Esélytelen karrierlehetőségek
Első ránézésre a hölgyek hasonló arányban vannak jelen mind az oktatásban, mind a munkahelyeken, és látszólag számukra is épp annyira adott a karrier lehetősége, mint a férfiak számára. Ha azonban közelebbről is megvizsgáljuk a "gyengébbik nem" munkapiaci helyzetét, kiderül: a nők lehetőségei még mindig korlátozottak.
Munkaerő-piaci szempontból semmiképp sem számít előnynek, ha a jövőben egy női munkavállaló gyermeket kíván vállalni, ugyanakkor társadalmi szempontból a karriert építő nőkre gyakorlatilag éppoly ferde szemmel tekintenek, hiszen a családalapítás alapvető építőköve egy nő életének. Ez a két ellentétes vélemény mindezidáig feloldhatatlannak tűnik és mintha válaszút elé kényszerítené a női társadalmat: szülni vagy karriert építeni.
Van azonban egy másik dimenziója is a nők munkaerő-piaci illetve szociális értékelésének. Nevezetesen az, hogy a menedzseri, illetve a vezetői pozíció betöltése a feltételezések szerint nem egyeztethető össze sem a nők eredendően "finomabb" mentalitásával, sem a klasszikus anyaszereppel. Ebből kifolyólag egy nő sokkal több eredményt kell, hogy felmutasson szakmai pályafutása során és folyamatosan bizonyítania kell rátermettségét és vezetői készségeit.
Természetesen ez a hátrány nem nyilvánul meg minden esetben olyan élesen, és az sem ismeretes, hogy bármely munkáltató írásban szerepeltetné, hogy női munkavállalóinak bizonyos mértékig nagyobb erőfeszítést kell tennie, ha előre szeretne lépni a ranglétrán. Ugyanakkor a férfiak és a nők keresete között - statisztikailag is alátámasztható módon - az egész világon jelentős, 20-50 százalékos különbség tapasztalható. Már a pályakezdő munkakörök betöltésekor is észlelhető 10-15 százalékos keresettöbblet a férfi munkavállalók javára, és a kor előrehaladtával a szakadék egyre mélyül. A nők munkaerő-piaci helyzetét érintő egyik legaggasztóbb problémakör mégis az, hogy foglalkoztatottságuk mintegy 10-13 százalékkal elmarad a férfiakétól.
A nemek közötti szegregáció
Ez a jelenség feltehetőleg a nők és a férfiak eltérő társadalmi megítéléséből adódik, a munka világában ugyanis más szerepet "szánnak" a két nem képviselőinek. Az adminisztratív, valamint az asszisztensi munkaköröket túlnyomó többségében hölgyek töltik be, továbbá találkozhatunk velük az oktatásban, az egészségügyben és a szolgáltató szektorban is. A férfiak ezzel szemben inkább az építőiparban, a szállításban, a raktározásban, az informatikában és gépiparban állják meg a helyüket. Jellemző azonban, hogy a nők által uralt területek kereseti színvonala alacsonyabb. Kiváltképp tipikus az irodai ügyviteli munka, amelyről valóban megállapítható, hogy nem biztosít magas jövedelmet az ezen tevékenységet végzők számára.
A szakirodalom szerint kétfajta szegregáció figyelhető meg a szakmai elkülönülés tekintetében; a horizontális, valamint a vertikális tagolódás. A horizontális szegregáción azt a jelenséget értjük, hogy a férfiak és a nők más-más gazdasági területen, szektorokban, foglalkozásokban helyezkednek el. Vertikális szegregáció pedig arra a tényre utal, miszerint a nők esélye a magasabb pozícióra, a vállalati ranglétrán való előrelépésre jelentősen kisebb, mint a férfiak esetében, még abban az esetben is, ha azonos képzettséggel és kompetenciákkal rendelkeznek. Mindez azonban még nem elegendő arra, hogy a nők szakmai önmegvalósítási törekvései elé gátat vessen. Magyarországon is egyre kevesebb a "háztartásbeli" nő, valamint éppúgy, mint nyugaton és Amerikában, teljesen természetes, hogy a nők munkát vállalnak a gyermeknevelés mellett.
