Következtetések

A munkacsoport állásfoglalása szerint a bíróságnak - amennyiben a felperes több jogcímre is hivatkozik - először azt kell vizsgálnia, ütközik-e tételes jogszabályba a munkáltató intézkedése, majd azt, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód elve, és csak legvégül célszerű vizsgálni a joggal való visszaélést.

A munkacsoport szerint a jogalkotó indokolatlanul vette ki a munka törvénykönyvéből, illetve a közalkalmazottakra vonatkozó szabályok közül azt a lehetőséget, hogy a joggal való visszaélés megállapítása esetén a felperes jogviszonyát helyreállítsák. A jelenlegi szabályozás következtében ugyanis a munkaadók a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét is vállalják, mivel ebben az esetben csak kártérítést kell fizetniük, amelynek sokszor alacsony az összege.

Az egyenlő bánásmód követelményének munkaügyi ítélkezési gyakorlatát elemző csoport munkáját irányító Sipőczné Tánczos Rita arról beszélt: az eredményes perhez szükség van arra, hogy a munkavállaló a keresetlevelében valószínűsítse, hogy jogsérelem érte (megszüntették a munkaviszonyát, nem vették fel), illetve hogy védett tulajdonsága alapján érte hátrány. Célszerű megjelölni azt is, kihez képest érte a diszkrimináció a munkavállalót, vagyis egy összehasonlítható helyzetben lévő csoportot is meg kell neveznie. A munkáltatónak pedig bizonyítania kell, hogy nem követett el diszkriminációt.

MTI
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Elemzés készült a munkavállalók diszkriminációjáról
2. oldal - Következtetések