Érzelmileg intelligens, vagy kompetens a jövő munkása? - III.rész
Érzelmileg intelligens - érzelmileg kompetens?
Goleman az "Érzelmi intelligencia a munkahelyen" című könyvében bevezeti az érzelmi kompetencia fogalmát. Kifejti, hogy ez a tanult készség a kiválók egyéni teljesítményét, és ez által a szervezetek eredményességét döntően meghatározza. Az új mérce a megfelelő intellektuális képességet - mondhatjuk, hogy a módszertani kompetenciát - és a szakértelmet - vagyis a szakmai kompetenciát - adottnak tekinti. amelyek szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de a siker nem tőlük függ. Más elbírálás alá esnek azok a készségek, hogy mennyire tudunk saját magunkkal és másokkal bánni. Felfogásában a kompetenciának kizárólag az érzelmi vonatkozásai maradnak meg, a kognitív tudást és a szakmai ismereteket figyelmen kívül hagyja, mivel szükséges, de nem döntő feltételei az eredményességnek. Az érzelmi kompetencia - értelmezésében - szűkebb fogalom a kompetenciánál, mivel annak első és második alkotórészét nem tartalmazza.
Goleman a kompetencia-fogalom négy összetevőjéből a szakmai és a módszertani tudásra vonatkozó alkotórészeket nem tárgyalja, viszont a személyes és a szociális kompetenciákkal részletesen foglalkozik. Megfogalmazásában ez így hangzik: "Néhány kompetencia tisztán kognitív, például az analitikus gondolkozás és a szakmai hozzáértés. Mások egyesítik a gondolatot és az érzést, ezeket hívom érzelmi kompetenciáknak." (2. 51. oldal.) Az érzelmi kompetencia tehát annyiban tér el az érzelmi intelligenciától, hogy közelebb van a gyakorlati élethez. Az érzelmi kompetencia - McClelland és Goleman felfogásában - az érzelmi intelligenciára épülő olyan személyiségvonás, amely kiemelkedő munkavégzéshez vezet. Az EQ az egyén általános jellemzője, az EK viszont munka specifikus készségek összessége. Mindkettő az életkorral, a tudással, a tapasztalással gyarapszik, vagyis kevésbé függ a genetikai adottságoktól, a gyermekkori élményektől, mint a hagyományos értelemben használt intelligencia-hányados.
Az érzelmi intelligencia jól ismert öt eleme a következő: 1. Az érzelmek felismerése és azonnali tudatosítása. 2. Az érzelmek kezelése, önmagunk lecsillapítása. 3. Az érzelmek pozitív célra való felhasználása, az önmotiválás. 4. Mások érzelmeinek a felismerése, az empátia. 5. Mások érzelmeinek befolyásolása, a kapcsolatkezelés. Dr. Ternovszky Ferenc a 2. és a 3. elem összevonásával az önismeret, önmenedzselés, közösségtudat, közösségi jártasság összetevőket különbözteti meg. [5.] Az érzelmi kompetencia azt jelzi, hogy ezekből a készségekből mennyit használ fel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozó. "Az érzelmi intelligenciában való kiválóság - írja Goleman - önmagában még nem garantálja, hogy valaki tényleg elsajátítja a munkában fontos érzelmi kompetenciákat, csak azt, hogy remek esélye van erre." (2. 53. oldal). Megfordítva: az érzelmi intelligencia több területén való gyengeség esélyt sem ad az eredményességre, hiába rendelkezik az egyén magas intelligencia- hányadossal és megfelelő szakképzettséggel. Goleman szerint az IQ-hoz és a szakértelemhez viszonyítva az érzelmi kompetencia kétszer annyit nyom a latban. (2. 64. oldal)
A ranglétrán felfelé haladva, egyre fontosabbá válnak az érzelmi intelligencián alapuló, személyes és szociális kompetenciák. Ugyanakkor kevésbé lényegesek a szakmai ismeretekhez és a hagyományos intelligenciához kötődő képességek, készségek. Vagyis azok, amelyeket a kompetencia első két összetevőjének tartunk. A kompetencia-fogalom szűkített felfogása Golemannál tudatos, hiszen meggyőződése szerint a közepes és a kiváló vezetőt az érzelmi kompetenciájuk szintje különbözteti meg egymástól. Ha egy jelölt a szakmai és a módszertani kompetenciákban lemarad a versenytársai mögött, de személyes és szociális kompetenciái magasabbak a többiekénél, akkor ő lesz a jó vezető. Kevésbé bonyolult foglalkozásoknál elegendő lehet a megfelelő szakértelem és/vagy a jó intellektus, de az előmenetelhez, a rugalmas munkahely-váltáshoz, már nem elég.
