Ennyivel nőhet a pedagógusok bére: szakszervezeti számítások

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az atv.hu-nak adott év végi interjújában arról beszélt: szerinte eljutunk oda, hogy 2024-ben 670-680 ezer, egy év múlva pedig 830-840 ezer forint körül lesz egy pedagógus-átlagbér. Nonszensz – így jellemezte azonban a jelenlegi helyzetüket Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja, aki szerint bár már elindult az év, a tanárok valójában még három hétig nem fogják tudni, mennyit is keresnek. „Január elsejétől mi munkavállalók vagyunk – utalt a Státusztörvénnyel bevezetett változásra – tehát tudnunk kellene, hogy mennyi lesz a bérünk, de fogalmunk sincs róla” – nyilatkozta munkatársunknak az érdekvédő. Kiszámolni sem lehet, hiszen a magyar állam csak az emelendő minimumokat határozta meg a különböző besorolások esetében, így reálisan egyelőre csak a pályakezdők kalkulálhatnak. A tanárok többsége azonban 50 év felett van, számukra teljesen átláthatatlan, hogy mennyi is lett a fizetésük januártól.

A 32,2% csak elvétve

A korábbi pedagógus bértábla a tavalyi évben megszűnt. A 2023-ban elfogadott Pedagógus életpálya törvény (Púétv.) alapján öt pedagógus fokozatot különböztetnek meg: Gyakornok, Pedagógus I., Pedagógus II, Mesterpedagógus és Kutatótanár. A tavaly alkotott jogszabály szerint a Gyakornok illetménye eredetileg 400 ezer forint volt, a Pedagógus I. fokozatban 410 ezer forinttól 1,065 millió forintig, Pedagógus II. esetén 430 ezer forinttól 1,135 millió forintig terjedt a fizetés mértéke, egy mesterpedagógus ugyanakkor 520 ezer forinttól 1,365 millió forintig, egy kutatótanár pedig 640 ezer forinttól 1,47 millió forintig terjedő mértékben kaphatott illetményt. Ezek minimumszintjét emelte a kormány január elsejétől a Magyar Közlönyben megjelent 32,2%-kal. Ez alapján a pályakezdő gyakornokok minimális fizetése bruttó 400 000 forintról 528 800 forintra emelkedik, Pedagógus I.-es fokozatban a minimum bér: 410.000 forintról 538 ezer forintra, Pedagógus II-es fokozatban: 430.000 forintról 555 ezer forintra, Mesterpedagógus fokozatban: 520.000 forintról 630 ezer forintra, Kutatótanár fokozatban pedig: 640 000 forintról 750 ezer forintra emelkednek a minimálisan adandó bruttó bérek.

A PDSZ már konkrét számításokat is végzett a lehetséges emelésekről. Ezekből azonban kiderül, hogy a Gyakornoki alapbér valóban 32%-os emelésén túl semelyik feljebbi fokozatban nem valósul meg ez a mértékű béremelés – részletezte a HR Portálnak a számításaikat Pál Alexandra PDSZ országos választmányi tagja. A garantált bérminimum és a szakmai ágazati pótlék idei együttes összege a kiindulási alap (ez most 430 320 forint). Hiába szerepelt korábban ennél kevesebb minimumösszeg az adott fokozatban, az érvényben lévő bérmegállapodások alapján nem lehetséges, így az emelés mértéke ennyivel „kapásból” csökken.

A PDSZ számításai szerint a Pedagógus I.-II. kategóriák – ide tartozik a pedagógusok zöme – alsó szintjeinek megfelelő bérek így legfeljebb 25-29%-kal emelkednek a tavaly megadott mértékhez képest, de a sávok felső tartományaiban 12,6, vagy akár 1%-ot éri csak el a pedagógusok keresetnövekedése. Például Pedagógus II.-ben a főiskolai végzettségűeknél 33 év munkaviszonynál 21, majd 42 év munkaviszony után 12%-ra csökken az emelés. Ebben a fokozatban fordul elő, hogy az egyetemi végzettségűeknél a 9 éve a pályán lévő pedagógus minimális bére még 29%-ot emelkedik (430 320 forintról 555 000 forintra) a 42 éve pedagógusként dolgozó Pedagógus II. fokozatú tanár azonban mindössze 1 (!)%-os fizetésemelkedésre (549 418 forint helyett 555 000 forint) számíthat, ha a fokozat alsó összegét keresi meg.

