésével összefüggésben szokás szerint felszínre kerülhet a munkáltató „trükközése”, mely elhúzódó és költséges munkaügyi per forrása is lehet.
c.) Leépítések nem valószínűek, de nőhet a fekete foglalkoztatás
A minimálbér emeléssel összefüggésben szokásos a létszámleépítésekre, mint közvetlen következményekre hivatkozni. A jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben azonban nem reális ez a forgatókönyv, hiszen így sincsen kit az íróasztal mögé ültetni vagy a gépek mellé állítani. Nagyobb veszélyt jelenthet inkább az, hogy a felek megállapodásával a jogszabály rendelkezéseit kijátsszák, s ezzel a fekete vagy a szürke foglalkoztatás kereteit növelik. Ezt azonban az állam munkaügyi ellenőrzésekkel, valamint adó és járulékváltozásokkal - ha okosan cselekszik - meg tudja akadályozni.
Legutóbbi kérdések - válaszok
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságok, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam?
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam?
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság?
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Egy év alatt 13 százalékkal kevesebb a magyar weboldalakon az álláshirdetés az Állásportál.hu friss statisztikája szerint. Január közepén 29 172... Teljes cikk
Szeptemberről októberre egy munkaerő-kölcsönző cég, a HR Direkt Kft. 70 százalékkal, 1400 fővel növelte alkalmazotti létszámát. Hosszú idő... Teljes cikk
A munkaviszony során a munkavállaló több esetben kerülhet olyan élethelyzetbe, amikor a munkaviszony meglétét, jövedelmét valamilyen hatóság,... Teljes cikk
- A sztrájk folytatódik: az Opera dolgozói béremelésig tüntetnek 1 hete
- Sztrájkot hirdettek szerdára a román postások - kétharmaduk minimálbérből él 1 hete
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hete
- Jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számol a kormány 1 hete
- Mikor emelik a szociális szférában dolgozók bérét? 1 hete
- Nemcsak munkabeszüntetéssel, hanem "túlbuzgósággal" is sztrájkolnak 2 hete
- 1000 eurós minimálbér lesz pár éven belül Szlovákiában? 2 hete
- Itt az alkalmazottaikat bejelentés nélkül foglalkoztatók listája 2 hete
- Béremelést követelnek a területi közigazgatásban dolgozók 2 hete
- Érkezik a katonák visszamenőleges béremelése 4 hete
- Béremelésben részesülnek a Szegedi Tudományegyetem munkavállalói 4 hete