Előnyt jelent a rehabilitációs foglalkoztatás

Él és virul a diszkrimináció a HR szolgáltatások területén, ami sokszor a tanácsadó cégen is múlik. Tény, hogy a munkaerő-kölcsönzőknek mind a kölcsönbe adó, mind a kölcsönbe vevő érdekeit képviselnie kell a toborzás és a munkaerő-kölcsönzés során, ami sokszor nem könnyű, mivel gyakran ütközik az ügyfél elvárása az esélyegyenlőséggel - mondta Köves Balázs, aki szerint úgy kellene a szolgáltatóknak mindkét fél jogait érvényesíteniük, hogy közben ne asszisztáljanak azon cégeknek, melyek diszkriminatív feltételeket szabnak a toborzásnak, közvetítésnek, hirdetésnek. - A felelős HR szolgáltató nem hagyja, hogy diszkrimináció történjen, betartja a jogszabályokat, valamint az egyenlő bánásmód elvét - emelte ki a szakember.

Nem dönthet a szolgáltató a dolgozó helyett

Köves Balázs példaként említette az az esetet, amikor a tanácsadókat bevonva diszkriminált egy cég. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) büntetést szabott ki arra a pátyi cégre, amely kizárólag Pest megyéből keresett munkaerőt, kizárva a többi településről érkező potenciális munkavállalókat. A munkaerő-kölcsönző cég az ügyfél kérésének eleget téve közvetítette az embereket, vagyis részt vállalt a diszkriminációban. Így történhetett meg, hogy fennakadt a rostán az a tatabányai fiatalember is, aki később élt jogaival és az EBH-hoz fordult. Sérült ugyanis az egyenlő bánásmód uniós elve. - Érdekesség, hogy a bejárási távolság konkrétan nem szerepel azon egyenlő bánásmód szempontok között, melyeket a törvény nevesít, azonban kimeríti az "egyéb fel nem sorolt" hátrányos megkülönböztetés fogalmát - húzta alá Köves. A munkaerő-kölcsönző céget félmillió forintra büntették, de a megrendelő megúszta, pedig szintén ludas volt - hoz példát a visszás gyakorlatokra a Trenkwalder munkatársa. - Nem dönthetünk a dolgozó helyett! - hangsúlyozta, ara utalva, hogy a szolgáltató nem írhatja felül a munkavállaló döntését. Ha a dolgozó vállalja a bejárást és az erre szánt idő nem több, mint amennyi mellett már jogi értelemben sem lehetne ellátni a munkavégzést - még ha az szerintünk túl hosszú is lenne -, akkor sem hozhatjuk meg helyette a döntést és utasíthatjuk el ezen az alapon - meg kell adnunk neki is az esélyt - mondta a szakember.



A munkaképesség-csökkenés mértéke lehet 40 százalékos, 50 százalékos, 3. csoportú (67 százalék), 2. csoportú (100 százalék, önmagát ellátni képes), 1. csoportú (100 százalék, önmagát ellátni nem képes). Az egészségkárosodás mértékének megállapításáról az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet komplex minősítési rendszere gondoskodik, amelyben már nemcsak két orvos, hanem egy szociális és egy foglalkoztatási szakértővel is kibővült bizottság mond ítéletet a beteg állapotáról.

A rehabilitációs foglalkoztatás konkrét gazdasági előnyt jelent a cégeknek, de alapvetően is egy előremutató gondolat, alternatíva. Nem kell ettől félni - emelte ki a Trenkwalder munkatársa.