Mesterpedagógus fokozat esetén – az ebbe tartozók Pál Alexandra szerint a kisebbséget képviselik a pedagógustársadalmon belül – ugyan főiskolai végzettség esetén jól indul az emelés (31%)  azonban már 30 éves munkaviszony után 10% körülire, vagy ennél is kisebbre olvad az emelés, míg egyetemi végzettségű Mesterpedagógusoknál az eleve is csak 18%-ról induló emelés 35 év munkaviszony után összesen 2(!)%-ra olvad a PDSZ számítása szerint, 36 év munkaviszony felett pedig egyenesen nullává redukálódik a béremelés. De nem jár sokkal jobban számításaik szerint a kevés számú kutatótanár sem, akik 27-6 százalék közti emeléssel számolhatnak.

Nem csak az emelés csökkenő mértékével van egyébként gond a szakszervezeti vezető szerint, hanem azzal is, hogy annak adható mértéke kevésbé átlátható mutatók alapján, sokkal inkább szubjektív módon, az iskolaigazgató döntése alapján dől el, mint korábban. Az új rendszerben ugyanis egy pedagógus nem lép feljebb az adott fokozatban automatikusan, ahogy egyre több évet tölt a pályán, hanem a tapasztalat helyett más szempontok szerint lehet előre jutni. Egyébként az sem motiválja túlzottan a tanárokat a mostani rendszerben, hogy nincsenek túl nagy különbségek az egyes, reálisan elérhető kategóriák fizetési szintjei között – tette hozzá Pál Alexandra. További kérdőjeleket mutat, hogy a kormány ebben a koncepcióban azt is meghatározta, hogy az úgynevezett hiánytantárgyak – matematika, természettudományos tárgyak, digitális tárgyak oktatói, gyógypedagógusok és a fejlesztőpedagógusok – plusz 4%-os béremelésben részesülnek, de azt is tudjuk, hogy nem csak ezekben a tárgyakban van hiány, hanem például nyelvtanárokból, tanítókból is rengetegen hiányoznak a katedrákról – teszi hozzá Ravasz Ágnes. Úgy véli: ez a 4% számottevő pluszt nem ad nekik, arra viszont pont jó lesz, hogy feszültséget szítson a tantestületeken belül.

Szakképzés és bölcsődék: tisztul a kép

A szakképzésben dolgozó pedagógusok bérének felzárkóztatásával kapcsolatban is napokig folytak a találgatások. Totyik Tamás a Népszavának azt nyilatkozta, hogy 24 ezer ott dolgozó pedagógus fizetésemelése lóg a levegőben, rájuk ugyanis nem vonatkozik a december végén kiadott béremelési jogszabály. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy véli a bölcsődei és a szakképzésben dolgozó pedagógusok azért maradtak ki, mert ők nem a rendeletet kiadó Belügyminisztériumhoz, hanem az Innovációs és Kulturális minisztériumhoz tartoznak. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban szerdán közölte: a pedagógusok bérfejlesztéséről szóló koncepció intézkedéseit a szakképzésben dolgozók béremelésére vonatkozóan is végrehajtják, ők is megkapják a 32,2 százalékos emelést. Hozzátették: bár Brüsszel elzárkózott a szakképzésben oktatók béremelésétől, a kormány a nemzeti költségvetésből biztosítja a béremelést.

Ez még csak a kezdet?

Totyik Tamás szerint a szakszervezetek kétéves munkája érhet célba azzal, hogy az európai uniós források segítségével megindulhat a pedagógusok – jelenleg a diplomás bérek 50-52%-át elérő – béreinek felzárkóztatása a diplomás átlagbérek szintjére.Bár egy nagy lépést jelenthet a 32,2%-os emelés, ám mivel a pedagógusbéreket a diplomás átlagbérek 71,8%-ára kell felzárkóztatni, ezért év közben – mikor a KSH adatok alapján kiderül, hogy mennyi ez az összeg – további pedagógusbér-korrekció szükséges. Az Európai Bizottság elvárása alapján a kormánynak tehát még év közben legalább két alkalommal korrekciót kell végrehajtania, ám az év végén kiadott jogszabály-tervezetben nem szól arról, hogy mikor teszi ezt meg – jelentette ki Totyik. Emellett a nevelést-oktatást segítő kollegák – gyógypedagógiai asszisztensek, pedagógiai asszisztensek, rendszergazdák, laboránsok – bérrendezéséről semmit nem beszél a kormány, pedig ők is nagyon fontos részei a rendszernek – mondja az elnök. a PDSZ szerint ők csak a garantált bérminimumra, illetve annak a 110%-ára számíthatnak. „Ha őket nem tudjuk megtartani, akkor további működési zavarok alakulhatnak ki az oktatásban” – tette hozzá Totyik Tamás. A kormány tehát még messze nem dőlhet hátra – vélik a szakszervezeti vezetők.