Sikerek és akadályok
Egyre több nő számára vonzóak a közép- illetve felsővezetői pozíciók és vannak karrierépítési ambícióik. A jó vezetőt azonban napjainkban is úgy minősítik, mint olyan személyt, akinek jellemvonásai, magatartásformái és vérmérséklete olyanok, amelyeket általában férfiaknak tulajdonítanak. E gondolatmenet szerint tehát azok a nők, akiknek sikerül előbbre jutniuk a ranglétrán, kénytelenek több olyan vonást és viselkedési formát elsajátítani, amelyeket a közvélemény általában férfiasnak tart. A menedzseri pozíció betöltéséhez például az érzelmek és a racionalitás szétválasztása, a határozottság, a versenyszellem, a függetlenség, a magabiztosság, a kockázatvállalás és a bizonyos fokú agresszió a leginkább szükséges tulajdonságok. A nőket azonban a nemi szerepek elsajátítása során éppen ezekkel ellenkező viselkedésre nevelik. Mindezen kompetenciák megléte nem minden esetben vezet automatikusan sikerhez, sőt felismerték, hogy sokszor éppen a nők által képviselt tulajdonságok megléte hoz szakmai sikert a hölgyek számára.
Egyre többen fel- és elismerik, hogy az alaposság, a megbízhatóság, a magas szintű empátia, a jó kommunikációs készség általában erős oldala a nőknek, de ezt hangsúlyozni, bizonyítani is kell, mert csak így érvényesíthetik képességeiket a munkaerőpiacon. Az önmenedzselés javítása különösen a nők számára ajánlott. Sok nő hajlamos még mindig kiegyezni a rutinmunkával, átengedni a kezdeményezést és elhanyagolni önmaga továbbképzését. Ez tulajdonképpen a nők gyermekkori szocializációjával áll szoros kapcsolatban, hiszen arra tanítják őket, hogy alkalmazkodók, kompromisszumképesek, gondoskodók és megértők legyenek.
Mindent összevetve azt tapasztalhatjuk, hogy kellő önérvényesítéssel a női tulajdonságok is eredményezhetnek szakmai sikert, abban az esetben, ha az a megfelelő tudástőkével párosul. Felismerve ezt, egyre több vállalat kínál fel tehetséges női munkavállalóinak magasabb, vezetői pozíciót, lehetőséget adva ezzel nekik arra, hogy bebizonyítsák rátermettségüket.
Összességében azonban elmondható, hogy a nők - Európa néhány magasan fejlett országától eltekintve, így hazánkban is - rendkívül csekély mértékben vannak jelen a vállalatok menedzsmentjében és a politikai elit tagjai között. Mind a gazdasági, mind az állami szférának rendkívül sokat kell tennie annak érdekében, hogy objektivitással és legfőképp az elért eredmények tükrében léptesse elő munkavállalóit nemtől (és bármilyen más diszkriminatív elemtől) függetlenül.
A női vezetők és az üvegplafon
Az üvegplafon jelenség tulajdonképpen nem más, mint egy láthatatlan - és egyelőre a női társadalom nagyobb része számára áttörhetetlen - fal, amely "meggátolja", hogy egy bizonyos szintű pozíció elérését követően a nők előreléphessenek a karrier ranglétrán. A női vezetők Európa-szerte jóval kevesebben vannak, mint a férfiak, ráadásul a felsővezetőként dolgozó nők a velük megegyező beosztású férfiakkal ellentétben leginkább egyedülállóak. Így nem véletlen az sem, hogy a háztartást vezető és gyermeket vállaló nők nagyobb munkaerő-piaci hátrányban vannak a manapság egyre divatosabb szingli életmódot folytatókkal szemben.
Ráadásul a sikeres nőknek manapság is mentegetőzniük illik, be kell bizonyítaniuk, hogy gyermekeik nevelését és a házimunkákat sem hanyagolják el, vagy teszik kockára karrierjükért cserébe. Ebből is kitűnik, hogy a társadalom alapvetően ma is a nőktől várja el a szülői és a háztartásvezetési feladatok elvégzését, míg a férfiak egyenesen elismerést kapnak abban az esetben, ha besegítenek feleségüknek az otthoni teendőkben. Mindez még nem jelentene problémát, ha az anyaságot a munkaerőpiac megbecsülné, ám ennek gyökeres ellentéte tapasztalható hazánkban; a kismamák foglalkoztatottsága, munkaerő-piaci értéke és fizetése rendkívül alacsony.