A HR feladata 2010-ben

A rendszerváltás után megszűnt a megváltozott munkaképességű emberek csoportjának kötelező foglalkoztatása és azóta nem tartoznak a preferált csoportok közé. Magyarországon 880 ezer megváltozott munkaképességűt tartanak nyilván napjainkban. 810 ezer ember részesül rokkantsági járadékban, nagy részük (60-70 százalék) azonban munkaképes, ennek ellenére elenyésző részük vállal munkát és közülük is nagyon kevesen szakosodnak célszervezetekben. Természetesen van egy részük, akik nem láthatóak, mivel feketén dolgoznak vagy éppen a hátrányos megkülönböztetéstől tartva "megbújnak" munkáltatójuknál. Köves szerint éppen ezért az lesz 2010-ben a HR feladata és a vállalatok érdeke, hogy megtalálják ezt a réteget. - Elő lehet ezt a folyamatot mozdítani megfelelő belső vállalati kommunikációval, amely arra irányul, hogy a megváltozott munkaképesség nem hátrányt, hanem előnyt jelent a vállalat számára - javasolta a munkaerő-kölcsönzési üzletágvezető.

A Trenkwalder kiválasztási tapasztalata

A cég feladott egy hirdetést, 30 fő megváltozott munkaképességű dolgozót kerestek. Hatalmas volt a túljelentkezés, végül 130 főt hívtak be interjúra. A legjobb harmincat választották ki. - Meg kell érteni, hogy némi átfutási idő után közel azonos normákat hoznak, mint az ép dolgozók, mindezt pedig alacsonyabb fluktuációs mutató mellett. Az integrált foglalkoztatás gazdasági előnnyel bír - emelte ki Köves Balázs. Szerinte több okból is érdemes ezt a réteget foglalkoztatniuk a vállalatoknak. Az egyik ösztönző tényező a rehabilitációs hozzájárulás csökkentése.

Amit tudni kell a rehabilitációs hozzájárulásról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (1991. évi IV. törvény 41/A. §-a) megváltozott munkaképességű személyek munkavégzésének biztosítása érdekében kötelező foglalkoztatási szintet jelöl meg - az átlagos statisztikai állományi létszám 5 százaléka - azon munkaadókra vonatkozóan, amelyeknél a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 20 főt. A rehabilitációs hozzájárulásból képződik a Munkaerő-piaci Alap rehabilitációs alaprésze, amelyből támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, bővítéshez, továbbá egyéb fejlesztési célú kifizetéshez.

Miért éri meg?

A rehabilitációs hozzájárulás csökkentéséhez nem szükséges külső szolgáltatót igénybe venni. - Minden egyes saját állományba felvett megváltozott munkaképességű dolgozó után a cég 2009-ben 177 600 forintot, jövőre 964 500 forint rehabilitációs hozzájárulás befizetését spórolhatja meg egy évre vetítve. A cég által befizetendő teljes összeg kiszámolási módja a következő: Ha egy vállalatnak ezer belsős dolgozója van, akkor jövőre 1 000 fő / 20 x 964 500 forint = 48 225 000 forintot kell befizetnie, ha nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót. Ebből minden felvett "rehabos" után 964 500 forintot vonhat le. Tulajdonképpen úgy is mondhatjuk, hogyha az állomány 5 százaléka megváltozott munkaképességű lesz (jelen példában 50 fő), akkor teljesen mentesül a befizetés alól a vállalat - vezette le Köves az üzleti előnyöket.

Bérjellegű támogatás

Akkreditált rehabilitációs foglalkoztatók szolgáltatásának igénybevétele esetén áttételesen bérjellegű támogatáshoz is hozzájuthatnak a vállalatok. Ilyen célszervezetek részére a dolgozók bérének jelentős részét (bér és közterhek 40 - 80 százalékáig) visszatérítheti az állam. Ezt a kedvezményt a szolgáltató beépíti díjaiba, így végül kevesebbe kerül a foglalkoztatás. A kormányrendelet jelenleg egyébként szeptember óta szünetelteti az új bérjellegű támogatások megítélését.

Állásteremtő támogatás

Köves felhívta a HR-esek figyelmét a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) 1.1.1 programra, amelynek részeként álláshelyeket hoztak létre megváltozott munkaképességűek számára, melynek ellentételezéseként állami támogatást kaptak a munkahelyi infrastruktúra, eszközök, gépek beszerzésére. Köves Balázs szerint a HR tanácsadók mellett szól az az érv is, hogy a befogadóbb munkáltatók felé tudják orientálni a munkavállalókat, így már kevésbé múlik a szerencsén az állásszerzés.