Az érzelmileg kompetens dolgozók tudnak a legkönnyebben alkalmazkodni a munka változó világához. Az úgynevezett "tudós munkások" maguk döntik el, hogy mit végezzenek el a munkahelyen, hiszen a hierarchia laposodásával kevesebb vezetővel kerülnek kapcsolatba. Órabérüket felváltják a sajátos tulajdonosi juttatások, karrierjük nem ott folytatódik, ahol elkezdődött, mivel ad hoc szervezetek alakulnak egy-egy projekt megvalósítására, mint egy alkalmi színtársulat esetében. Egész életükben tanulnak. A tananyagban az újabb szakmai ismeretek az egyik részt teszik ki, maga az intelligencia-hányados a felnőtt korban alig javítható, így a tanulás másik része az érzelmi kompetencia fejlesztésére szolgál.
Az érzelmileg intelligens, illetve az érzelmileg kompetens munkaerő kialakulását az agy lassú biológiai fejlődése is indokolja. Az elmúlt néhány száz év alatt nem következett be érdemleges változás az agy szerkezetében, miközben egyre több információval kell megbirkóznia. Egyesek úgy védekeznek, hogy kikapcsolják a televíziót, a telefont, kiköltöznek a városból. Mások droghoz, alkoholhoz nyúlnak. A megoldás az érzelmi fejlődésben rejlik - hallottam Freund Tamás akadémikus előadásában. Az érzelmeknek óriási jelentőségük van az információk szelektálásában, tárolásában, feldolgozásában, vagy ami a legfontosabb az előhívás hatékonyságának a növelésében. A megtanultakból azokra emlékszünk, amelyekhez valamilyen érzelmek társulnak A munkafeladatokból azokat végezzük el a legsikeresebben, amelyekhez érzelmileg is viszonyulunk. Íme, több oldalról is bizonyított tény, hogy a huszadik század végén megjelenő fogalmak, mint az érzelmi intelligencia, az érzelmi kompetencia és maga a kompetencia a következő évtizedekben jelentősen meghatározzák a munkaerő minőségét.
Vissza az előző részhez >>
Szerző: dr. Forgács Katalin
Irodalom:
1. Goleman, Daniel: /1998/. Érzelmi intelligencia. Háttér Könyvkiadó.
2. Goleman, Daniel: /2002/. Érzelmi intelligencia a munkahelyen. SHL Kiadó.
3. Dr. Forgács Katalin - Dr. Kaucsek György - Dr. Simon Péter: /2002/. A kompetens munkaerő értékelése pszichológiai teszttel és írásanalízissel. Munkaügyi Szemle, 2002. 9.
4. Juhász Márta: /2004/. A "soft-skillek" szerepe a munkahelyi viselkedésben. Munkaügyi Szemle, 2004. 11.
5. Dr. Ternovszky Ferenc /2004/. Az emberi természet szerepe döntéseinkben, a vezetési
stílus kialakításában. Munkaügyi Szemle, 2004. 12.
Goleman az "Érzelmi intelligencia a munkahelyen" című könyvében bevezeti az érzelmi kompetencia fogalmát. Kifejti, hogy ez a tanult készség a kiválók egyéni teljesítményét, és ez által a szervezetek eredményességét döntően meghatározza. Az új mérce a megfelelő intellektuális képességet - mondhatjuk, hogy a módszertani kompetenciát - és a szakértelmet - vagyis a szakmai kompetenciát - adottnak tekinti. amelyek szükségesek ugyan a munkavégzéshez, de a siker nem tőlük függ. Más elbírálás alá esnek azok a készségek, hogy mennyire tudunk saját magunkkal és másokkal bánni. Felfogásában a kompetenciának kizárólag az érzelmi vonatkozásai maradnak meg, a kognitív tudást és a szakmai ismereteket figyelmen kívül hagyja, mivel szükséges, de nem döntő feltételei az eredményességnek. Az érzelmi kompetencia - értelmezésében - szűkebb fogalom a kompetenciánál, mivel annak első és második alkotórészét nem tartalmazza.
Goleman a kompetencia-fogalom négy összetevőjéből a szakmai és a módszertani tudásra vonatkozó alkotórészeket nem tárgyalja, viszont a személyes és a szociális kompetenciákkal részletesen foglalkozik. Megfogalmazásában ez így hangzik: "Néhány kompetencia tisztán kognitív, például az analitikus gondolkozás és a szakmai hozzáértés. Mások egyesítik a gondolatot és az érzést, ezeket hívom érzelmi kompetenciáknak." (2. 51. oldal.) Az érzelmi kompetencia tehát annyiban tér el az érzelmi intelligenciától, hogy közelebb van a gyakorlati élethez. Az érzelmi kompetencia - McClelland és Goleman felfogásában - az érzelmi intelligenciára épülő olyan személyiségvonás, amely kiemelkedő munkavégzéshez vezet. Az EQ az egyén általános jellemzője, az EK viszont munka specifikus készségek összessége. Mindkettő az életkorral, a tudással, a tapasztalással gyarapszik, vagyis kevésbé függ a genetikai adottságoktól, a gyermekkori élményektől, mint a hagyományos értelemben használt intelligencia-hányados.