A női munkavállalók előtérben
Egyre több vállalatnak ismeretesek olyan irányú törekvései, amelyek a nők munkájának értékességét hivatottak hangsúlyozni. Megoldási javaslatként például néhány (nagy)vállalat karrierprogramokat dolgoz ki a női munkavállalók számára, támogatja a szülésből visszatérő "karriermamák" munkáját, esetleg részmunkaidős lehetőséget biztosítanak számukra. Népszerűvé váltak a nők karrierlehetőségeiről tartott konferenciák, a hölgyek szempontjából legjobbnak tartott munkahelyeket nagy sajtóvisszhanggal díjazzák, valamint számos hasonló gazdasági és politikai eseményről hallunk. Érezhetővé válik az is, hogy - csekély arányban ugyan, de - olyan posztokat is betöltenek hölgyek, amelyek évtizedekkel ezelőtt még kizárólag a férfiak privilégiumai voltak.
Nemzetközi szintű felszólalások és kezdeményezések is történtek a nők munkaerő-piaci helyzetének, valamint megbecsülésének előmozdítása érdekében. Vladimír Spidla, az Európai Bizottság foglalkoztatási főbiztosa évek óta szót emel a karriert építő nők egyik legfőbb ellensége, az "üvegplafon" jelenség ellen, és tevékenykedik az "egyenlő munkáért egyenlő bért" megvalósításáért. Uniós szinten kiemelt figyelmet fordítanak továbbá a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás, illetve a munkavégzés területén történő megvalósításáról. Továbbá az Akcióprogramok és az egyenlő bánásmód biztosítására irányuló irányelveken túlmenően a közösségi politika azokat a regionális, valamint tagállami intézkedéseket, valamint programokat is magában foglalja, amelyek az egyenlő esélyek gyakorlati érvényesülését szolgálják.
Ez azonban csakis mikroszinten valósítható meg, az egyes szervezetek, állami és gazdasági intézmények, a különböző méretű vállalatok és bármely munkaadó szemléletváltása esetén. Bármely törekvés, kezdeményezés csak akkor kivitelezhető, ha a munkáltatók, vezetők saját maguk ismerik fel és el a női munkaerő értékeit, és győződnek meg arról, hogy a nemek közötti eltérő szocializációból eredő különbségekből könnyen előnyt forgácsolhatnak cégük számára, a munkaadók megelégedésére.
Polgár Zita
- 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!
Részletek
Jegyek
- 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.
Részletek
Jegyek
- 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznak
Részletek
Jegyek
A magyar cégek összességében kismértékű létszámnövekedést terveznek 2025 harmadik negyedévére: ebben az időszakban a hazai munkáltatók 28... Teljes cikk
Izland forradalmi lépést tett: a négynapos munkahét nemcsak megvalósult, hanem társadalmi és gazdasági sikertörténetté vált. A 36 órás hét ma... Teljes cikk
A vállalati juttatások világában egyre nagyobb teret nyernek azok a megoldások, amelyek egyszerre támogatják a munkavállalók jólétét és segítik a... Teljes cikk
- Ennyit számít a jelöltélmény a cég leendő dolgozóinak 2 hónapja
- Bizonytalan jövő, nulla megbecsülés: így érez a dolgozó fiatalok nagy része 2 hónapja
- 5-ből 1 munkavállaló úgy érzi, hogy nem uralja a karrierjét 3 hónapja
- Ezt az 5 tippet érdemes megfogadni, hogy versenyképesek maradjunk a munkaerőpiacon 3 hónapja
- Ezek a munkavállalás fő kritériumai a lengyel fiatalok számára 3 hónapja
- A kutyás inkább vezető, a macskás keményebben dolgozik? Mit árul el a háziállatunk a munkánkról? 4 hónapja
- Munkahelyi hatékonyság növelése szinte ingyen 4 hónapja
- Nők és pénz 4 hónapja
- Gyakornokból lett szállodaigazgató - Hegedüs Hajnalka, a Hilton Budapest első női igazgatója 6 hónapja
- Amit a pedikűrös munkájáról mindenképp érdemes tudni 6 hónapja
- Csütörtökön indul az Educatio Szakkiállítás 6 hónapja