Az érzelmi intelligencia jól ismert öt eleme a következő: 1. Az érzelmek felismerése és azonnali tudatosítása. 2. Az érzelmek kezelése, önmagunk lecsillapítása. 3. Az érzelmek pozitív célra való felhasználása, az önmotiválás. 4. Mások érzelmeinek a felismerése, az empátia. 5. Mások érzelmeinek befolyásolása, a kapcsolatkezelés. Dr. Ternovszky Ferenc a 2. és a 3. elem összevonásával az önismeret, önmenedzselés, közösségtudat, közösségi jártasság összetevőket különbözteti meg. [5.] Az érzelmi kompetencia azt jelzi, hogy ezekből a készségekből mennyit használ fel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgozó. "Az érzelmi intelligenciában való kiválóság - írja Goleman - önmagában még nem garantálja, hogy valaki tényleg elsajátítja a munkában fontos érzelmi kompetenciákat, csak azt, hogy remek esélye van erre." (2. 53. oldal). Megfordítva: az érzelmi intelligencia több területén való gyengeség esélyt sem ad az eredményességre, hiába rendelkezik az egyén magas intelligencia- hányadossal és megfelelő szakképzettséggel. Goleman szerint az IQ-hoz és a szakértelemhez viszonyítva az érzelmi kompetencia kétszer annyit nyom a latban. (2. 64. oldal)
A ranglétrán felfelé haladva, egyre fontosabbá válnak az érzelmi intelligencián alapuló, személyes és szociális kompetenciák. Ugyanakkor kevésbé lényegesek a szakmai ismeretekhez és a hagyományos intelligenciához kötődő képességek, készségek. Vagyis azok, amelyeket a kompetencia első két összetevőjének tartunk. A kompetencia-fogalom szűkített felfogása Golemannál tudatos, hiszen meggyőződése szerint a közepes és a kiváló vezetőt az érzelmi kompetenciájuk szintje különbözteti meg egymástól. Ha egy jelölt a szakmai és a módszertani kompetenciákban lemarad a versenytársai mögött, de személyes és szociális kompetenciái magasabbak a többiekénél, akkor ő lesz a jó vezető. Kevésbé bonyolult foglalkozásoknál elegendő lehet a megfelelő szakértelem és/vagy a jó intellektus, de az előmenetelhez, a rugalmas munkahely-váltáshoz, már nem elég.
Az érzelmileg kompetens dolgozók tudnak a legkönnyebben alkalmazkodni a munka változó világához. Az úgynevezett "tudós munkások" maguk döntik el, hogy mit végezzenek el a munkahelyen, hiszen a hierarchia laposodásával kevesebb vezetővel kerülnek kapcsolatba. Órabérüket felváltják a sajátos tulajdonosi juttatások, karrierjük nem ott folytatódik, ahol elkezdődött, mivel ad hoc szervezetek alakulnak egy-egy projekt megvalósítására, mint egy alkalmi színtársulat esetében. Egész életükben tanulnak. A tananyagban az újabb szakmai ismeretek az egyik részt teszik ki, maga az intelligencia-hányados a felnőtt korban alig javítható, így a tanulás másik része az érzelmi kompetencia fejlesztésére szolgál.
Az érzelmileg intelligens, illetve az érzelmileg kompetens munkaerő kialakulását az agy lassú biológiai fejlődése is indokolja. Az elmúlt néhány száz év alatt nem következett be érdemleges változás az agy szerkezetében, miközben egyre több információval kell megbirkóznia. Egyesek úgy védekeznek, hogy kikapcsolják a televíziót, a telefont, kiköltöznek a városból. Mások droghoz, alkoholhoz nyúlnak. A megoldás az érzelmi fejlődésben rejlik - hallottam Freund Tamás akadémikus előadásában. Az érzelmeknek óriási jelentőségük van az információk szelektálásában, tárolásában, feldolgozásában, vagy ami a legfontosabb az előhívás hatékonyságának a növelésében. A megtanultakból azokra emlékszünk, amelyekhez valamilyen érzelmek társulnak A munkafeladatokból azokat végezzük el a legsikeresebben, amelyekhez érzelmileg is viszonyulunk. Íme, több oldalról is bizonyított tény, hogy a huszadik század végén megjelenő fogalmak, mint az érzelmi intelligencia, az érzelmi kompetencia és maga a kompetencia a következő évtizedekben jelentősen meghatározzák a munkaerő minőségét.
Vissza az előző részhez >>
Szerző: dr. Forgács Katalin
Irodalom:
1. Goleman, Daniel: /1998/. Érzelmi intelligencia. Háttér Könyvkiadó.
2. Goleman, Daniel: /2002/. Érzelmi intelligencia a munkahelyen. SHL Kiadó.
3. Dr. Forgács Katalin - Dr. Kaucsek György - Dr. Simon Péter: /2002/. A kompetens munkaerő értékelése pszichológiai teszttel és írásanalízissel. Munkaügyi Szemle, 2002. 9.
4. Juhász Márta: /2004/. A "soft-skillek" szerepe a munkahelyi viselkedésben. Munkaügyi Szemle, 2004. 11.
5. Dr. Ternovszky Ferenc /2004/. Az emberi természet szerepe döntéseinkben, a vezetési
stílus kialakításában. Munkaügyi Szemle, 2004. 12.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
HR: tehetség megspékelve pofátlansággal